a rovat írásai

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Ördögűző szerzetes az 1700-as évekből

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

Művelődés összes cikke »

Ahogy Kassák Tett a háború ellen

kassak muzeum lead

Jelzés a világba – Háború, Avantgárd, Kassák címmel ígéretes kiállítással jelentkezett az óbudai Kassák Múzeum. A falakra került dokumentumok, leginkább korabeli újságok, folyóiratok lapjai a szándék szerint azt illusztrálnák, ahogy a Nagy Háború ellen küzdöttek Kassák és szerzőtársai. A dolgok azonban sohasem fekete-fehérek, különösen nem mondható el ez a múlt század elején virágba szökkenő avantgárdról.

Mert nézzük csak egyik legfontosabb, ma is előkelő helyen jegyzett irányzatát, az olaszok által kitalált és képviselt futurizmust, ami teljes meggyőződéssel kiállt a háború mellett, sőt, Marinetti a tűz, a vér és a rombolás szépségének dicsőítésével meglehet háborús propagandát is folytatott. Aztán nem csak az olaszoknál volt meg a harcias felbuzdulás a művészekben, ne felejtsük el, hogy Apollinaire számos társával együtt önként jelentkezett frontszolgálatra, de a német expresszionisták közül is sokan úgy gondolták, hogy a hadszíntéren a helyük miközben országuk a létéért küzd. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kezdeti – minden hadviselőre jellemző – háborús eufória után hamar megérkezett a kijózanodás is. Mert a levelek már rég lehullottak, de a katonák még mindig nem érkeztek haza, sőt, tudni lehetett, hogy ez a kezdettől fogva rendkívül véres háború sokáig el fog húzódni és rengeteg áldozatot követel. Kassák Lajos egyik tagadhatatlan érdeme pedig az volt, hogy az országban elsők között ismert fel ezt, és adott hangot háborúellenességének az 1915 őszén induló szerény formátumú és példányszámú lapjában, a Tettben.

kassak
Rónai Dénes készítette 1915-ben Kassákról ezt a fotót (forrás: kassakmuzeum.hu)

Amit – mint tudjuk – odaadó társa, Simon Jolán nehezen megkeresett pénzéből adták ki, de ennél sokkal érdekesebb, és nem elhallgatandó az, hogy az a bizonyos háborús eufória Kassákot sem kerülte el, az Új Nemzedékben megjelent A háború értéke nálunk – és náluk című cikkében jókra és rosszakra osztja ő is a hadviselőket, és a rosszaknál - az antanthatalmaknál természetesen nem maradnak el a szokásos megbélyegző jelzők, durva értékítéletek sem. Így a francia gyerek szerinte 13 éves kora után éppen olyan szűk látókörű, fanatikus bugris lesz, mint az apja, nagyapja. Az anarchistákat termő Párizs mellett francia vidék pedig tudatlanul magába roskadt és dühöngésig idegengyűlölő. De megkapják tőle az angolok és az oroszok is, ugyanakkor leírja azt is, hogy a németeknél „az élet legszebb virága, az összetartozó élet szolidaritása teljesedik bokorba”, mert Németország egy 65 milliós „óriási család”. El tudjuk képzelni, hogy mekkora lehetett a kijózanodás, ami előidézte a 180 fokos, antimilitarista fordulatot. Aztán szociáldemokrata párt régi tagja révén természetes is, hogy a háborúellenességhez a szociális igazságosságért való küzdelem is társul. Kassák, aki magát „szocialista embernek” nevezi, a művészetet politikai állásfoglalásnak tartja. A Tett híres, 1916 augusztusi „internacionális számában” az ellenséges országok költőit, íróit is szerepelteti. A vezércikkben pedig arról ír, hogy mindenütt meggyulladnak a kis vörös lámpák, de az ájuló magyar ugarnak „nem világítanak a Rollandok, Hal Caineek és Liebknechtek”. (Caine a Man-szigetre visszavonuló, társadalmi problémákat is feszegető, de amúgy háborúpárti regényíró volt, Liebknecht pedig a háború után kommunista puccskísérletet vezetett.)

tett
A Tett 1915. november 1-én (forrás: kassakmuzeum.hu)

Végül joggal merül fel a kérdés, hogy lehet mindezt megjeleníteni a kiállítótérben. Nos, a Kassák Múzeum ezt a feladatot kitűnően megoldotta azzal, hogy saját forrásból vagy magángyűjtőktől összeszedte az ide passzoló kiadványokat. Így kerültek a falra a Tett (kéthetenként megjelenő lap szerkeszti: Kassák Lajos) címlapjai és tartalomjegyzékei. Tanulmányozhatjuk az internacionális szám szerzőgárdáját Kandinskytől Verhaeren át Bernard Shaw-ig. Itt vannak a társfolyóiratok és kiadványaik: a Der blaue Reiter Almanach, a Der Sturm és a Die Aktion egyes példányai, Georges Duhamel és Émile Verhaeren kötetei és a Tettben is kinyomtatott verseik. A futuristák egy teljes falat kapnak Marinetti Poesiájának címlapjától a Firenzében 1914-ben kiadott futurista manifesztumáig. Itt van a Boccioni, Carra, Russolo, Balla és Severini által jegyzett, Milánóban 1910-ben kinyomtatott futurista festészeti manifesztum. És itt van végül a korabeli magyar sajtótermékek széles palettája mellett az 1916. október 11-re keltezett belügyminiszteri „megjelenés és terjesztés eltiltás” is, ami a Krausz I. és tsa nyomdájában előállított Tettre vonatkozik a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalmak miatt.

Pálffy Lajos

Jelzés a világba – Háború, Avantgárd, Kassák
Kassák Múzeum
2015. június 6 – szeptember 27.

• Publikálva: 2015.08.17. 12:27 • Címke: kiállítás