a rovat írásai

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

Inkább volt kun, mint magyar?

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most az 1262-ben született IV. Kun László királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Tál omphalosszal

Hát itt van ez a kis egyszerű tálka, ha pedig a Balatoni Múzeumban készített leírását is megnézzük, akkor mindjárt ott is van az a bizonyos „omphalosz” kifejezés. És ott van még Rezi, pontosabban Rezi-cseri neve, a homokbányáé, ahol manapság íjászversenyeket rendeznek, a hetvenes évek elején pedig kelta temetőt tártak fel itt.

Tátika és Rezi, a két tojás

Ha már szó esett itt a Rezi váráról írott cikkben Tátikáról, hát utazzunk most el a Zalaszántó feletti „hegyekbe”, 413 méter magasra Tátika várának romjaihoz. Ez az erősség, Rezihez hasonlatosan, soha nem került bele a fontosabb krónikákba, nem fűződnek megvédéséhez, elfoglalásához hősi énekek. De létezett már a tatárjárás előtt is, és vagy négy évszázadon keresztül szolgálta aktuális urait.

Rosszul öltözött sírásók kora

Még a rendszerváltást megelőző időben minden valamirevaló falunak volt sírásója is. Nem számított éppen nagy tekintélynek, de szerepe – lássuk be – meglehetősen fontos volt akkoriban. Archívumunkban kutatva megint csak Keszthelyre utazunk, ahol néhány fotográfia is készült a hetvenes-nyolcvanas években ezekről az emberekről.

MaNDA összes cikke »

Magyar szobrász francia várbörtönben

mandadb_logoKülönleges gyűjteménnyel gyarapodott a MaNDA adatbázisának 3D-s gyűjteménye. A túrkevei Finta Múzeum töltötte fel az általa őrzött Finta Gergely/Zádory Oszkár szobrok egy részét. Ígéretük szerint hamarosan két testvére, Sándor és Sámuel alkotásait is körüljárhatjuk a technika segítségével.

Finta Gergely 1883-ben született Túrkevén, majd a család Nagyváradra költözése után neki felismerték tehetségét (Sándor bátyját ekkor még csikósbojtárnak adják), és a város 400 pengős ösztöndíjával 1906-ban kikerült Párizsba, mégpedig egyenesen Rodin műtermébe. Aki munkákkal halmozta el úgy, hogy egy év múlva már saját műtermet bérelt, és 1908-ban pedig kiállíthatta szobrait a Szalonon. A szecesszióhoz közel álló alkotásai porcelán formájában is népszerűek voltak, a séveres-i gyár is rendel tőle munkákat. A nagyszerű karriert a Nagy Háború töri szabályosan derékba, Finta Gergely, művésznevén Zádory Oszkár 1914. augusztus elején önként jelentkezik az internálótáborba, ahol a francia hatóságok összegyűjtötték az ellenséges államok polgárait. Így kerül Finta is Kuncz Aladár íróval, Bárczi Gusztáv nyelvésszel és Németh Andor költővel együtt Noirmoitier várbörtönébe, ahol – mint azt Kuncz Aladártól tudjuk – az udvari séta alatt talált csontokból farigcsál szobrokat, öt év alatt 50 darabot zsebkésével.

szobor
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!

1919-ben engedik haza, de a szobraiért még sokáig kell küzdenie a francia hatóságokkal. 1931-re költözik végleg haza, és öt év fővárosi tartózkodás után (volt olyan időszak, hogy itt, egy műteremben dolgozott a három testvér) költözik vissza szobraival együtt Túrkevére, ahol a város jóvoltából egy öreg házban rendez be műtermet és állítja ki munkáit. Ez az ország első szobrász múzeuma, 1957 után ide kerültek a Los Angelesben meghalt bátyjának alkotásai is. A Finta Múzeum végül hivatalosan 1967-ben nyitotta meg kapuit, később ide kerültek az ekkor még élő Sámuel alkotásai is. A most kiválasztott, Szenvedély című 28,8 centiméter magas terrakotta szobor egy szó szerint a „szenvedély markába” került mezítelen nőalakot ábrázol, aki igyekszik szabadulni, küzd a szorítás ellen, de a mozdulatban, ahogy az lenni szokott, benne van a megadás is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.07.17. 11:06 • Címke: manda, digitalizálás, manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

III. Béla
Szép szál ember volt ez a III. Béla – És elég gazdag is. Ezt onnan tudjuk, hogy amikor Béla már királyként megkérte második felesége, Capet Margit kezét, leendő sógorának, II. Fülöp Ágost francia királynak elküldte büszkén bevételeinek a listáját is. Hogy lássa már a francúz kolléga, nem kerül rossz helyre a testvére.