a rovat írásai

​Nemsokára szavaznak is helyettünk?

November 29-én rendezte meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tizedik Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciáját, ahol nem csak robotokról és drónokról hallhatott a közönség, hanem olyan gondolatébresztő kérdésekről is, mint az ember és gép viszonya és az ebből fakadó társadalmi feszültségek.

Online lapozgatható középkori bestiárium

A varázslatosan illusztrált Aberdeen Bestiárium egyike a legnépszerűbb és legdíszesebb kódexeknek.

Már a szomszédban is digitalizálnak

A Szlovák Nemzeti Galéria is követi a nagy nemzetközi intézetek példáját és gyűjteményéből mára már több 80 ezer tételt digitalizált, amelynek egy részét szabadon felhasználhatjuk.

Régi mesterek portréi az új smileyk

Mostantól akár régi németalföldi mesterek portréit is használhatjuk csetelés közben. Szigorúan önkifejezésre.

MUZEUM@DIGIT Konferencia 2016

Az elmúlt három évben rendezett MUZEUM@DIGIT Múzeumi Digitalizálási Konferenciák nagy sikerére való tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja november 22-23. között immár negyedik alkalommal rendezi meg a MUZEUM@DIGIT Konferenciát.

​Szerzői jog a 21. században – Copy21 Blogshop

Október 7-én először rendezték meg a Copy21 blogshopot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán. A szervezők, a Szerzői jog a 21. században blog nem titkolt szándéka, hogy ezzel az eseménnyel hagyományt teremtsenek, és új fórumot nyissanak a szerzői jogi kérdésekről tartott diskurzusoknak.

Paul Klee jegyzetei online

Paul Klee nevét mindenki ismeri, hiszen nagy hatással volt a 20. század művészetére. Most nem csak a 9000 remekművét nézegethetjük online, hanem jegyzeteit is böngészhetjük.

A MoMA kiállításai online

Mint mi is folyamatosan beszámolunk róla, egyre több múzeum teszi online is elérhetővé kincseit. A művészet egyik fellegvára, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) azonban sokáig nem tett semmilyen lépést a digitalizáció felé. Most ez megváltozott – de másképp kezdtek hozzá, mint a többiek.

Csaknem tízezer fotó a Terror Háza Múzeum digitális fotóarchívumában

Szeptember végére teljessé válik az az adatbázis, amelyben a ’60-as, ’70-es és ’80-as években Szekszárdon, Pakson, Dombóváron, Bonyhádon és más Tolna megyei településen készült fényképeket találhatnak meg az érdeklődők. A képek kiválóan mutatják be a kádári Magyarország vidéki életmódját, s adják vissza a kor hangulatát.

A világ legnagyobb Braille-írásos kottagyűjteményét is digitalizálják

A Braille-kották szkennelése korántsem egyszerű művelet. A tapintásos lejegyzések digitalizálása többlépcsős művelet, mivel a régebbi kottákon már gyakran megrongálódtak a jelzések, sokszor egészen olvashatatlanná váltak.

MET-térképek insidereknek

Immár szinte minden magára valamit adó múzeumnak és galériának van saját appje, amely segít a látogatók számára a megfelelő információk begyűjtésében, sőt esetenként akár szubjektív véleményt is közvetítenek. Ez utóbbiak számát gyarapította most a Metropolitan Museum.

Digitalizálás összes cikke »

Az Europeana digitális kulturális gyűjteményről tartottak konferenciát Brüsszelben

europeana logoAz Europeana nevű digitális kulturális gyűjteményről tartottak konferenciát szerdán  Brüsszelben, az Európai Bizottság, a soros dán EU-elnökség és az uniós tagállamok kulturális ügyekben illetékes minisztereinek részvételével.

Magyarország képviseletében Szőcs Géza államtitkár vett részt az esti pódiumbeszélgetésen, ahol bemutatta az Europeana online felületén immár elérhető, Leonardo da Vincinek tulajdonított lovasszobrot, amelyet a Budapesti Szépművészeti Múzeumban őriznek.

Az Europeana digitális gyűjteménye a kontinens kulturális örökségét hivatott hozzáférhetővé tenni a legkorszerűbb technológia segítségével. Jelenleg 2200 európai kulturális intézmény összesen mintegy 23 millió "objektumát" – művészeti, kulturális alkotását – tartalmazza, de a digitalizálás folyamatos, az online gyűjtemény egyre bővül.

Szőcs Géza a Leonardónak tulajdonított szoborral kapcsolatban elmondta: csak feltételezhető, hogy a műalkotás az Anghiarai csata című freskóhoz készült a Palazzo Vecchióba. Az viszont határozottan ismeretes – tette hozzá –, hogy szemben a Leonardónak tulajdonított egyéb lovas variánsokkal, ezt a szobrot olyan bronzból és olyan technikával öntötték, amely a XVI. században volt használatos.
"Ha másolat, nem sokkal a mester halála után készült másolat lehet" – jegyezte meg.
Szőcs felhívta a figyelmet arra, hogy miközben "Leonardo minden egyes festményét vízmélyi nyugalom jellemzi", ez a lovasszobor az egyensúlynak, a statikának, a nyugalomnak a tagadása: a szenvedélyesség, amely ebből a szoborból sugárzik, "a barokkig, sőt a romantikáig mutat előre, Shelley, Byron és Liszt Ferenc néhány művéig".

"Nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem minden egyes szobor is olyan, mint a palackba zárt üzenet" – mondta az államtitkár, megjegyezve: ezt a palackot a Duna mentén sodorták partra a hullámok, és onnan kerül most vissza az értékek európai körforgásába.

Szőcs Géza a pódiumbeszélgetésen bemutatta Kisfaludi Strobl Zsigmond hármas lovasszobrát is, amely is több mint négy évszázaddal Leonardo után készült.
"Azért választottam ki, mert eleven, szuggesztív cáfolata annak a nézetnek, hogy a klasszikus minták elavulnak, idejétmúlttá, anakronisztikussá válnak, vagyis hogy ma már nem lehet heroikus lovasszobrot készíteni" – mondta az államtitkár.

Forrás: MTI.

• Publikálva: 2012.05.10. 14:38 • Címke: konferencia, manda, europeana

Kapcsolódó írások