a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Almásy, a Homok Atyja

almasy_lead

Azt mondják, a régiekben volt még spiritusz, és erre a megállapításra juthatunk Almásy László kapcsán is: mi itt rettenetesen szenvedünk a 35-38 fokos kánikulában, miközben ő 1941-ben 5600 kilométert tett meg az 50 fokos sivatagban sziklákat kerülgetve, hegyeken át – és nem volt az autókban légkondi.

Végül a vizük is elfogyott, Almásy a tíz évvel korábban a környéken tartaléknak elásott, jól lezárt vizeskannáit kereste elő, így menekültek meg. 120 éve született a sivatagkutató, akit a kilenc Oscar-díjas film tett Puskás után talán a legismertebb magyarrá.

Igaz, akkoriban is tudtak arról az emberek, hogy miket vitt véghez, mindez azonban nem akadályozta meg a magyar hatóságokat, hogy 1946 februárjában börtönbe ne csukják és novemberig ott tartva többször meg ne verjék. De nézzük inkább e nem hétköznapi pályafutás felemelőbb részeit: a László Ede nevekre keresztelt fiú az akkoriban még Vas vármegyéhez tartozó Borostyánkő várában született 1895. augusztus 22-én. A ma is a család birtokában lévő épületet a nagyapa vásárolta meg néhány évvel korábban, aki részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában is.

borostyanko
Borostyánkő vára (fotó: www.vasmegyei-varak.hu)

László apja jeles Ázsia-kutató és ornitológus volt, és egy szép könyvtár tulajdonosa, ahol az ifjú sok időt töltött földrajzi tárgyú könyveket lapozgatva. Az iskolákat magánúton végezte, leginkább az 1911 és 1914 közötti londoni évek voltak rá nagy hatással, ahol a cserkészet mellett megismerkedett az Afrika-kutatással is. A világháborút az orosz, majd az olasz fronton repülte végig, 1911-ben, 16 évesen emelkedett először a levegőbe és három év múlva vette meg első repülőgépét. Az első királypuccs idején IV. Károly szárnysegédjeként ténykedik, majd a gráci Steyr autógyár ügynökeként autókat árul. Így jut el 1926-ban Esterházy Antal társaságában először Egyiptomba, amit végigautóznak a Nílus mellett Alexandriától egészen Karatúmig és átkelnek a Líbiai-sivatagon is. Egy év múlva ő lesz a cég képviselője Kairóban, ahol autóversenyeket és vadászexpedíciókat szervez. Többek között ekkor vadászi együtt Széchenyi Zsigmonddal, aki meg is említi könyvében.

almasy_wiki
Almásy és Zichy Nándor első felfedező útja repülőn, 1931, Mátyásföld (forrás: Wikimedia)

A nagy áttörést és hírnevet hozó expedíció előtt, 1931. augusztus 21-én Zichy Nándorral Mátyásföldről szállnak fel Egyiptom felé, de a szárazföld felett repülve balesetet szenvednek a Taurus hegységben. Egy év múlva, 1932. május elsején repülőről megpillantja a sokak által keresett Zazura oázist, ahová három angol társával aztán gépkocsikon is befutnak, ekkor adják a helyi arabok neki a Homok Atyja nevet. 1933-ban  újra a Líbiai-sivatag fehér foltjait kutatja, felfedezi a Képek völgyét, az Úszók barlangját, majd további 800 neolit kori ábrázolást és a készítők kőeszközeit az Uweinát-hegység barlangjaiban. 1934-35-ben a Szahara felderítetlen közepét kutatja, és mellesleg eljut a Nílus egyik szigetén, Vádi Halfa mellett élő magyarabokhoz is, akikről ő tudósít elsőként. Felfedezéseit könyvekben is leírja, így kerül a második világháború alatt a magyar légierő kötelékéből kikérve az Afrikakorpshoz, Rommel tábornok mellé.

almasy
Almásy Khartoumban, Szudán fõvárosában 1929-ben (fotó: ELTE Térképtudományi Tanszék)

A németek tudása mellett jó egyiptomi kapcsolatrendszerét is használnák, hiszen az uralkodó család mellett olyan angolellenes tiszteket is ismer, mint később az ország történetében főszerephez jutó Nasszer és Szadat. Felderítő repüléseket végez, és két német kémet csempész be a korábban már említett 5600 kilométeres autózással Egyiptomba. Igaz, ezek költekezésük miatt hamarosan lebuknak, de a teljesítmény nem hétköznapi, különösen annak tekintetében, hogy 500 angol üldözi őket végig, pontosan értesülve rádióforgalmazásukról. Ez volt a Salaam-művelet, amit a német szolgálatról írott könyvében is taglal. Ezért is veszik elő majd 1946-ban Magyarországon. Ahol az sem számít mentségnek, hogy a háború végén zsidókat bújtatott a házában. Második, 1947-es letartóztatásakor egyiptomi barátai segítenek, Bécsen keresztül Kairóba menekül, ahol repülést oktat és sivatagi túrákat vezet. Haza már sohasem térhet, korai halálát májbetegség okozza.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.08.22. 08:02 • Címke: évforduló, történelem