a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Ahogy Kassák Tett a háború ellen

kassak muzeum lead

Jelzés a világba – Háború, Avantgárd, Kassák címmel ígéretes kiállítással jelentkezett az óbudai Kassák Múzeum. A falakra került dokumentumok, leginkább korabeli újságok, folyóiratok lapjai a szándék szerint azt illusztrálnák, ahogy a Nagy Háború ellen küzdöttek Kassák és szerzőtársai. A dolgok azonban sohasem fekete-fehérek, különösen nem mondható el ez a múlt század elején virágba szökkenő avantgárdról.

Mert nézzük csak egyik legfontosabb, ma is előkelő helyen jegyzett irányzatát, az olaszok által kitalált és képviselt futurizmust, ami teljes meggyőződéssel kiállt a háború mellett, sőt, Marinetti a tűz, a vér és a rombolás szépségének dicsőítésével meglehet háborús propagandát is folytatott. Aztán nem csak az olaszoknál volt meg a harcias felbuzdulás a művészekben, ne felejtsük el, hogy Apollinaire számos társával együtt önként jelentkezett frontszolgálatra, de a német expresszionisták közül is sokan úgy gondolták, hogy a hadszíntéren a helyük miközben országuk a létéért küzd. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kezdeti – minden hadviselőre jellemző – háborús eufória után hamar megérkezett a kijózanodás is. Mert a levelek már rég lehullottak, de a katonák még mindig nem érkeztek haza, sőt, tudni lehetett, hogy ez a kezdettől fogva rendkívül véres háború sokáig el fog húzódni és rengeteg áldozatot követel. Kassák Lajos egyik tagadhatatlan érdeme pedig az volt, hogy az országban elsők között ismert fel ezt, és adott hangot háborúellenességének az 1915 őszén induló szerény formátumú és példányszámú lapjában, a Tettben.

kassak
Rónai Dénes készítette 1915-ben Kassákról ezt a fotót (forrás: kassakmuzeum.hu)

Amit – mint tudjuk – odaadó társa, Simon Jolán nehezen megkeresett pénzéből adták ki, de ennél sokkal érdekesebb, és nem elhallgatandó az, hogy az a bizonyos háborús eufória Kassákot sem kerülte el, az Új Nemzedékben megjelent A háború értéke nálunk – és náluk című cikkében jókra és rosszakra osztja ő is a hadviselőket, és a rosszaknál - az antanthatalmaknál természetesen nem maradnak el a szokásos megbélyegző jelzők, durva értékítéletek sem. Így a francia gyerek szerinte 13 éves kora után éppen olyan szűk látókörű, fanatikus bugris lesz, mint az apja, nagyapja. Az anarchistákat termő Párizs mellett francia vidék pedig tudatlanul magába roskadt és dühöngésig idegengyűlölő. De megkapják tőle az angolok és az oroszok is, ugyanakkor leírja azt is, hogy a németeknél „az élet legszebb virága, az összetartozó élet szolidaritása teljesedik bokorba”, mert Németország egy 65 milliós „óriási család”. El tudjuk képzelni, hogy mekkora lehetett a kijózanodás, ami előidézte a 180 fokos, antimilitarista fordulatot. Aztán szociáldemokrata párt régi tagja révén természetes is, hogy a háborúellenességhez a szociális igazságosságért való küzdelem is társul. Kassák, aki magát „szocialista embernek” nevezi, a művészetet politikai állásfoglalásnak tartja. A Tett híres, 1916 augusztusi „internacionális számában” az ellenséges országok költőit, íróit is szerepelteti. A vezércikkben pedig arról ír, hogy mindenütt meggyulladnak a kis vörös lámpák, de az ájuló magyar ugarnak „nem világítanak a Rollandok, Hal Caineek és Liebknechtek”. (Caine a Man-szigetre visszavonuló, társadalmi problémákat is feszegető, de amúgy háborúpárti regényíró volt, Liebknecht pedig a háború után kommunista puccskísérletet vezetett.)

tett
A Tett 1915. november 1-én (forrás: kassakmuzeum.hu)

Végül joggal merül fel a kérdés, hogy lehet mindezt megjeleníteni a kiállítótérben. Nos, a Kassák Múzeum ezt a feladatot kitűnően megoldotta azzal, hogy saját forrásból vagy magángyűjtőktől összeszedte az ide passzoló kiadványokat. Így kerültek a falra a Tett (kéthetenként megjelenő lap szerkeszti: Kassák Lajos) címlapjai és tartalomjegyzékei. Tanulmányozhatjuk az internacionális szám szerzőgárdáját Kandinskytől Verhaeren át Bernard Shaw-ig. Itt vannak a társfolyóiratok és kiadványaik: a Der blaue Reiter Almanach, a Der Sturm és a Die Aktion egyes példányai, Georges Duhamel és Émile Verhaeren kötetei és a Tettben is kinyomtatott verseik. A futuristák egy teljes falat kapnak Marinetti Poesiájának címlapjától a Firenzében 1914-ben kiadott futurista manifesztumáig. Itt van a Boccioni, Carra, Russolo, Balla és Severini által jegyzett, Milánóban 1910-ben kinyomtatott futurista festészeti manifesztum. És itt van végül a korabeli magyar sajtótermékek széles palettája mellett az 1916. október 11-re keltezett belügyminiszteri „megjelenés és terjesztés eltiltás” is, ami a Krausz I. és tsa nyomdájában előállított Tettre vonatkozik a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalmak miatt.

Pálffy Lajos

Jelzés a világba – Háború, Avantgárd, Kassák
Kassák Múzeum
2015. június 6 – szeptember 27.

• Publikálva: 2015.08.17. 12:27 • Címke: kiállítás