a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A Trianon utáni vagonlakók élete filmen
A magyar történelem könyvéből kitépett lapnak nevezte a vagonlakók kálváriáját Dékány István, a Csonka vágányon, vagonlakók a Trianon utáni Magyarországon című film rendezője az MTI-nek adott interjújában a film pénteki várpalotai bemutatója után.
A Vagonba zárt nemzet – a Magyar Királyi Államvasutak megszállása és kirablása és a magyar exodus 1918-1920 című kiállítás megnyitója után Dékány István rendező elmondta, a témával először akkor találkozott, mikor a cipszerekről, a szepességi szászokról készített elő egy filmet. (A kiállításon a Csonka vágányon című film is látható.) Kifejtette: az anyaggyűjtés során fény derült arra, hogy azokat a cipszereket, akik nem esküdtek fel a csehszlovák államra, kiutasították és Miskolcon vasútállomáson vagonokban laktak. A rendező ekkortól kezdte gyűjteni az adatokat a vagonlakókról, mások mellett a Széchenyi Könyvtárban 52 hazai és határon túli, pesti és vidéki újság mikrofilmjét nézte át az 1918-1924 közti időszakból. Közölte, 2010-ben talált három, a korszakkal összeköthető embert: egyikük a nyugati pályaudvaron vagonban született, a másik csecsemőként jött át szüleivel Máramarosszigetről, a harmadik pedig Búza Barna szobrászművész volt, aki 9 éves kisgyermekként Vésztőn, a vasútállomáson játszott menekült gyerekekkel. Az interjúalanyok idős kora miatt mindennemű költségvetés nélkül elkezdték az előforgatásokat.
Három hónapra rá azonban – a film több más szereplőjéhez hasonlóan – a szobrászművész elhunyt. A film végül négy év alatt, 4,5 millió forintból készült el, de a 19 forgatási napból csak az utolsó kettő volt olyan, amikor volt költségvetése a filmnek – mondta Dékány István. Felidézte, az interjúalanyokat a legkülönbözőbb módon találták meg, többeket az egykor vagonlakóknak épített lakótelepek közösségében. A budapesti Juranics utcai, a Pongrácz úti, valamint a pestszentlőrinci állami lakótelep is ilyen volt, utóbbi helyére húzták fel a Havanna lakótelepet.
Végül 18 ember szólal meg a filmben, akiknek fele nemzetiségi, például olasz, német, lengyel származású felmenőkkel is bírt, akik mégis magyarnak vallották magukat még akkor is, mikor tudták annak következményeit. Azt, hogy kiutasítják őket, és nincstelenül jönnek át a határon - emelte ki a rendező. Azt is hozzátette, a vagonlakók többsége állami hivatalnok volt, tehát nem egyszerű szobakonyhás házakat, hanem négy-hatszobás lakásokat adtak fel és a 4-5 gyerekes család sem volt ritka köztük. A legtöbben, körülbelül kétszázezren Erdélyből jöttek, a Felvidékről csaknem 90 ezren, a Délvidékről 60-80 ezren érkeztek a vagonokban – vázolta. Megjegyezte: számukat nem lehet pontosan tudni, mert a menekültek 1918 novemberétől kezdtek áramlani, s csak az első két hónap alatt több mint ötvenezren érkeztek, és voltak, akik nem jelentkeztek be segélyért, mert rokonoknál húzták meg magukat. A menekültügyi hivatal csak 1919 májusában állt fel. Dékány Istvánék munkáját az is nehezítette, hogy az ott őrzött dokumentumok 1945 januárjában, Buda ostromakor a Bécsi kapu téri levéltárban elégtek.
Mozgóképfelvétel a vagonlakókról: Nyomorfilm
MTI