​Ha nem prédikál akkor Konstanzban…

Kereken hatszáz esztendeje gyulladt meg az a máglya, amelyen a csehek nagy prédikátora és vallásújítója bevégezte földi pályafutását. Husz János sok mindenben nem fogadta el az egyház tanítását, de legnagyobb bűne mégis az volt, hogy a pápát támadta, és fellépésével a németek rovására a cseh nacionalizmus egyik első „apostola” lett.

Mert nem árt tudni, hogy története folyamán Csehország és maga Prága városa is jelentős, sőt, meghatározó német lakossággal rendelkezett, a német polgárok pedig sokszor a csehek rovására is döntő befolyással bírtak az ország és a város irányításában. (A németeket végül 1945 tavaszán űzik ki csúf módon Prágából.) A Cseh Királyság történetünk idején a Luxemburgi dinasztia uralma alatt állt: IV. Vencel, a mi Zsigmond királyunk, a későbbi német-római császár féltestvére uralja. Apjuk, IV. Károly császár cseh királyként emelkedett a magas polcra, uralkodása alatt lett nagyváros Prága, ahol hidat épített és 1348-ban egyetemet is alapított. Az egyetem mellett el tudta intézni azt is, hogy Prága, elszakadva Mainztól, önálló érsekség legyen. Nos, eme utóbbi két komoly eredménynek nagy hatása lesz majd a későbbiekben Husz János életére, és rajta keresztül a régió, így Magyarország történetére is. (Gondoljunk csak bele, az utolsó huszita rablóhadakat Mátyás veri ki a Felvidékről, jó fél évszázaddal Husz megégetése után.)


Husz János (forrás: Wikimedia)

Husz János valamikor 1369 és1372 között született szegény sorban Husinec faluban, de éles elméje révén 1390-ben már az akkor virágzó prágai egyetemen tanul, ahol hat év alatt magiszteri fokozatot szerez. Az egyetem kicsiben olyan, mint Prága, vagy éppen az ország, igazából a német etnikum irányítja, ami persze nem tetszik a cseheknek. Husz természetesen nemzetéhez húz, ettől függetlenül egyetemi előmenetele töretlen: 1409-ben, miután a cseh oktatók és diákok a németek fölébe kerekedtek (és ez utóbbiak tanáraikkal együtt elhagyták Prágát), Husz választják meg rektornak. Ami még nem lenne akkora baj, hiszen az időközben pappá szentelt tudós teológus a királyné gyóntatójaként jó kapcsolatokkal rendelkezik az udvarnál is. Csakhogy időközben megismerkedik az angol John Wycliffe tanaival, aki többek között a római pápa antikrisztus voltát is hirdeti. Husz is a pápa világi hatalma, az egyházi hierarchia és papok vagyona ellen kezd prédikálni, ami már nagyobb probléma. Az egyház azt sem tolerálhatja, hogy Wycliffe-hez hasonlóan, aki le is fordítja angolra, Husz is a Bibliát tartja a hit alapjának. A Bibliát pedig, mint a későbbiekben láthatjuk, sokféleképpen lehet magyarázni. Az egyház pedig éppen ezekben az években igyekszik kikászálódni a pápák és ellenpápák káoszából, így végül XXIII. János (aki az egyszerre regnáló XII. Gergelyt és XIII. Benedeket leváltó pisai zsinat után a pápai trónra került V. Sándor utóda) prágai érsek révén kiközösíti őt is és munkahelyét is.


Husz János a máglyán, 1415. július 6. – kódexábrázolás (forrás: Wikimedia)

Ami még nem lenne olyan nagy probléma, hiszen a kiközösítettek egy másik pápai/érseki okirattal visszatérhetnek az egyház kebelére, de Husz nem hajlandó szakítani Wycliffe-től átvett tanaival. Sőt, mikor az időközben Konstanzban összeülő, az egyház ügyeit rendezni igyekvő zsinat elé idézik, ott is prédikál, pedig ettől a Zsigmond által kiadott menlevél szerint tartózkodnia kellene. Így hát egyházi bíróság elé állítják, ami 39 tételének megtagadását követeli tőle. Husz nem enged, inkább taktikázik: kijelenti, hogy nem tagadhat meg olyat, amit nem is vallott. Így vélhetően hosszas teológiai vitákra számít, a bírái viszont másként döntenek: még aznap meggyullad a város főterén a máglyája. Tanai viszont tovább élnek, és több évtizedes kegyetlen és véres háborúba borítják Közép-Kelet Európát.

Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás (forrás: Wikimedia)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.07.06. 13:25 • Címke: évforduló