a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

Almásy, a Homok Atyja

almasy_lead

Azt mondják, a régiekben volt még spiritusz, és erre a megállapításra juthatunk Almásy László kapcsán is: mi itt rettenetesen szenvedünk a 35-38 fokos kánikulában, miközben ő 1941-ben 5600 kilométert tett meg az 50 fokos sivatagban sziklákat kerülgetve, hegyeken át – és nem volt az autókban légkondi.

Végül a vizük is elfogyott, Almásy a tíz évvel korábban a környéken tartaléknak elásott, jól lezárt vizeskannáit kereste elő, így menekültek meg. 120 éve született a sivatagkutató, akit a kilenc Oscar-díjas film tett Puskás után talán a legismertebb magyarrá.

Igaz, akkoriban is tudtak arról az emberek, hogy miket vitt véghez, mindez azonban nem akadályozta meg a magyar hatóságokat, hogy 1946 februárjában börtönbe ne csukják és novemberig ott tartva többször meg ne verjék. De nézzük inkább e nem hétköznapi pályafutás felemelőbb részeit: a László Ede nevekre keresztelt fiú az akkoriban még Vas vármegyéhez tartozó Borostyánkő várában született 1895. augusztus 22-én. A ma is a család birtokában lévő épületet a nagyapa vásárolta meg néhány évvel korábban, aki részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában is.

borostyanko
Borostyánkő vára (fotó: www.vasmegyei-varak.hu)

László apja jeles Ázsia-kutató és ornitológus volt, és egy szép könyvtár tulajdonosa, ahol az ifjú sok időt töltött földrajzi tárgyú könyveket lapozgatva. Az iskolákat magánúton végezte, leginkább az 1911 és 1914 közötti londoni évek voltak rá nagy hatással, ahol a cserkészet mellett megismerkedett az Afrika-kutatással is. A világháborút az orosz, majd az olasz fronton repülte végig, 1911-ben, 16 évesen emelkedett először a levegőbe és három év múlva vette meg első repülőgépét. Az első királypuccs idején IV. Károly szárnysegédjeként ténykedik, majd a gráci Steyr autógyár ügynökeként autókat árul. Így jut el 1926-ban Esterházy Antal társaságában először Egyiptomba, amit végigautóznak a Nílus mellett Alexandriától egészen Karatúmig és átkelnek a Líbiai-sivatagon is. Egy év múlva ő lesz a cég képviselője Kairóban, ahol autóversenyeket és vadászexpedíciókat szervez. Többek között ekkor vadászi együtt Széchenyi Zsigmonddal, aki meg is említi könyvében.

almasy_wiki
Almásy és Zichy Nándor első felfedező útja repülőn, 1931, Mátyásföld (forrás: Wikimedia)

A nagy áttörést és hírnevet hozó expedíció előtt, 1931. augusztus 21-én Zichy Nándorral Mátyásföldről szállnak fel Egyiptom felé, de a szárazföld felett repülve balesetet szenvednek a Taurus hegységben. Egy év múlva, 1932. május elsején repülőről megpillantja a sokak által keresett Zazura oázist, ahová három angol társával aztán gépkocsikon is befutnak, ekkor adják a helyi arabok neki a Homok Atyja nevet. 1933-ban  újra a Líbiai-sivatag fehér foltjait kutatja, felfedezi a Képek völgyét, az Úszók barlangját, majd további 800 neolit kori ábrázolást és a készítők kőeszközeit az Uweinát-hegység barlangjaiban. 1934-35-ben a Szahara felderítetlen közepét kutatja, és mellesleg eljut a Nílus egyik szigetén, Vádi Halfa mellett élő magyarabokhoz is, akikről ő tudósít elsőként. Felfedezéseit könyvekben is leírja, így kerül a második világháború alatt a magyar légierő kötelékéből kikérve az Afrikakorpshoz, Rommel tábornok mellé.

almasy
Almásy Khartoumban, Szudán fõvárosában 1929-ben (fotó: ELTE Térképtudományi Tanszék)

A németek tudása mellett jó egyiptomi kapcsolatrendszerét is használnák, hiszen az uralkodó család mellett olyan angolellenes tiszteket is ismer, mint később az ország történetében főszerephez jutó Nasszer és Szadat. Felderítő repüléseket végez, és két német kémet csempész be a korábban már említett 5600 kilométeres autózással Egyiptomba. Igaz, ezek költekezésük miatt hamarosan lebuknak, de a teljesítmény nem hétköznapi, különösen annak tekintetében, hogy 500 angol üldözi őket végig, pontosan értesülve rádióforgalmazásukról. Ez volt a Salaam-művelet, amit a német szolgálatról írott könyvében is taglal. Ezért is veszik elő majd 1946-ban Magyarországon. Ahol az sem számít mentségnek, hogy a háború végén zsidókat bújtatott a házában. Második, 1947-es letartóztatásakor egyiptomi barátai segítenek, Bécsen keresztül Kairóba menekül, ahol repülést oktat és sivatagi túrákat vezet. Haza már sohasem térhet, korai halálát májbetegség okozza.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.08.22. 08:02 • Címke: évforduló, történelem