a rovat írásai

László az emberközeli szent és a karizmatikus vezető

A hadvezér, a törvényhozó, az egyházépítő uralkodót és utókorra gyakorolt hatását mutatja be a Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége című kiállítás, amely a Magyarság Házában nyílt meg csütörtökön a Szent László-év keretében.

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Művelődés összes cikke »

Ahogy Kassák Tett a háború ellen

kassak muzeum lead

Jelzés a világba – Háború, Avantgárd, Kassák címmel ígéretes kiállítással jelentkezett az óbudai Kassák Múzeum. A falakra került dokumentumok, leginkább korabeli újságok, folyóiratok lapjai a szándék szerint azt illusztrálnák, ahogy a Nagy Háború ellen küzdöttek Kassák és szerzőtársai. A dolgok azonban sohasem fekete-fehérek, különösen nem mondható el ez a múlt század elején virágba szökkenő avantgárdról.

Mert nézzük csak egyik legfontosabb, ma is előkelő helyen jegyzett irányzatát, az olaszok által kitalált és képviselt futurizmust, ami teljes meggyőződéssel kiállt a háború mellett, sőt, Marinetti a tűz, a vér és a rombolás szépségének dicsőítésével meglehet háborús propagandát is folytatott. Aztán nem csak az olaszoknál volt meg a harcias felbuzdulás a művészekben, ne felejtsük el, hogy Apollinaire számos társával együtt önként jelentkezett frontszolgálatra, de a német expresszionisták közül is sokan úgy gondolták, hogy a hadszíntéren a helyük miközben országuk a létéért küzd. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kezdeti – minden hadviselőre jellemző – háborús eufória után hamar megérkezett a kijózanodás is. Mert a levelek már rég lehullottak, de a katonák még mindig nem érkeztek haza, sőt, tudni lehetett, hogy ez a kezdettől fogva rendkívül véres háború sokáig el fog húzódni és rengeteg áldozatot követel. Kassák Lajos egyik tagadhatatlan érdeme pedig az volt, hogy az országban elsők között ismert fel ezt, és adott hangot háborúellenességének az 1915 őszén induló szerény formátumú és példányszámú lapjában, a Tettben.

kassak
Rónai Dénes készítette 1915-ben Kassákról ezt a fotót (forrás: kassakmuzeum.hu)

Amit – mint tudjuk – odaadó társa, Simon Jolán nehezen megkeresett pénzéből adták ki, de ennél sokkal érdekesebb, és nem elhallgatandó az, hogy az a bizonyos háborús eufória Kassákot sem kerülte el, az Új Nemzedékben megjelent A háború értéke nálunk – és náluk című cikkében jókra és rosszakra osztja ő is a hadviselőket, és a rosszaknál - az antanthatalmaknál természetesen nem maradnak el a szokásos megbélyegző jelzők, durva értékítéletek sem. Így a francia gyerek szerinte 13 éves kora után éppen olyan szűk látókörű, fanatikus bugris lesz, mint az apja, nagyapja. Az anarchistákat termő Párizs mellett francia vidék pedig tudatlanul magába roskadt és dühöngésig idegengyűlölő. De megkapják tőle az angolok és az oroszok is, ugyanakkor leírja azt is, hogy a németeknél „az élet legszebb virága, az összetartozó élet szolidaritása teljesedik bokorba”, mert Németország egy 65 milliós „óriási család”. El tudjuk képzelni, hogy mekkora lehetett a kijózanodás, ami előidézte a 180 fokos, antimilitarista fordulatot. Aztán szociáldemokrata párt régi tagja révén természetes is, hogy a háborúellenességhez a szociális igazságosságért való küzdelem is társul. Kassák, aki magát „szocialista embernek” nevezi, a művészetet politikai állásfoglalásnak tartja. A Tett híres, 1916 augusztusi „internacionális számában” az ellenséges országok költőit, íróit is szerepelteti. A vezércikkben pedig arról ír, hogy mindenütt meggyulladnak a kis vörös lámpák, de az ájuló magyar ugarnak „nem világítanak a Rollandok, Hal Caineek és Liebknechtek”. (Caine a Man-szigetre visszavonuló, társadalmi problémákat is feszegető, de amúgy háborúpárti regényíró volt, Liebknecht pedig a háború után kommunista puccskísérletet vezetett.)

tett
A Tett 1915. november 1-én (forrás: kassakmuzeum.hu)

Végül joggal merül fel a kérdés, hogy lehet mindezt megjeleníteni a kiállítótérben. Nos, a Kassák Múzeum ezt a feladatot kitűnően megoldotta azzal, hogy saját forrásból vagy magángyűjtőktől összeszedte az ide passzoló kiadványokat. Így kerültek a falra a Tett (kéthetenként megjelenő lap szerkeszti: Kassák Lajos) címlapjai és tartalomjegyzékei. Tanulmányozhatjuk az internacionális szám szerzőgárdáját Kandinskytől Verhaeren át Bernard Shaw-ig. Itt vannak a társfolyóiratok és kiadványaik: a Der blaue Reiter Almanach, a Der Sturm és a Die Aktion egyes példányai, Georges Duhamel és Émile Verhaeren kötetei és a Tettben is kinyomtatott verseik. A futuristák egy teljes falat kapnak Marinetti Poesiájának címlapjától a Firenzében 1914-ben kiadott futurista manifesztumáig. Itt van a Boccioni, Carra, Russolo, Balla és Severini által jegyzett, Milánóban 1910-ben kinyomtatott futurista festészeti manifesztum. És itt van végül a korabeli magyar sajtótermékek széles palettája mellett az 1916. október 11-re keltezett belügyminiszteri „megjelenés és terjesztés eltiltás” is, ami a Krausz I. és tsa nyomdájában előállított Tettre vonatkozik a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalmak miatt.

Pálffy Lajos

Jelzés a világba – Háború, Avantgárd, Kassák
Kassák Múzeum
2015. június 6 – szeptember 27.

• Publikálva: 2015.08.17. 12:27 • Címke: kiállítás