a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Almásy, a Homok Atyja
Azt mondják, a régiekben volt még spiritusz, és erre a megállapításra juthatunk Almásy László kapcsán is: mi itt rettenetesen szenvedünk a 35-38 fokos kánikulában, miközben ő 1941-ben 5600 kilométert tett meg az 50 fokos sivatagban sziklákat kerülgetve, hegyeken át – és nem volt az autókban légkondi.
Végül a vizük is elfogyott, Almásy a tíz évvel korábban a környéken
tartaléknak elásott, jól lezárt vizeskannáit kereste elő, így menekültek
meg. 120 éve született a sivatagkutató, akit a kilenc Oscar-díjas film tett Puskás után talán a legismertebb magyarrá.
Igaz, akkoriban is tudtak arról az emberek, hogy miket vitt véghez, mindez azonban nem akadályozta meg a magyar hatóságokat, hogy 1946 februárjában börtönbe ne csukják és novemberig ott tartva többször meg ne verjék. De nézzük inkább e nem hétköznapi pályafutás felemelőbb részeit: a László Ede nevekre keresztelt fiú az akkoriban még Vas vármegyéhez tartozó Borostyánkő várában született 1895. augusztus 22-én. A ma is a család birtokában lévő épületet a nagyapa vásárolta meg néhány évvel korábban, aki részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában is.
Borostyánkő vára (fotó: www.vasmegyei-varak.hu)
László apja jeles Ázsia-kutató és ornitológus volt, és egy szép könyvtár tulajdonosa, ahol az ifjú sok időt töltött földrajzi tárgyú könyveket lapozgatva. Az iskolákat magánúton végezte, leginkább az 1911 és 1914 közötti londoni évek voltak rá nagy hatással, ahol a cserkészet mellett megismerkedett az Afrika-kutatással is. A világháborút az orosz, majd az olasz fronton repülte végig, 1911-ben, 16 évesen emelkedett először a levegőbe és három év múlva vette meg első repülőgépét. Az első királypuccs idején IV. Károly szárnysegédjeként ténykedik, majd a gráci Steyr autógyár ügynökeként autókat árul. Így jut el 1926-ban Esterházy Antal társaságában először Egyiptomba, amit végigautóznak a Nílus mellett Alexandriától egészen Karatúmig és átkelnek a Líbiai-sivatagon is. Egy év múlva ő lesz a cég képviselője Kairóban, ahol autóversenyeket és vadászexpedíciókat szervez. Többek között ekkor vadászi együtt Széchenyi Zsigmonddal, aki meg is említi könyvében.
Almásy és Zichy Nándor első felfedező útja repülőn, 1931, Mátyásföld (forrás: Wikimedia)
A nagy áttörést és hírnevet hozó expedíció előtt, 1931. augusztus 21-én Zichy Nándorral Mátyásföldről szállnak fel Egyiptom felé, de a szárazföld felett repülve balesetet szenvednek a Taurus hegységben. Egy év múlva, 1932. május elsején repülőről megpillantja a sokak által keresett Zazura oázist, ahová három angol társával aztán gépkocsikon is befutnak, ekkor adják a helyi arabok neki a Homok Atyja nevet. 1933-ban újra a Líbiai-sivatag fehér foltjait kutatja, felfedezi a Képek völgyét, az Úszók barlangját, majd további 800 neolit kori ábrázolást és a készítők kőeszközeit az Uweinát-hegység barlangjaiban. 1934-35-ben a Szahara felderítetlen közepét kutatja, és mellesleg eljut a Nílus egyik szigetén, Vádi Halfa mellett élő magyarabokhoz is, akikről ő tudósít elsőként. Felfedezéseit könyvekben is leírja, így kerül a második világháború alatt a magyar légierő kötelékéből kikérve az Afrikakorpshoz, Rommel tábornok mellé.
Almásy Khartoumban, Szudán fõvárosában 1929-ben (fotó: ELTE Térképtudományi Tanszék)
A németek tudása mellett jó egyiptomi kapcsolatrendszerét is használnák, hiszen az uralkodó család mellett olyan angolellenes tiszteket is ismer, mint később az ország történetében főszerephez jutó Nasszer és Szadat. Felderítő repüléseket végez, és két német kémet csempész be a korábban már említett 5600 kilométeres autózással Egyiptomba. Igaz, ezek költekezésük miatt hamarosan lebuknak, de a teljesítmény nem hétköznapi, különösen annak tekintetében, hogy 500 angol üldözi őket végig, pontosan értesülve rádióforgalmazásukról. Ez volt a Salaam-művelet, amit a német szolgálatról írott könyvében is taglal. Ezért is veszik elő majd 1946-ban Magyarországon. Ahol az sem számít mentségnek, hogy a háború végén zsidókat bújtatott a házában. Második, 1947-es letartóztatásakor egyiptomi barátai segítenek, Bécsen keresztül Kairóba menekül, ahol repülést oktat és sivatagi túrákat vezet. Haza már sohasem térhet, korai halálát májbetegség okozza.
Pálffy Lajos