a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

A lepkemintás herenditől az Édenkertig

Kis expotörténet

expo_lead_milanoMa nyílik meg a milánói világkiállítás. Az október 31-ig tartó, Táplálni a világot, energiát adni az életnek mottójú eseményen Magyarország az Életkert fantázianevű pavilonnal mutatkozik be.

Művészeti alkotások alkalmankénti közszemlére tétele a 17. századi Franciaországban kezdődött el, a neves kiállítóhely, a párizsi Szalon a 18. századtól, 1787-től tartott rendszeresen a nagyközönség számára is megtekinthető művészeti tárlatokat. 1789-ben már az ipar és mezőgazdaság újdonságainak megismertetésére is országos seregszemlét szerveztek Párizsban. Az országos kiállítások közül a legnagyobb, az 1844. évi Francia Ipari Kiállítás mintájára egyre több európai országban rendeztek gazdasági bemutatókat. 1851-ben Anglia szervezett elsőként világkiállítást, hogy az érdeklődők elé tárja a brit birodalom eredményeit, „mindazt, amit az emberiség teremteni és termelni tud, legyen az nyersanyag, gép, használati cikk, találmány vagy alkotás”.

kristalypalota
A londoni Kristálypalota (1851)

A Nagy Kiállítás (The Great Exhibition on the Works of Industry of all Nations) 1851. május 1-jén Viktória királynő beszédével nyitotta meg kapuit Londonban. A kiállítást a királynő férje, Albert herceg kezdeményezte, és a Hyde Parkban üvegből és acélból megépített Kristálypalota adott neki otthont. Az öt és fél hónapig nyitva tartó, pénzügyileg is nyereséges seregszemlét, melyen 28 ország (14 ezer kiállító és háromezer magánszemély) mutatkozott be, hatmilliónál több látogató tekintette meg. A Magyarország által kiállított lepkés-virágos mintájú herendi étkészletet a királynő is megrendelte, a Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi motívum.

herendi_viktoria
A Magyarország által kiállított Viktória-mintás herendi étkészlet (1851)

Az angliai világkiállítás sikerén felbuzdulva egyre több ország vállalkozott nagyszabású nemzetközi kiállítások megtartására, melyeket saját elképzeléseik és szabályaik szerint bonyolítottak le. A minőség fenntartása és a szervezettség biztosítása érdekében szükségessé vált az egységes szabályozás. 1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt, irányító és koordináló testületként pedig létrehozták a Nemzetközi Kiállítási Irodát, amelynek jelenleg 168 ország – köztük Magyarország – a tagja. A párizsi székhelyű szervezet küldöttgyűlése választja ki a világkiállítások nyertes pályázatait, Milánó 2008-ban kapta meg az expo rendezési jogát.

atomium
Atomium, Brüsszel (1958)

A BIE 1972-ig általános és szakmai világkiállításokat különböztetett meg, azóta bejegyzett (regisztrált) és elismert kiállításokat tart nyilván. A bejegyzett vagy univerzális kiállítások a legnagyobbak és a legköltségesebbek, hat héttől hat hónapig tarthatnak, a kiállító országok saját, nemzeti pavilonnal mutatkoznak be. 1995 óta ötévenként rendezik meg ezeket a seregszemléket, az idei milánói világkiállítás a 2010-es Jobb város – jobb élet mottójú sanghaji expót követi. Az elismert vagy tematikus kiállítások kisebbek, olcsóbbak, három héttől három hónapig tarthatnak, a részt vevő országok a számukra épített 1000 négyzetméternél kisebb pavilonokban közösen mutatkoznak be. Két bejegyzett kiállítás között csak egy elismert kiállítás tartható. A legutóbbi elismert világkiállítást 2012-ben tartották a dél-koreai Joszuban (Yeosu).

sanghai_kinai_pavilon
A kínai pavilon a sanghaji expón (2010)
   
A világkiállítások történetében az 1851 és 1938 közötti időszakot az iparosodás, a tudományos és technikai újdonságok bemutatása jellemezte. Az 1939-1987 közötti években ezek mellé felsorakoztak a kulturális és társadalmi témák, valamint az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdések. 1988 óta a nemzeti sajátosságok bemutatása került előtérbe. A világkiállítások fő látványosságai napjainkban a részt vevő országok által felállított és berendezett nemzeti pavilonok, az országimázs alakítása érdekében horribilis összegeket fordítanak építészeti és művészeti megformálásukra. A mai expók a három korszak legjobb hagyományait ötvözik: kitűnő bemutatkozási lehetőséget biztosítanak az új találmányoknak, segítik a kulturális cserét, társadalmi és környezeti problémákat járnak körül, reklámoznak egy-egy várost, térséget, illetve nemzetet.

milano_magyar_expo
A milánói expo magyar pavilonjának koncepciója: Édenkert (2015)
   
Az expótörténeti érdekességek sorában megemlítendő, hogy az 1855. évi párizsi világkiállításon jelentek meg először a reprezentatív nemzeti pavilonok. Az első, évfordulóhoz kötődő világkiállítás az Egyesült Államok függetlenségének 100. évfordulóján megrendezett, 1876-os philadelphiai kiállítás volt. Az 1967-es montreali eseményt Expo'67 néven rendezték meg, azóta Expo a világkiállítások hivatalos neve. A kabalafigura használatát a Seymore D. Fair nevű pelikán alakjában az 1984-es louisianai világkiállításon vezették be. A világkiállítások épületeinek egy részét általában lebontják, vagy új funkciót kapnak, de az 1889-es párizsi világkiállításra felépített Eiffel-torony ma is a francia főváros jelképe, miként az 1958-as brüsszeli világkiállításra készített Atomium is.

kabala_expo
Az első kabalafigura
   

A világkiállítások történetének legdrágább, legtöbb ország (192) részvételével megrendezett és legtöbb (73 millió) látogatót vonzó kiállítása a legutóbbi, 2010-es sanghaji expo volt, amelyet az addig legnagyobb, 5,28 négyzetkilométernyi területen rendeztek meg. A kisebb léptékű, 145 ország képviseletével megrendezendő mostani milánói eseményre 20 millió látogatót várnak.

MTI/mandarchiv

• Publikálva: 2015.05.01. 08:45 • Címke: kiállítás