a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Magyar szobrász francia várbörtönben

mandadb_logoKülönleges gyűjteménnyel gyarapodott a MaNDA adatbázisának 3D-s gyűjteménye. A túrkevei Finta Múzeum töltötte fel az általa őrzött Finta Gergely/Zádory Oszkár szobrok egy részét. Ígéretük szerint hamarosan két testvére, Sándor és Sámuel alkotásait is körüljárhatjuk a technika segítségével.

Finta Gergely 1883-ben született Túrkevén, majd a család Nagyváradra költözése után neki felismerték tehetségét (Sándor bátyját ekkor még csikósbojtárnak adják), és a város 400 pengős ösztöndíjával 1906-ban kikerült Párizsba, mégpedig egyenesen Rodin műtermébe. Aki munkákkal halmozta el úgy, hogy egy év múlva már saját műtermet bérelt, és 1908-ban pedig kiállíthatta szobrait a Szalonon. A szecesszióhoz közel álló alkotásai porcelán formájában is népszerűek voltak, a séveres-i gyár is rendel tőle munkákat. A nagyszerű karriert a Nagy Háború töri szabályosan derékba, Finta Gergely, művésznevén Zádory Oszkár 1914. augusztus elején önként jelentkezik az internálótáborba, ahol a francia hatóságok összegyűjtötték az ellenséges államok polgárait. Így kerül Finta is Kuncz Aladár íróval, Bárczi Gusztáv nyelvésszel és Németh Andor költővel együtt Noirmoitier várbörtönébe, ahol – mint azt Kuncz Aladártól tudjuk – az udvari séta alatt talált csontokból farigcsál szobrokat, öt év alatt 50 darabot zsebkésével.

szobor
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!

1919-ben engedik haza, de a szobraiért még sokáig kell küzdenie a francia hatóságokkal. 1931-re költözik végleg haza, és öt év fővárosi tartózkodás után (volt olyan időszak, hogy itt, egy műteremben dolgozott a három testvér) költözik vissza szobraival együtt Túrkevére, ahol a város jóvoltából egy öreg házban rendez be műtermet és állítja ki munkáit. Ez az ország első szobrász múzeuma, 1957 után ide kerültek a Los Angelesben meghalt bátyjának alkotásai is. A Finta Múzeum végül hivatalosan 1967-ben nyitotta meg kapuit, később ide kerültek az ekkor még élő Sámuel alkotásai is. A most kiválasztott, Szenvedély című 28,8 centiméter magas terrakotta szobor egy szó szerint a „szenvedély markába” került mezítelen nőalakot ábrázol, aki igyekszik szabadulni, küzd a szorítás ellen, de a mozdulatban, ahogy az lenni szokott, benne van a megadás is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.07.17. 11:06 • Címke: manda, digitalizálás, manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.