a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

A lepkemintás herenditől az Édenkertig

Kis expotörténet

expo_lead_milanoMa nyílik meg a milánói világkiállítás. Az október 31-ig tartó, Táplálni a világot, energiát adni az életnek mottójú eseményen Magyarország az Életkert fantázianevű pavilonnal mutatkozik be.

Művészeti alkotások alkalmankénti közszemlére tétele a 17. századi Franciaországban kezdődött el, a neves kiállítóhely, a párizsi Szalon a 18. századtól, 1787-től tartott rendszeresen a nagyközönség számára is megtekinthető művészeti tárlatokat. 1789-ben már az ipar és mezőgazdaság újdonságainak megismertetésére is országos seregszemlét szerveztek Párizsban. Az országos kiállítások közül a legnagyobb, az 1844. évi Francia Ipari Kiállítás mintájára egyre több európai országban rendeztek gazdasági bemutatókat. 1851-ben Anglia szervezett elsőként világkiállítást, hogy az érdeklődők elé tárja a brit birodalom eredményeit, „mindazt, amit az emberiség teremteni és termelni tud, legyen az nyersanyag, gép, használati cikk, találmány vagy alkotás”.

kristalypalota
A londoni Kristálypalota (1851)

A Nagy Kiállítás (The Great Exhibition on the Works of Industry of all Nations) 1851. május 1-jén Viktória királynő beszédével nyitotta meg kapuit Londonban. A kiállítást a királynő férje, Albert herceg kezdeményezte, és a Hyde Parkban üvegből és acélból megépített Kristálypalota adott neki otthont. Az öt és fél hónapig nyitva tartó, pénzügyileg is nyereséges seregszemlét, melyen 28 ország (14 ezer kiállító és háromezer magánszemély) mutatkozott be, hatmilliónál több látogató tekintette meg. A Magyarország által kiállított lepkés-virágos mintájú herendi étkészletet a királynő is megrendelte, a Viktória-minta ma is az egyik legismertebb és legkedveltebb herendi motívum.

herendi_viktoria
A Magyarország által kiállított Viktória-mintás herendi étkészlet (1851)

Az angliai világkiállítás sikerén felbuzdulva egyre több ország vállalkozott nagyszabású nemzetközi kiállítások megtartására, melyeket saját elképzeléseik és szabályaik szerint bonyolítottak le. A minőség fenntartása és a szervezettség biztosítása érdekében szükségessé vált az egységes szabályozás. 1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt, irányító és koordináló testületként pedig létrehozták a Nemzetközi Kiállítási Irodát, amelynek jelenleg 168 ország – köztük Magyarország – a tagja. A párizsi székhelyű szervezet küldöttgyűlése választja ki a világkiállítások nyertes pályázatait, Milánó 2008-ban kapta meg az expo rendezési jogát.

atomium
Atomium, Brüsszel (1958)

A BIE 1972-ig általános és szakmai világkiállításokat különböztetett meg, azóta bejegyzett (regisztrált) és elismert kiállításokat tart nyilván. A bejegyzett vagy univerzális kiállítások a legnagyobbak és a legköltségesebbek, hat héttől hat hónapig tarthatnak, a kiállító országok saját, nemzeti pavilonnal mutatkoznak be. 1995 óta ötévenként rendezik meg ezeket a seregszemléket, az idei milánói világkiállítás a 2010-es Jobb város – jobb élet mottójú sanghaji expót követi. Az elismert vagy tematikus kiállítások kisebbek, olcsóbbak, három héttől három hónapig tarthatnak, a részt vevő országok a számukra épített 1000 négyzetméternél kisebb pavilonokban közösen mutatkoznak be. Két bejegyzett kiállítás között csak egy elismert kiállítás tartható. A legutóbbi elismert világkiállítást 2012-ben tartották a dél-koreai Joszuban (Yeosu).

sanghai_kinai_pavilon
A kínai pavilon a sanghaji expón (2010)
   
A világkiállítások történetében az 1851 és 1938 közötti időszakot az iparosodás, a tudományos és technikai újdonságok bemutatása jellemezte. Az 1939-1987 közötti években ezek mellé felsorakoztak a kulturális és társadalmi témák, valamint az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdések. 1988 óta a nemzeti sajátosságok bemutatása került előtérbe. A világkiállítások fő látványosságai napjainkban a részt vevő országok által felállított és berendezett nemzeti pavilonok, az országimázs alakítása érdekében horribilis összegeket fordítanak építészeti és művészeti megformálásukra. A mai expók a három korszak legjobb hagyományait ötvözik: kitűnő bemutatkozási lehetőséget biztosítanak az új találmányoknak, segítik a kulturális cserét, társadalmi és környezeti problémákat járnak körül, reklámoznak egy-egy várost, térséget, illetve nemzetet.

milano_magyar_expo
A milánói expo magyar pavilonjának koncepciója: Édenkert (2015)
   
Az expótörténeti érdekességek sorában megemlítendő, hogy az 1855. évi párizsi világkiállításon jelentek meg először a reprezentatív nemzeti pavilonok. Az első, évfordulóhoz kötődő világkiállítás az Egyesült Államok függetlenségének 100. évfordulóján megrendezett, 1876-os philadelphiai kiállítás volt. Az 1967-es montreali eseményt Expo'67 néven rendezték meg, azóta Expo a világkiállítások hivatalos neve. A kabalafigura használatát a Seymore D. Fair nevű pelikán alakjában az 1984-es louisianai világkiállításon vezették be. A világkiállítások épületeinek egy részét általában lebontják, vagy új funkciót kapnak, de az 1889-es párizsi világkiállításra felépített Eiffel-torony ma is a francia főváros jelképe, miként az 1958-as brüsszeli világkiállításra készített Atomium is.

kabala_expo
Az első kabalafigura
   

A világkiállítások történetének legdrágább, legtöbb ország (192) részvételével megrendezett és legtöbb (73 millió) látogatót vonzó kiállítása a legutóbbi, 2010-es sanghaji expo volt, amelyet az addig legnagyobb, 5,28 négyzetkilométernyi területen rendeztek meg. A kisebb léptékű, 145 ország képviseletével megrendezendő mostani milánói eseményre 20 millió látogatót várnak.

MTI/mandarchiv

• Publikálva: 2015.05.01. 08:45 • Címke: kiállítás