a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Vízesés a Margitszigeten
A nagyszerű fotográfus, Klösz György, Budapest Főváros Levéltára, valamint a Fortepan jóvoltából ma a 19. század végi Margitszigetre látogatunk, és többek között megnézzük azt a vízesést is, ami 1870-ben zúdult le először a japánkertnél, a mesterséges sziklafalon. Ezt most gyökérvédő függönnyel látták el a kései utódok.
Igen, a régi Margitszigetre utazunk, amiről 28 kép van a Fortepanra is felkerült gyűjteményben. Persze, az igazán régi szigetről, arról, ami három részből állt, csak néhány metszet áll rendelkezésre. Északon a Duna folyamatosan mosta, délen pedig tovább építette. Már a rómaiak is erődöt és villákat emeltek itt, a középkor magyar embere pedig templomokat és kolostorokat épített ide. A premontreiek érkeztek először, ők a mai Szent Mihály kápolna helyén emeltek kolostort és templomot. Házuk alapjaira 1914-ben bukkantak rá, mikor tövestül kidőlt itt egy hatalmas diófa, ami egy harangot szorongatott gyökereivel. Jöttek aztán a dominikánusok, majd a ferencesek is, végül a török is megérkezett és mindenki elmenekült, csak a romok maradtak a virágzó kultúra után. A legtovább talán Nyulak szigetének nevezett földet a 17. századtól nevezték el IV. Béla szenté avatott leányáról, Margitról, aki 1252-ban költözött ide 12 domonkos apácával, és itt is halt meg 1271-ben. A török után egészen 1796-ig a senki földje volt a terület, végül a jószemű József nádor szerezte meg magának és utódainak.
József nádor villája, mellette a ferences templom romjai. A felvétel 1878 körül készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.036)
A ferencesek kolostorának romjai mellett szerény, kétszintes hajlékot húzatott fel a nádor, és lassan egy hatalmas parkot hozott létre a háborítatlan természet helyére. A 19. század közepére villák és mulatóhelyek épülnek ide, majd a kiegyezés évében Zsigmondy Vilmos mérnök úr itt is kutat fúrt, 118,5 méternél járt a fúrója, mikor feltört a kalcium, magnézium és szénsav tartalmú gyógyvíz.
Az ivócsarnok. A felvétel 1880-1890 között készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.031)
Amit Than Károly vizsgált be, és tartott alkalmasnak a köszvény, az ízületi bántalmak, a női betegségek és a görvélykór gyógyítására. A napi 1500 köbméter hozamú forrásra már József főherceg, a birtokot megszerző nádor fia fürdőt építtetett, és két nagyobb szálló is elkészült az újabb villák és mulatók mellett hamarosan. Az ifjabb József alcsúti arborétum tapasztalatait felhasználva parkosíttatott, lóvasutat építtetett és beszállt az 1900-tól álló Margit-híd a szigetre vezető szárnyhídjának a megépítésébe is.
A vízesés 1890 után (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.208)
(forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.093)
A háromszor is megörökített vízesés Magyar György főkertész műve, ide helyezték el a Normafa nevű öreg bükköt is, ami azóta állítólag megkövesedett, mások szerint meg egyszerűen elkorhadt. A forrás vize sokáig egyenesen a Dunába folyt, a fotókon is látható kis medence csak később épült meg, a japánkert tavacskája pedig 1936-tól az önelégült békák és lomha halak otthona.
A Margitszigeti fürdő az előtte lévő díszes parkkal. A felvétel 1880-1890 között készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.032)
Sajnos nem áll már a „szikla” oldalában az Ybl ivócsarnok sem, mint ahogy eltűnt szinte minden szép és kedves épület, ami a régi szigethez tartozott. Ahhoz, ahol Arany János verset írt, és ahova kedvenc csónakosa vitte haza Krúdyt egy-egy Óbudán, vagy a Belvárosban átmulatott éjszaka után.
Pálffy Lajos