a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

70 éve csatolták Szovjet-Ukrajnához Kárpátalját

karpatalja_lead1945. június 29-én kötötték meg Moszkvában azt a szovjet-csehszlovák egyezményt, amelynek értelmében Kárpátalja az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz került.

A 12 800 négyzetkilométernyi Kárpátalja (ukránul Zakarpatszka Oblaszty – Kárpátontúli terület) ma Ukrajna nyugati régiója, mely Magyarországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal és Romániával határos, lakosságának nagy részét ukránok és ruszinok (más néven ruténok, kárpátukránok) alkotják. A terület mintegy ezer éven át, a honfoglalástól a trianoni békéig a magyar állam része volt. Árpád hadai 895-896 körül érkeztek a Vereckei-hágón át a zord természeti viszonyok miatt gyéren lakott területre. A nagyjából a történelmi Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyéket magában foglaló Kárpátalja magyar benépesítése IV. Béla uralkodásának kezdetén indult meg, az 1241-es tatárjárás pusztításai után német telepesek érkeztek, majd megindult Halics (Galícia) felől a ruszinok beáramlása.

karpatalja
Kárpátalja térképe 1920-1939

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés Kárpátalját (a Felvidékkel együtt) az újonnan létrehozott Csehszlovákiához csatolta. A szerződés önkormányzatot is biztosított a terület számára, de ez sokáig nem teljesült. A németek lakta Szudéta-vidéket Németországnak ítélő 1938. szeptember 29-i müncheni egyezmény aláírása után egy hónappal, október 26-án a németbarát Avgusztin Volosin ruszin vezető autonóm ruszin kormányt alakított. Volosin felszámolta a pártokat, létrehozta a főleg magyarok ellen fellépő szics gárdát, majd koncentrációs tábort is felállított, ahová bírósági ítélet nélkül deportálta ellenzékét.

karpatalja_munkacs_1940_fortepan
Munkácsi vár, 1940 (forrás: Fortepan)

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés a Felvidék magyarok lakta sávja mellett Kárpátalja zömében magyarlakta nyugati részét (Nagyszőlős, Ungvár, Munkács) is visszajuttatta Magyarországnak. Amikor 1939. március 14-én Csehország német megszállása után Jozef Tiso kikiáltotta Szlovákia függetlenségét, Volosin is proklamálta az önálló Kárpát-Ukrajnát. Az állam alig egy napot élt: március 15-én Magyarország – német hozzájárulással – bevonult Kárpátaljára, amelyet három nap alatt megszállt. A 10 700 négyzetkilométernyi terület 550 ezer fős lakosságának – az 1930-as csehszlovák népszámlálás szerint – 61 százaléka ruszin, 16,6 százaléka zsidó, 15 százaléka magyar volt, kisebb arányban csehek, szlovákok és németek is éltek itt. Kárpátalját 1939. június 23-án egyesítették Magyarországgal, 1940. szeptembertől Kozma Miklós irányította kormánybiztosként.

ungvár_zsinagoga_fortepan
Ungvár, zsinagóga, 1939 (forrás: Fortepan)

A második világháború végén, 1944 októberében a szovjet Vörös Hadsereg foglalta el a területet, ahonnan húszezernél több magyart hurcoltak a Gulag táboraiba. A kárpátaljai népi küldöttek 1944. november 26-án, szovjet belügyi katonák felügyelete mellett tartott kongresszusa nyilatkozatban állt ki az „újraegyesülés” mellett Ukrajnával. A határozat világosan jelezte, hogy a Szovjetunió igényt tart a területre, és a születőben lévő második Csehszlovák Köztársaság engedett. Kárpátalja magyar birtokbavétele a Magyarország és a szövetséges hatalmak közötti, 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény értelmében de jure is semmissé vált, a vidékről kivonult a magyar közigazgatás. Néhány hónappal később, június 29-én Moszkvában szovjet részről Vjacseszlav Molotov külügyminiszter, csehszlovák részről Zdenek Fierlinger kormányfő és Vladimir Clementis külügyminiszter aláírták azt a megállapodást, amely kimondta: „Kárpát-Ukrajna (csehszlovák megnevezés szerint Podkarpatská Rus), amelyet a Saint Germain en Laye-ben 1919. szeptember 10-én kötött szerződés alapján autonóm területként a Csehszlovák Köztársasághoz csatoltak, a lakossága részéről kinyilvánított óhajnak megfelelően és a két Magas Szerződő Fél közötti baráti megegyezés alapján egyesül ősi hazájával, Ukrajnával, és ennél fogva az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részévé válik.”

ungvar_gorkat_fortepan
Ungvár, Pokravszkaja görögkeleti templom, 1942 (forrás: Fortepan)

Az új csehszlovák-szovjet határt az 1937. december 31-i állapot szerint jelölték ki. A végrehajtás során a gyakorlati szempontokra nem voltak tekintettel, így vágták ketté szögesdróttal az addig együvé tartozó Szelmencet, a csehszlovák oldalra került Nagyszelmenc és az ukrán oldalra került Kisszelmenc között csak 2005-ben nyílt határátkelőhely. A szerződés lényegében már az aláíráskor hatályba lépett, de jogilag ez csak a ratifikációs okmányok 1946. január 30-i kicserélése után történt meg. A területváltozással a Szovjetunió Magyarország közvetlen szomszédja lett.

ungvar_gorkat_fortepan
Ungvár, görögkatolikus templom, 1960 (forrás: Fortepan)

A Szovjetunió széthullásával Kárpátalja az 1991. augusztus 24-én függetlenné vált Ukrajna részévé vált. Az 1991. december 6-án megkötött magyar-ukrán államszerződés – amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról is szólt – kimondta, hogy a szerződő feleknek nincs egymással szemben területi követelésük. A kárpátaljai ruszinok – akiket Ukrajnában ma nem ismernek el önálló nemzetiségként, az ukránok közé sorolják őket – 1991-ben népszavazáson az autonómiára voksoltak, s napjainkban is kiállnak egy ruszin autonóm terület létrehozása mellett. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Kárpátalja 1 millió 200 ezres lakosságából mintegy egymillió az ukrán, a második legerősebb népcsoport – az itt élő oroszokat, románokat, cigányokat, szlovákokat és másokat létszámban messze megelőzve – a 150 ezres magyarság.

karpatalja
Tábla a Tatár-hágón (forrás: Wikimedia, feltöltötte: Stefan Richter)

MTI

• Publikálva: 2015.06.29. 09:23 • Címke: évforduló, történelem