a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
75 éves a színes televíziózás
1940. szeptember 4-én továbbítottak először elektronikus
eszközökkel színes televíziós képet a CBS stúdiójából, a magyar
származású Peter Carl Goldmark által kifejlesztett, 343 képsorral működő
eljárással. A televíziózás előzményei egészen az 1880-as évekre nyúlnak vissza, a telefon felfedezését követő években ugyanis a képek továbbításának igénye is felmerült. A német Paul Nipkow 1884-ben olyan módszert javasolt, melynek segítségével a fekete-fehér képek apró részekre bonthatók, majd újból összeállíthatók. Találmányát 1885-ben szabadalmaztatta: forgó tárcsáját csigavonalban, egyenlő távolságra elhelyezett lyukakkal látta el, amelyek a kép minden pontja előtt elhaladva letapogatták azt. A fénynyalábok a megvilágítás erősségétől függően – jobban vagy kevésbé – világították meg a tárcsa mögötti szeléncellát, melynek vezetőképessége a megvilágítástól függ, így a rákapcsolt lámpa a képpontok fényét követi. A vevőállomáson a fény egy másik Nipkow-tárcsán megy át, s egy ernyőre vetődik. A képátvitel azonban nem volt tökéletesnek mondható, mert a két tárcsa nem mindig mozgott szinkronban.
Az (opto)mechanikus képátvitel – Nipkow tárcsa, 1884
Nipkow elvét és a német Ferdinand Braun által 1897-ben feltalált katódsugárcső képalkotó képességét fejlesztette tovább az orosz Borisz Rozing 1906-ban, megvalósítva az első kezdetleges mozgókép-továbbítást. Az első kereskedelmi célra szánt tévékészüléket 1927-ben a skót John Logie Baird tervezte, aki Nipkow-tárcsákat használt. Az Amerikában élő orosz fizikus, Vladimir K. Zworykin (Vlagyimir Kozmics Zvorikin) az 1930-as évek elejére fejezte be katódsugárcsővel működő, mozgó alkatrész nélküli színestévé-rendszerének kidolgozását. Ikonoszkóp elnevezésű találmánya később az elektronikus kamerák, kineszkóp elnevezésű katódsugárcsöve pedig a képcsövek technikai alapjául szolgált.
Korabeli montázskép a Telehorról és feltalálójáról
A magyar Mihály Dénes 1929-ben Berlinben mutatta be Telehor nevű tévé-vevőkészülékét, amely az általa módosított Nipkow-tárcsával és fényreléként alkalmazott ködfénylámpával működött. Rezgő tükrös képbontó és -összerakó készüléke alkalmas volt filmek lejátszására, és 30 soron másodpercenként 12,5 képet továbbított. A német Manfred von Ardenne 1931-ben mutatta be a katódsugárcsőre építő televíziós rendszerét, amely piros, majd kék, végül zöld fénnyel végzett soronkénti bontással tudott képet továbbítani.
Az első rendszeres, heti háromszor kétórás televíziós sugárzás 1935-ben indult meg Berlinben, ahol a következő évben már közvetítették az olimpiát. A brit BBC első rendszeres, nagyfelbontású adását ugyancsak 1936-ban indította, a Radio Corporation of America (RCA) pedig 1939-ben kezdte meg rendszeres működését.
Goldmark Péter Károly (1906-1977)
A magyar születésű Peter Carl Goldmark (a zeneszerző Goldmark Károly rokona) az 1930-as években került a CBS társasághoz, ahol 1936-tól a laboratórium vezetője, majd 1954-től fejlesztési igazgató volt. Gyorsan felhagyott a mechanikus televíziós berendezésekkel folytatott kísérleteivel, és az elektronikus (képcsöves) technológia felé fordult. A Goldmark-féle színestévé-rendszer lényege egy-egy forgó korong, amelyek mozgatásával felváltva kék, vörös és zöld színű szűrő került a felvevő képcső elé. A vevőberendezés elé ugyanilyen metóduson alapuló rendszert illesztettek, melynek színkorongja szinkronban forgott a leadóéval, a másodpercenkénti 24 fordulatszám elég nagy volt ahhoz, hogy a részképek egybeolvadjanak a néző szemében. Találmányát 1940 augusztusában mutatta be, rendszerét a CBS használta. A technológia azonban nem volt kompatibilis az addig piacra dobott fekete-fehér tévékészülékekkel, végül ezért nem lett belőle általános szabvány.
Színes képcsövet szerelnek egy kísérleti színes ellenőrző vevőkészülékbe a Budapesti Műszaki Egyetem mechanikai műhelyében, 1961-ben (MTI Fotó: Mikó László)
Az illetékes Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) némi huzavona után, 1953-ban a rivális RCA által kifejlesztett NTSC szabványt fogadta el, amely kompatibilis volt a fekete-fehér készülékekkel is. A színes vevőkészülékek csak a hatvanas években kezdtek elterjedni, az NTSC mellett a leggyakoribb rendszerek a német PAL és a francia SECAM, melyek a színek kódolásában térnek el egymástól, a PAL-t az NTSC továbbfejlesztésének tekintik.
A székesfehérvári VIDEOTON Gyárban 1979-ben elkészült a modul-rendszerű televízió színes változata, a Super Color tévé készülék (MTI Fotó: Tóth Gyula)
Budapesten, a Szabadság téri stúdióban 1969. március 21-én avatták fel az első magyar színestelevízióadó-berendezést, amivel megkezdődött a kísérleti adás. Hazánkban 1972 óta sugároznak rendszeresen színes adást.
mti/mandarchiv