a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

„Néha a lehetetlent is kísérteni kell”

kovacs_andras_leadKovács András, a Nehéz emberek, a Hideg napok, A vörös grófnő rendezője ma 90 éves. Nagy vitákat kiváltott filmjeivel sokat tett a nemzeti önismeretért.

A Kolozsvár melletti Kidén (Chidea, Románia) látta meg a napvilágot 1925. június 20-án. Az érettségi után, 1944 nyarán Budapestre ment, hogy filmet csinálhasson, de terveit keresztülhúzta a balul sikerült kiugrási kísérlet. Az év végén hazament, és a kolozsvári Bolyai Egyetemre iratkozott be. 1946 nyarán olvasta, hogy Budapesten megindul a filmrendezőképzés, azonnal beadta útlevélkérelmét. Mivel nem kapott választ, kalandos úton szökött a magyar fővárosba, ahol felvették a színiakadémiára. Még főiskolásként lett a Horváth Árpád Népi Kollégium igazgatója, 1950-es végzése után egy évvel már a Mafilm dramaturgiai osztályát vezette. 1957-ben, amikor az osztállyal együtt az ő fődramaturgi beosztása is megszűnt, rendezőasszisztensként kezdte újra a pályát.

zapor
   
Első filmjét 1960-ban még „beugróként” rendezte: a Bessenyei Ferenc és Bara Margit főszereplésével készült, Zápor című alkotásnak dramaturgja és rendezőasszisztense lett volna, de a rendező betegsége miatt őt kérték fel a feladatra. Igazán ismertté az 1964-ben bemutatott, nagy társadalmi visszhangot kiváltó Nehéz emberek című film tette, amelyben a társadalmilag hasznos újítások megvalósításának útvesztőire, rosszindulatból vagy nemtörődömségből fakadó akadályozására hívta fel a figyelmet. A film bemutatására akkoriban nem sok esély kínálkozott, ezért a rendező közvetlenül Kádár Jánost kereste meg, aki a vetítés után azt mondta: „Hát, ez sajnos így van.” Ez a néhány szó elég volt ahhoz, hogy a film a mozikba kerülhessen. Kovács András műve a magyar filmkritikusok díja mellett 1965-ben az első magyar játékfilmszemlén is elismerést kapott.

kovacs_andras_hideg_napok_mti
Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Szilágyi Tibor jelenetét állítja be a Hideg napok forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)
   

A politikus alkatú rendezőt mindig is foglalkoztatta a nemzeti önismeret: így született meg Cseres Tibor regénye alapján 1966-ban a Hideg napok, amely az 1942-es újvidéki vérengzést elkövető, magukat a „parancsra tettem”-mel mentegető kisemberek felelősségét vizsgálta. (1942 januárjában a partizánakciók megtorlásaként indított razzia során magyar katonák és csendőrök az 1941-ben visszacsatolt Bácskában háromezernél több embert, többségükben ártatlan szerb és zsidó civileket lőttek agyon.) Az addig tabuként kezelt téma feldolgozása hatalmas vihart kavart, a film Karlovy Varyban és a Magyar Játékfilmszemlén is fődíjat kapott, és – legalábbis magyar oldalon – hozzájárult az önvizsgálathoz, a tragikus esemény „kibeszéléséhez”.

falak
Falak (1968) – Drahota Andrea és Latinovits Zoltán

   
Nagy vitákat váltott ki az 1968-ban bemutatott Falak is, amely az erkölcsi alapokon nyugvó magatartásminták közti feszültségekkel foglalkozott. 1978-ban Madaras József főszereplésével készült a Ménesgazda, a rákosista diktatúra idején játszódó filmdráma, az egyik első alkotás, amely nyíltan beszélt az ötvenes évekről.

menesgazda
Ménesgazda (1978)

1983-ban Kiss Mari és Cserhalmi György főszereplésével forgatta a Szeretőket, majd két évvel később Andrássy Katinkáról, az első köztársasági elnök, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnőt. A rendező Károlyival két dokumentumfilmjében külön is foglalkozott. Az 1987-ben filmre vitt Valahol Magyarországon az akkori társadalmi szerkezet agóniáját tárta fel mozgóképes esszé formájában, utolsó játékfilmje, Az álommenedzser 1993-ban készült. Azóta három forgatókönyvet írt, s mint mondja, úgy érzi, hogy ezek el is készültek, bár ha nyerne a lottón, le is forgatná őket.   

video

A vörös grófnő (részlet)

A kilencvenes évektől már csak dokumentumfilmeket készített a televízió számára. 2002-ben a Film egy regényről című dokumentumfilmjével Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényének világába kalauzolt el, dédelgetett álma, a könyv filmre vitele az író hozzájárulásának hiányában nem valósulhatott meg. 2007-ben Polixéna és John címmel a reformkori írónő, Wesselényi Polixéna és angol férje, az Erdélybe települt John Paget történetét dolgozta fel. Dokumentum- és játékfilmjei többségét rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzi. 1995-ben, hetvenedik születésnapján portréfilm készült róla A nehéz emberek címmel.

kovacs_andras_201_mti
A Károlyi Mihály Társaság társelnökeként 2010-ben (MTI Fotó: Soós Lajos)
   
Közéleti szerepet is vállalt, 1981 és 1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke volt, 1988-ban a Károlyi Mihály Társaság alelnökévé választották. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöki teendőit is ellátta. Kétszeres Balázs Béla-díjas (1962, 1965), érdemes (1967) és kiváló művész (1980). 1970-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2004-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. 2003-ban megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.

kovacs_andras_mti_2013
2013-ban a Hogy volt című televízióműsor felvételén (MTI Fotó: Zih Tibor)
   
Mesélőkedve és -tehetsége ma is töretlen, a fiataloknak pedig azt tanácsolja: néha a lehetetlent is kísérteni kell.

A Filmkultúra 2002-ben készült életműinterjúját Kovács Andrással itt lehet olvasni.

MTI/mandarchiv

• Publikálva: 2015.06.20. 07:32 • Címke: film, évforduló

Kapcsolódó írások

Magyar játékfilmek