a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Hauser Arnold
120 éve született a művészetszociológia magyar megteremtője. Hauser Arnold filozófus és művészetszociológus 1892. május 8-án született Temesváron. Apja zsidó kiskereskedő volt. 18 évesen először a budapesti Színiakadémiára felvételizett, majd a bölcsészettudományi kar francia–német szakára iratkozott be. Egyetemi évei alatt a Temesvári Hírlap budapesti tudósítója. A Szellem című folyóirat köre is hatott rá, főképp Zalai Béla írásai által – ezek hatása később visszaköszön filozófiai-metodológiai írásaiban. 1918-ban doktorált, disszertációjának címe: Az esztétikai rendszerezés problémája. Egyetemi évei alatt megismerkedett a munkásságára nagy hatást gyakorló Mannheim Károllyal és Lukács Györggyel. Együtt jártak az 1915-ben alakult Vasárnapi Körbe, majd az 1917-ben megalakult Szellemi Tudományok Szabadiskolájának baráti társaságába, ahol előadóként megfordult Balázs Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Szabó Ervin is. Itt Hauser több előadást is tartott a posztkantiánus filozófiáról. A Tanácsköztársaság idején közoktatási népbiztos volt, a művészeti, esztétikai oktatás megreformálásán dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után a Vasárnapi Kör több tagja az emigrációt választotta, Hauser is Berlinbe ment, ahol A. Goldschmidt művészettörténeti és E. Troeltsch szociológiai előadásait hallgatta. Egy ideig Wölfflin hatása alá is kerül, később viszont kidolgozza saját modern művészetszociológiai metodológiáját. Több országot is bejárt, élt Bécsben, ahol egy filmtársaság alkalmazásában állt, később Olaszországban is, de mindenütt megélhetési gondokkal küzdött. Itt kezdett el mélyebben foglalkozni a művészettörténettel. 1938-ben a zsidóüldözés elől Londonba menekült.
A Vasárnapi Kör hatása művészetelméleti gondolkodásának szociológiai szellemiségén érezhető. Az eredetileg németül írt első főbb művében, amelynek címe A művészet és irodalom társadalomtörténete, kultúr- és művészettörténeti szintézisre törekszik, a filozófiát és kulturális helyzetet együtt analizáló művelődéstörténetnek a szintézisére. A művészettörténet filozófiája című könyvében megfogalmazta művészetszociológiai módszereinek alapjait és keretbe foglalta a szociológiai és a pszichológiai metódus határait, rendszerbe foglalta azon elveket, amelyeken előző műve alapult. Korszakokon keresztül ívelő szemléletét sokan azzal a kifogással bírálták, hogy az egyes műveket nem vizsgálta, ezért nem hiteles az álláspontja. A film és színház médiumának kapcsolata is izgatta, a két médium hasonlóságát illetve például időkezelésének különbségét vizsgálta – ez a filmelméletettel foglakozók számára is ismerős lehet. 1953 és 57 között a leedsi egyetemen tanított művészettörténetet, majd Amerikában volt vendégprofesszor. 1977-ben visszatelepedett Magyarországra, 1978 januárjában hunyt el.
Németh Lajos művészettörténész így írt róla: „Hauser rendkívül koncepciózus, lebilincselően sokoldalú és szellemes tudós. Nemcsak a prehistóriától Proustig terjedő anyagismerete lenyűgöző, hanem szintetizáló, a lényegi elemekre koncentráló éles logikájú okfejtése is. Emellett gyakran találóak, érzékenyek elemzései is. Szellemes hipotézisei pedig még a különféle korok szakkutatóit is inspirálhatják.”
|
"Ha megértjük magunkat, úgy olvasunk saját lelkünkben, mint valami partitúrában; az egymásba fonódott hangok káoszát feloldjuk, és a hangzatok művészi rendjévé változtatjuk. – Minden művészet játék a káosszal; a művészet egyre veszedelmesebb közelségbe kerül hozzá, és mindig újabb lelki tartományokat ragad el tőle. Ha van haladás a művészet történetében, úgy az a káosztól elragadott régiók folytonos növekedése." Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete |
Bakk Ágnes