Ahogy Kassák Tett a háború ellen

Jelzés a világba – Háború, Avantgárd, Kassák címmel ígéretes kiállítással jelentkezett az óbudai Kassák Múzeum. A falakra került dokumentumok, leginkább korabeli újságok, folyóiratok lapjai a szándék szerint azt illusztrálnák, ahogy a Nagy Háború ellen küzdöttek Kassák és szerzőtársai. A dolgok azonban sohasem fekete-fehérek, különösen nem mondható el ez a múlt század elején virágba szökkenő avantgárdról.

Mert nézzük csak egyik legfontosabb, ma is előkelő helyen jegyzett irányzatát, az olaszok által kitalált és képviselt futurizmust, ami teljes meggyőződéssel kiállt a háború mellett, sőt, Marinetti a tűz, a vér és a rombolás szépségének dicsőítésével meglehet háborús propagandát is folytatott. Aztán nem csak az olaszoknál volt meg a harcias felbuzdulás a művészekben, ne felejtsük el, hogy Apollinaire számos társával együtt önként jelentkezett frontszolgálatra, de a német expresszionisták közül is sokan úgy gondolták, hogy a hadszíntéren a helyük miközben országuk a létéért küzd. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kezdeti – minden hadviselőre jellemző – háborús eufória után hamar megérkezett a kijózanodás is. Mert a levelek már rég lehullottak, de a katonák még mindig nem érkeztek haza, sőt, tudni lehetett, hogy ez a kezdettől fogva rendkívül véres háború sokáig el fog húzódni és rengeteg áldozatot követel. Kassák Lajos egyik tagadhatatlan érdeme pedig az volt, hogy az országban elsők között ismert fel ezt, és adott hangot háborúellenességének az 1915 őszén induló szerény formátumú és példányszámú lapjában, a Tettben.

Rónai Dénes készítette 1915-ben Kassákról ezt a fotót (forrás: kassakmuzeum.hu)

Amit – mint tudjuk – odaadó társa, Simon Jolán nehezen megkeresett pénzéből adták ki, de ennél sokkal érdekesebb, és nem elhallgatandó az, hogy az a bizonyos háborús eufória Kassákot sem kerülte el, az Új Nemzedékben megjelent A háború értéke nálunk – és náluk című cikkében jókra és rosszakra osztja ő is a hadviselőket, és a rosszaknál - az antanthatalmaknál természetesen nem maradnak el a szokásos megbélyegző jelzők, durva értékítéletek sem. Így a francia gyerek szerinte 13 éves kora után éppen olyan szűk látókörű, fanatikus bugris lesz, mint az apja, nagyapja. Az anarchistákat termő Párizs mellett francia vidék pedig tudatlanul magába roskadt és dühöngésig idegengyűlölő. De megkapják tőle az angolok és az oroszok is, ugyanakkor leírja azt is, hogy a németeknél „az élet legszebb virága, az összetartozó élet szolidaritása teljesedik bokorba”, mert Németország egy 65 milliós „óriási család”. El tudjuk képzelni, hogy mekkora lehetett a kijózanodás, ami előidézte a 180 fokos, antimilitarista fordulatot. Aztán szociáldemokrata párt régi tagja révén természetes is, hogy a háborúellenességhez a szociális igazságosságért való küzdelem is társul. Kassák, aki magát „szocialista embernek” nevezi, a művészetet politikai állásfoglalásnak tartja. A Tett híres, 1916 augusztusi „internacionális számában” az ellenséges országok költőit, íróit is szerepelteti. A vezércikkben pedig arról ír, hogy mindenütt meggyulladnak a kis vörös lámpák, de az ájuló magyar ugarnak „nem világítanak a Rollandok, Hal Caineek és Liebknechtek”. (Caine a Man-szigetre visszavonuló, társadalmi problémákat is feszegető, de amúgy háborúpárti regényíró volt, Liebknecht pedig a háború után kommunista puccskísérletet vezetett.)

A Tett 1915. november 1-én (forrás: kassakmuzeum.hu)

Végül joggal merül fel a kérdés, hogy lehet mindezt megjeleníteni a kiállítótérben. Nos, a Kassák Múzeum ezt a feladatot kitűnően megoldotta azzal, hogy saját forrásból vagy magángyűjtőktől összeszedte az ide passzoló kiadványokat. Így kerültek a falra a Tett (kéthetenként megjelenő lap szerkeszti: Kassák Lajos) címlapjai és tartalomjegyzékei. Tanulmányozhatjuk az internacionális szám szerzőgárdáját Kandinskytől Verhaeren át Bernard Shaw-ig. Itt vannak a társfolyóiratok és kiadványaik: a Der blaue Reiter Almanach, a Der Sturm és a Die Aktion egyes példányai, Georges Duhamel és Émile Verhaeren kötetei és a Tettben is kinyomtatott verseik. A futuristák egy teljes falat kapnak Marinetti Poesiájának címlapjától a Firenzében 1914-ben kiadott futurista manifesztumáig. Itt van a Boccioni, Carra, Russolo, Balla és Severini által jegyzett, Milánóban 1910-ben kinyomtatott futurista festészeti manifesztum. És itt van végül a korabeli magyar sajtótermékek széles palettája mellett az 1916. október 11-re keltezett belügyminiszteri „megjelenés és terjesztés eltiltás” is, ami a Krausz I. és tsa nyomdájában előállított Tettre vonatkozik a hadviselés érdekeit veszélyeztető tartalmak miatt.

Pálffy Lajos

Jelzés a világba – Háború, Avantgárd, Kassák
Kassák Múzeum
2015. június 6 – szeptember 27.

• Publikálva: 2015.08.17. 12:27 • Címke: kiállítás