Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Andrássy Katinka lázadó arisztokratából lett „vörös grófnő”. Fiatal lányként romantikus, hősies életre vágyott, amit a nálánál 17 évvel idősebb Károlyi Mihály oldalán meg is talált, bár a romantika esetükben soha nem jelentett idilli körülményeket.
Régi történelmi családba született 1892. szeptember 20-án, nagyapja a kiegyezést tető alá hozó Andrássy Gyula volt. Apja korai halála után a négy Andrássy-lányt édesanyjuk új férje, a nagybátyjuk, ifjabb Andrássy Gyula nevelte fel, aki szintén miniszter volt. A közélethez ezer szállal kötődő családban a politika életforma volt, Katinka azonban nem ahhoz a táborhoz csatlakozott, amelyre családi hagyományai alapján predesztinálva lett volna. Kamaszkorában fellázadt a rideg nevelési módszerek, a szigorú szabályok, a feltétlen tekintélytisztelet ellen.
Modellfotó 1920 körül (forrás: Wikimedia)
Kalandvágyára jellemző, hogy később modellkedett, és filmben is szerepelt (lásd a mellékelt képgalériát). Romantikus, hősies életre vágyott, amit a nálánál 17 évvel idősebb Károlyi Mihály oldalán meg is talált, bár a romantika esetükben soha nem jelentett idilli körülményeket.
A 300 éves ember című némafilmben (1914), amelyben kizárólag arisztokraták szerepeltek (további képek a képgyűjteményben). A film elveszett.
Későbbi férjét 1905-ben ismerte meg, de csak 1914-ben kötöttek házasságot. Párválasztása maga is lázadás volt, hiszen a legitimista Andrássyak és függetlenségpárti, polgári demokrata Károlyi politikai nézetei között nagy szakadék tátongott. Nevelőapja a két család nézeteinek közeledését várta a frigytől, de csalatkoznia kellett. Istenített férje oldalán az asszony a magyar progresszió, a polgári radikalizmus elkötelezett híve lett, aki kétszer is követte férjét a száműzetésbe. E két erős egyéniség, szuverén karakter egymáshoz csiszolódása nem lehetett könnyű – bár erre az ilyen szempontból tartózkodó memoárokban nemigen vannak utalások. Az együtt leélt évtizedek alatt a vadóc, akaratos fiatal lány és a nőcsábász hírében álló, középkorú, befolyásos politikus kapcsolata eltéphetetlen szövetséggé érett, amely elsősorban szellemi rokonságukon alapult: mindketten szakítottak a gyökereikkel, mindketten ragaszkodtak az elveikhez, és habozás nélkül lemondtak privilégiumaikról, ha így tartották helyesnek. Károlyi tapasztalatát jól kiegészítette felesége nyitottsága, kíváncsisága, szellemi frissessége, amelyet idős koráig megőrzött.
Magyarország első köztársasági elnökének özvegye. Férjéről beszél egy 1971-es híradóban
1918-ban ő lett az első magyar first lady. 1919 júliusában, férje lemondását követően Ausztriában, majd Svájcban éltek. Nagy nehézségek között nevelték három gyermeküket, mivel Károlyit Magyarországon a trianoni békeszerződés miatt bűnbaknak kiáltották ki, és hazaárulás vádjával vagyonelkobzással sújtották. A magyar arisztokrácia kiközösítette, felesége ápolta az otthoni kapcsolatokat, miközben beutazták egész Nyugat-Európát. A második világháború alatt már Londonban éltek, a család több tagja részt vett a németellenes ellenállásban: Katinka vöröskeresztes ápolónőként, sofőrként, Judit lánya de Gaulle katonájaként. 1939-ben repülőgép-balesetben meghalt talán legkedvesebb gyermeke, Ádám, aki az RAF, a brit légierő kiképzőpilótája volt. 1941-ben Dubrovnikban tragikus körülmények között bombatámadás áldozata lett szeretett húga, Klára, aki korábban belépett a csehszlovák kommunista pártba és szabotázsakciókban vett részt, s a brit titkosszolgálattal is kapcsolatban állt.
1946-ban Tildy Zoltán államfő és felesége fogadják a 27 évnyi emigráció után hazatérő Károlyi Mihályt és feleségét a köztársasági elnöki palotában (MAFIRT: Bass Tibor)
1945-ben rövid időre hazatérhettek. Miután törölték a Károlyit elítélő törvényt, 1947 nyarán párizsi nagykövetnek nevezték ki. Az újrakezdésbe vetett hit azonban illúziónak bizonyult, 1949-ben, Rajk László letartóztatását követően Károlyi lemondott, szakított a Rákosi-rezsimmel és másodszor is emigrációba indult. A dél-franciaországi Vence-ban telepedtek le. Károlyi visszavonultan töltötte utolsó éveit, itt is halt meg 1955-ben. Ekkor Katinka előtt még 30 hosszú év állt. Idejének egy részét a családjának szentelte, hiszen ekkorra már sok unokája volt, akik sok időt töltöttek a dél-franciaországi kúriában. De másra is jutott energiája. Nem hazudtolva meg önmagát, 65 évesen iratkozott be egy pilóta-tanfolyamra, emellett utazott is, Szicíliába, Afrikába. Legfontosabb feladatának azonban továbbra is férje emlékének ápolását, politikájának igazolását, megmagyarázását tekintette.
Károlyi Mihályné a Károlyi palotában, 1973-ban (MTI Fotó: Molnár Edit)
A hatvanas évek elejétől egyre többet látogatott haza, 1962-ben részben hazatelepült, megosztotta idejét régi és befogadó hazája között. Itthon újra a – ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó – Károlyi-palota egyik szárnyában lakott. Károlyi újratemetése, politikai rehabilitálása után minden lehetőséget megragadott férje emlékének ápolására. Minden koszorúzáson, megemlékező rendezvényen részt vett, két memoárja mellett (Együtt a forradalomban, 1967, Együtt a száműzetésben, 1969) történelmi folyóiratokban is publikált. A másik özvegy, Rajk Júlia mellett körülötte is szerveződött a későbbi rendszerváltó ellenzék. A nyolcvanas években Vence-ben létrehozta a Károlyi Mihály Alapítvány művésztelepét, ahol tehetséges fiatal művészek dolgozhattak.
1984-ben Kovács András nagy sikerű filmet készített róla A vörös grófnő címmel, amelyben a címszerepet Básti Juli, Károlyi Mihályt Bács Ferenc alakította, de a film utolsó perceiben személyesen is megjelent, és a forgatókönyv írásához is hozzájárult megjegyzéseivel, tanácsaival.
93 évesen, 1985. június 12-én halt meg a dél-franciaországi Antibes-ban.
Löwensohn Enikő