a rovat írásai

Digitális Irodalom a Müpa weboldalán

Már online is elérhető néhány Literárium-est a Művészetek Palotája honlapján Digitális Irodalom néven. Jelenleg az Esterházy Péter- és a Bodor Ádám-beszélgetéseket lehet meghallgatni platformtól függetlenül a mupa.hu-n, ahol emellett számos új, a közelmúltban indított webes fejlesztés is hozzáférhető.

A svéd kulturális örökség digitális átállásán dolgoznak az ország múzeumai

Svéd múzeumok digitális eszközök segítségével szeretnék elérhetőbbé tenni az ország kulturális örökségét mind a regionális, mind az országos, mind a globális közönség számára – írja a brit Telegraph valamint az IDEK svéd digitalizálással foglalkozó vállalkozásának internetes blogja.

​Régészek, drónok, 3D modellek

Az Új digitális technológiák és magyar innovációk az örökségvédelemben című konferencián és kiállításon jártunk.

Már senki sem fél Virgina Woolftól és társaitól

Minden bölcsészhallgató számára ismerős az élmény, hogy nyitás előtt többedmagával toporog a könyvtár előtt, csak azért, hogy az egy példányban létező kötelező olvasmányt ő kaparinthassa meg. Ami már lassan a múlté: a Moderinst Journal Project oldalán nagyon sok régi folyóiratot lapozgathatunk.

Látványraktár nyílt az esztergomi Duna Múzeumban

Új kiállító térként az esztergomi Duna Múzeumban megnyílt a látványraktár, ahol az intézmény gyűjteményeinek legérdekesebb darabjait mutatják be. A 63 millió forintos fejlesztés uniós támogatással valósult meg – mondta el hétfőn az MTI-nek az intézmény marketing munkatársa.

Szerzetesek digitalizálják Irak keresztény örökségét

Ősi keresztény kézirataik digitalizálásába kezdtek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet előretörése miatt Erbílbe menekült szerzetesek, hogy megóvják értékes dokumentumaikat a pusztulástól és mindenki számára hozzáférhetővé tegyék őket.

40 000 ázsiai műalkotás online, ingyen

Otthonról, akár karosszékünkből nézegethetünk ősi ázsiai, egyiptomi vagy kínai műtárgyakat, az amerikai Smithsonian két múzeumának gyűjteményéből.

A Szabó Ervin Könyvtár kölcsönkéri emlékeit

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár képdigitalizálási akciót hirdet az intézmény alapításának 110. és az első hálózati tagkönyvtár megnyitásának 100. évfordulójához kapcsolódóan.

Nyilas plakátok és nyaralások – Lissák Tivadar fotói a Fortepanon

Az online fotógyűjtemény a héten hatalmas anyaggal, 2200 fotóval bővült, amelyeket Lissák Tivadar gépészmérnök készített 1933 és 1948 között. A publikálást követően napokig elérhetetlen volt a Fortepan megújult oldala, annyian voltak kíváncsiak ezekre a ritka felvételekre.

„Nem kapsz képet rólam”: magyar közgyűjtemények képarchívumai

A Mai Manó Ház Az internetes kép és a hagyományos fénykép gyűjtése, őrzése, szerepe ma címmel szervezett szabadegyetemet az analóg és a digitális fotográfia mai helyzetéről, egymás mellett éléséről. Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetője az utolsó idei előadáson a közgyűjtemények fotótárainak internetes adatbázisairól beszélt.

Négyszázezer kép ingyen a Metropolitan Múzeumból

Majdnem félmillió képben gyönyörködhetünk online a Metropolitan Múzeum jóvoltából.

Digitalizálás összes cikke »

Az Europeana digitális kulturális gyűjteményről tartottak konferenciát Brüsszelben

europeana logoAz Europeana nevű digitális kulturális gyűjteményről tartottak konferenciát szerdán  Brüsszelben, az Európai Bizottság, a soros dán EU-elnökség és az uniós tagállamok kulturális ügyekben illetékes minisztereinek részvételével.

Magyarország képviseletében Szőcs Géza államtitkár vett részt az esti pódiumbeszélgetésen, ahol bemutatta az Europeana online felületén immár elérhető, Leonardo da Vincinek tulajdonított lovasszobrot, amelyet a Budapesti Szépművészeti Múzeumban őriznek.

Az Europeana digitális gyűjteménye a kontinens kulturális örökségét hivatott hozzáférhetővé tenni a legkorszerűbb technológia segítségével. Jelenleg 2200 európai kulturális intézmény összesen mintegy 23 millió "objektumát" – művészeti, kulturális alkotását – tartalmazza, de a digitalizálás folyamatos, az online gyűjtemény egyre bővül.

Szőcs Géza a Leonardónak tulajdonított szoborral kapcsolatban elmondta: csak feltételezhető, hogy a műalkotás az Anghiarai csata című freskóhoz készült a Palazzo Vecchióba. Az viszont határozottan ismeretes – tette hozzá –, hogy szemben a Leonardónak tulajdonított egyéb lovas variánsokkal, ezt a szobrot olyan bronzból és olyan technikával öntötték, amely a XVI. században volt használatos.
"Ha másolat, nem sokkal a mester halála után készült másolat lehet" – jegyezte meg.
Szőcs felhívta a figyelmet arra, hogy miközben "Leonardo minden egyes festményét vízmélyi nyugalom jellemzi", ez a lovasszobor az egyensúlynak, a statikának, a nyugalomnak a tagadása: a szenvedélyesség, amely ebből a szoborból sugárzik, "a barokkig, sőt a romantikáig mutat előre, Shelley, Byron és Liszt Ferenc néhány művéig".

"Nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem minden egyes szobor is olyan, mint a palackba zárt üzenet" – mondta az államtitkár, megjegyezve: ezt a palackot a Duna mentén sodorták partra a hullámok, és onnan kerül most vissza az értékek európai körforgásába.

Szőcs Géza a pódiumbeszélgetésen bemutatta Kisfaludi Strobl Zsigmond hármas lovasszobrát is, amely is több mint négy évszázaddal Leonardo után készült.
"Azért választottam ki, mert eleven, szuggesztív cáfolata annak a nézetnek, hogy a klasszikus minták elavulnak, idejétmúlttá, anakronisztikussá válnak, vagyis hogy ma már nem lehet heroikus lovasszobrot készíteni" – mondta az államtitkár.

Forrás: MTI.

• Publikálva: 2012.05.10. 14:38 • Címke: konferencia, manda, europeana

Kapcsolódó írások