a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Népbüféből Jégbüfé
Mindenkinek volt kedvence itt: a nagymamák krémest, a fiatalok goffrit, a férfiak tökmagos pogácsát ettek, és szürcsölték a kávét az utcára néző pultnál, integetve, ha ismerőst láttak, vagy szitkozódva, ha épp lekésték a buszt. A hamarosan újranyitó Jégbüfé különleges történetéről, és hogy miért is tiltották be annak idején a fagyit?Azt mindenki tudja, hogy a Jégbüfé ott állt a Ferencieken (a Felszab téren, ahogy az idősebb generáció emlegeti) mióta világ a világ, de hogy a Jégbüfé története mikor is kezdődött pontosan, azt Flaschner Sándorhoz, az első tulajdonoshoz kell kötni. Ő nyitotta meg 1952. május 28-án a „Jégbüffét”. Nevét viszont (az állítólagosan brassói aprópecsenyét is feltaláló) Papp Andrásnak köszönheti, aki a Mátyás Pince akkori vezetője volt. Kezdetben valóságos népbüfé volt, hiszen a háború vége után hét évvel bablevest, tésztát és alkoholos italokat is árusítottak renkdívül olcsón, de a nemrégiben bezárt üzlet alapterületéhez képest csak harmadannyi helyiségben. Cukrászsüteményeket is árultak, de igazából a télen-nyáron árult fagylaltjukról lettek híresek, nevük is erre utal.
Vásárlók a Felszabadulás téren újonnan megnyílt Jégbüfében, 1952 (MTI Fotó/Magyar Fotó: Munk Tamás)
Később a Gerbaud cukrászából Rózsi nénit (Bozóki Józsefnét) hozták át cukrásznak, és hamarosan már az addig kevésbé híres parfétortákért is sorok álltak. Később a stábhoz olyan cukrászlegendák is csatlakoztak, mint Mohácsi István vagy Drechsler Ferenc. Mikor pedig az ott dolgozó nagy öregek (és tanulni vágyó fiatalok, akiknek sajnos a mesterek keveset árultak el) az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás idején kijutottak a belga fővárosba, hazahozták nemcsak a gyümölcstorták receptjét, hanem az ott látottak hatására megalkották a Budapest-tortát és a somlói galuskát. A tortakínálat fejlesztése azért is jött kapóra, mert történt egy fagylaltmérgezés, majd egy törvényi szigorítás következtében a Jégbüfében nem is árulhattak fagylaltot.
Tortakülönlegességek a Jégbüfé cukrászainak remekműveiből készült kiállításon, 1955-ben (MTI Fotó/Magyar Fotó: Bartal Ferenc)
Áthidaló megoldásként gyümölcsízesítésű tejszínt árultak helyette, mert a név kötelez. De nem ez volt az egyedüli újítás: a hetvenes évektől a Jégbüfé, akár más cukrászdák, rendszeresen újítottak a kínálatukon és a süteményeket újabb és újabb töltelékkel bolondították meg. A divathoz igazodva neonfényekkel hirdették magukat, és olyan jó tanácsokat is osztogattak, hogy a mindennapi tejfogyasztás nagyon egészséges. De arra ügyeltek, hogy a reggelizni vágyók mindig találjanak kedvükre valót, és a kávé soha ne legyen drága. Ezt az utolsó napokig tartották.
Teltház a Jégbüfében, 1957 (MTI Fotó: Bojár Sándor)
A nyolcvanas évek elején három évig (!) zárva tartott felújítás miatt, ekkor nyerte el legutóbbi arculatát. Amikor újranyitottak, három cukrásszal és 96 munkatárssal várták a törzsvásárlóikat és forgalmuk soha nem csökkent. Meg lehetett figyelni, hogy délelőttönként kik járnak, esténként mit fogyasztanak a színházba készülők, és mit visznek vasárnap délben a családi ebédhez. Augusztustól ennek vége, és hogy az új Jégbüfé milyen hangulatot hoz, arra csak bizakodással érdemes gondolni. Végül Parti Nagy Lajos gondolati a Jégbüféről itt olvashatóak teljes terjedelemben.
BÁ