a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Aki feltalálta az internetet

www_logo

„Homályos, de izgalmas” – kommentálta a főnöke Timothy Berners-Lee angol informatikus első tervezetét a világhálóról 1989-ben. A mellékterméknek induló projekt ma meghatározza az életünket. Az internet szerény feltalálója, aki találmányáért semmiféle jogdíjra nem tart igényt, ma 60 éves.

Timothy Berners-Lee 1955. június 8-án Londonban született Mary Lee Woods és Conway Berners-Lee matematikusok – mindketten a világ első kereskedelmi forgalomba hozott számítógépe, a Ferranti Mark 1 fejlesztésén dolgoztak – gyermekeként. A vonatrajongó kisfiú modellvasútjával foglalatoskodva szerezte meg elektronikai alapismereteit. Középiskolába az Emanuel School magániskolába járt, 1976-ban az oxfordi Queen's College-ban fizikából szerzett diplomát. Mérnökként helyezkedett el a Plessey távközlési cégnél, majd 1978-ban csatlakozott a D. G. Nash vállalathoz, ahol a nyomtatók betűszedő szoftverének kifejlesztésében működött közre. 1980 júniusában féléves szerződést kapott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN), itt írta le először a CERN kutatói közötti adat-, hír- és dokumentáció megosztására szolgáló, hipertexten alapuló információmegosztó rendszer koncepcióját, és Enquire néven a rendszer prototípusát is megépítette.
   
A szerződés lejárta után három évig az Image Computer System alkalmazottjaként szerzett gyakorlati tapasztalatot a számítógépes hálózatok működtetésében. 1984-ben munkatársként tért vissza a CERN-be, amely öt évvel később már a legnagyobb európai internetcsomópontként működött. Berners-Lee elérkezettnek látta az időt, hogy ismét előhozakodjon tervével, s 1989 márciusában előterjesztést adott be főnökének, Mike Sendallnak az általa világhálónak, World Wide Webnek (www) nevezett információkezelési rendszerről. Mike Sendall a tanulmánytervre a „Vague, but exciting” (Homályos, de izgalmas) megjegyzést írta, és engedte, hogy a kutató az intézetben folytatott fő munkája mellett tovább dolgozzon projektjén.

tim_berners
(fotó: Paul Clarke)
   
1990-ben tervét újragondolta, definiálta az alapfogalmakat (URL, http, html), és a fejlesztéshez csatlakozó Robert Cailliau francia kutatóval létrehozták az első webböngészőt és webszervert. A világ első website-ja 1991. augusztus 6-án, a http://info.cern.ch címen vált elérhetővé. Az oldal tartalmazta a világháló koncepciójával, a böngészők használatával és a webszerver létrehozásával kapcsolatos információkat.
   
Berners-Lee így látja a világháló megszületését: a webbel kapcsolatos technológiák többségét, az internetet, a hipertextet, a különféle betűtípusú szövegeket már létrehozták, neki csupán az volt a dolga, hogy egy absztrakt rendszerbe illesztve összerakja őket, hogy azok egy nagyobb, képzeletbeli dokumentációs rendszer lehetséges részei legyenek. (Az internet és a világháló kifejezést a köznyelvben gyakran szinonimaként használják, ám amíg az internet a számítógépeket összekötő fizikai hálózatot jelenti, addig a web az ezen a hálózaton található információk megosztásának egy módja.) 1993. április 30-án a CERN a világhálót közkinccsé, mindenki számára szabadon és ingyen hozzáférhetővé tette.
   
Berners-Lee a háló működését jobbító szabványok fejlesztésére és karbantartására 1994-ben a massachusettsi műszaki egyetemen (MIT) megalapította a W3 Consortiumot (W3C), amelyet azóta is igazgat. Létrehozta a World Wide Web Alapítványt, alapító elnöke a MIT Számítógép-tudományi és mesterséges intelligencia laboratóriumának, tagja a MIT Kollektív Intelligencia Központ tanácsadó testületének, igazgatja a világháló technológiai és társadalmi hatásainak tanulmányozására létrehozott Web Science Research kezdeményezést. 2009-ben az Amerikai Tudományos Akadémia külső tagjává választották, 2011 óta a Ford Alapítvány kuratóriumának is tagja. 2012-ben a nyílt adathozzáférés kultúrájának elterjesztésére megalapította és elnökként vezeti a nonprofit Open Data Institute-ot.
   
Számos kitüntetés és cím birtokosa. Munkáját a brit uralkodó is elismerte, 2004-ben lovaggá ütötte, 2007-ben pedig a személyes hatáskörben adományozott Order of Merit (OM) címmel tüntette ki. 2013-ban megkapta az első alkalommal odaítélt Erzsébet Királynő Díjat, amellyel évente jutalmazzák a technika és a műszaki tudományok területén újítókat.
   
A web atyjaként 2012-ben személyesen vett részt a londoni olimpia nyitóünnepségén, ahol egy antik NeXT számítógépről küldte el a nézőtérre kivetített Twitter-üzenetét: a világháló mindenkié. 2014 márciusában a felhasználók védelmére globális „internetes Magna Charta” megalkotását kezdeményezte a rendszer nyílt, semleges jellegének megőrzésére. „Ha nincs olyan nyílt, semleges internetünk, amelyet anélkül használhatunk, hogy aggódnunk kellene, mi zajlik a hátunk mögött, akkor nem lehetséges a nyitott kormányzás, a jó minőségű demokrácia és egészségügyi ellátás, és akkor nincsenek összekapcsolt közösségek és kulturális sokszínűség sem” – hangsúlyozta.
   
Szerény ember lévén találmányáért semmiféle jogdíjra nem tart igényt. Szerinte csupán a véletlen műve, hogy őt tekintik a World Wide Web feltalálójának. „Történetesen én voltam ott a megfelelő helyen, a megfelelő időben, és én rendelkeztem a háttér megfelelő kombinációjával” – mondja.
   
Munkája mellett „melléktermékként” megszületett találmánya napjainkra gigantikussá nőtt, 2014 őszén túllépte az egymilliárdot a világhálóval összekötött számítógépes honlapok száma.

MTI/mandarchiv

• Publikálva: 2015.06.08. 09:27 • Címke: tudomány, technika, évforduló