a rovat írásai

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Az első versenyt természetesen a gróf lovai nyerték meg

Hogy 190 évvel ezelőtt is ekkora lett volna a meleg, az nem nagyon hiszem. Először is akkoriban még nem is álmodtak az üvegházhatásról, aztán meg éppen ezen a napon rendezték meg az első hazai lóversenyt az Üllői és a Soroksári utak között, a Széchenyi István gróf által kijelölt pályán.

Az angol királyfi és a szász erődtemplomok

Az erdélyi szász erődtemplomok restaurálását, környezetük felélesztését, turisztikai és gazdasági hálózatokba való bevonását tűzi ki célul Károly herceg Romániában bejegyzett civil szervezete, a Walesi Herceg Románia Alapítvány – közölte a Mediafax hírügynökség.

Robotok, mesterséges intelligenciák és mellékhatásaik

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.

Előkerült az elveszettnek hitt fontos oklevél

Előkerült Szombathely 1607-es kiváltságlevele, amelyet évszázadok óta elveszettnek hittek. A dokumentumot hétfőn mutatták be Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban, és egy hétig a nagyközönség is megtekintheti az épület földszintjén nyílt kiállításon.

Tudós hegymászó és a Vatikán első uralkodója

Százhatvan éve, 1857. május 31-én született XI. Piusz pápa, a független Vatikánvárosi Állam első uralkodója.

JFK 100

Vannak érdekes dolgok, ilyen például a 100 éve született John Fitzgerald Kennedy népszerűségének folyamatos növekedése. Másokat inkább el szoktak idővel felejteni az emberek, míg ő jó húsz évvel ezelőtt nem tartozott az Államok tíz legismertebb, legnagyobbra értékelt elnökei közé, most stabilan a negyedik helyet foglalja el a listán, ha időközben nem lett már bronzérmes.

Az idő és Rust repülése

Az idő repül, már harminc éve annak is, hogy Matthias Rust leszállt Cessnájával a Vörös Téren, hogy Gorbacsovval beszélgethessen a világbékéről. A szovjet pártfőtitkárral végül később sem sikerült találkoznia (Gorbi valamiért sosem volt kíváncsi rá), de tettével tovább repesztette a diktatúra ledönthetetlennek tartott falát.

Művelődés összes cikke »

Almásy, a Homok Atyja

almasy_lead

Azt mondják, a régiekben volt még spiritusz, és erre a megállapításra juthatunk Almásy László kapcsán is: mi itt rettenetesen szenvedünk a 35-38 fokos kánikulában, miközben ő 1941-ben 5600 kilométert tett meg az 50 fokos sivatagban sziklákat kerülgetve, hegyeken át – és nem volt az autókban légkondi.

Végül a vizük is elfogyott, Almásy a tíz évvel korábban a környéken tartaléknak elásott, jól lezárt vizeskannáit kereste elő, így menekültek meg. 120 éve született a sivatagkutató, akit a kilenc Oscar-díjas film tett Puskás után talán a legismertebb magyarrá.

Igaz, akkoriban is tudtak arról az emberek, hogy miket vitt véghez, mindez azonban nem akadályozta meg a magyar hatóságokat, hogy 1946 februárjában börtönbe ne csukják és novemberig ott tartva többször meg ne verjék. De nézzük inkább e nem hétköznapi pályafutás felemelőbb részeit: a László Ede nevekre keresztelt fiú az akkoriban még Vas vármegyéhez tartozó Borostyánkő várában született 1895. augusztus 22-én. A ma is a család birtokában lévő épületet a nagyapa vásárolta meg néhány évvel korábban, aki részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában is.

borostyanko
Borostyánkő vára (fotó: www.vasmegyei-varak.hu)

László apja jeles Ázsia-kutató és ornitológus volt, és egy szép könyvtár tulajdonosa, ahol az ifjú sok időt töltött földrajzi tárgyú könyveket lapozgatva. Az iskolákat magánúton végezte, leginkább az 1911 és 1914 közötti londoni évek voltak rá nagy hatással, ahol a cserkészet mellett megismerkedett az Afrika-kutatással is. A világháborút az orosz, majd az olasz fronton repülte végig, 1911-ben, 16 évesen emelkedett először a levegőbe és három év múlva vette meg első repülőgépét. Az első királypuccs idején IV. Károly szárnysegédjeként ténykedik, majd a gráci Steyr autógyár ügynökeként autókat árul. Így jut el 1926-ban Esterházy Antal társaságában először Egyiptomba, amit végigautóznak a Nílus mellett Alexandriától egészen Karatúmig és átkelnek a Líbiai-sivatagon is. Egy év múlva ő lesz a cég képviselője Kairóban, ahol autóversenyeket és vadászexpedíciókat szervez. Többek között ekkor vadászi együtt Széchenyi Zsigmonddal, aki meg is említi könyvében.

almasy_wiki
Almásy és Zichy Nándor első felfedező útja repülőn, 1931, Mátyásföld (forrás: Wikimedia)

A nagy áttörést és hírnevet hozó expedíció előtt, 1931. augusztus 21-én Zichy Nándorral Mátyásföldről szállnak fel Egyiptom felé, de a szárazföld felett repülve balesetet szenvednek a Taurus hegységben. Egy év múlva, 1932. május elsején repülőről megpillantja a sokak által keresett Zazura oázist, ahová három angol társával aztán gépkocsikon is befutnak, ekkor adják a helyi arabok neki a Homok Atyja nevet. 1933-ban  újra a Líbiai-sivatag fehér foltjait kutatja, felfedezi a Képek völgyét, az Úszók barlangját, majd további 800 neolit kori ábrázolást és a készítők kőeszközeit az Uweinát-hegység barlangjaiban. 1934-35-ben a Szahara felderítetlen közepét kutatja, és mellesleg eljut a Nílus egyik szigetén, Vádi Halfa mellett élő magyarabokhoz is, akikről ő tudósít elsőként. Felfedezéseit könyvekben is leírja, így kerül a második világháború alatt a magyar légierő kötelékéből kikérve az Afrikakorpshoz, Rommel tábornok mellé.

almasy
Almásy Khartoumban, Szudán fõvárosában 1929-ben (fotó: ELTE Térképtudományi Tanszék)

A németek tudása mellett jó egyiptomi kapcsolatrendszerét is használnák, hiszen az uralkodó család mellett olyan angolellenes tiszteket is ismer, mint később az ország történetében főszerephez jutó Nasszer és Szadat. Felderítő repüléseket végez, és két német kémet csempész be a korábban már említett 5600 kilométeres autózással Egyiptomba. Igaz, ezek költekezésük miatt hamarosan lebuknak, de a teljesítmény nem hétköznapi, különösen annak tekintetében, hogy 500 angol üldözi őket végig, pontosan értesülve rádióforgalmazásukról. Ez volt a Salaam-művelet, amit a német szolgálatról írott könyvében is taglal. Ezért is veszik elő majd 1946-ban Magyarországon. Ahol az sem számít mentségnek, hogy a háború végén zsidókat bújtatott a házában. Második, 1947-es letartóztatásakor egyiptomi barátai segítenek, Bécsen keresztül Kairóba menekül, ahol repülést oktat és sivatagi túrákat vezet. Haza már sohasem térhet, korai halálát májbetegség okozza.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.08.22. 08:02 • Címke: évforduló, történelem