a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Erdélyi Mórral Pozsonytól Zimonyig, és még tovább
Igazi kuriózumot adott át az érdi Magyar Földrajzi Múzeum a Fortepannak: Erdélyi Mór közel ezer negatívjáról van szó, amin a régi Magyarország tájai mellett megismerkedhetünk lakóival is. A 612 digitalizálásra kiválasztott fotó, jórészt még azonosítatlanul, de már datálva, megtekinthető a weboldalon.
Az 1866-os születésű Erdélyi Mór nem kedvtelésből, hanem jobbára megrendelésre örökítette meg a millenniumi Magyarország hegyeit, völgyeit, folyóit, városait, falvait és fürdőit. Meglehetősen nehéz apparátjával, ezüstözött üveglemezeivel lejutott az Adriára és Dalmáciába is, és a Duna mentén pedig Pozsonytól Zimonyig, és egészen a bolgár Tutrakánig. A múzeum raktárában őrzött lemezek sajnos korábban nedves helyen voltak tárolva, így sokról helyenként levált az emulzió, de így is felsejlik a képeken az a régi világ, a boldog békeévek, amikor Magyarország az Osztrák Magyar Monarchia keretein belül töretlenül fejlődött és európai tényező volt.
Az összes képet itt lehet megnézni
Tutrakán (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)
Tutrakán (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)
Az érsekújvári születésű Erdélyi Mór ebben a világban tette meg az első lépéseket a fotós pályán, a híres Ellinger Edénél tanult 1884-től hét éven át, majd 1891-ben már saját műtermet nyitott az Erzsébet téren. Mesterségét kezdetektől fogva olyan magas szinten művelte, hogy három év múlva megkapta az udvari fényképész titulust, és le is fotózhatta a királyi család tagjait Gödöllőn. Nagy lehetőséget nyújtottak számára a millenniumi események, és ezek dokumentálása után is sok állami megbízást kapott még az 1900-as párizsi világkiállítás aranyérmének büszke birtokosaként. 1909-ben jelent meg az akkori Magyarországot bemutató, 680 fényképet tartalmazó albuma, és nagyon is valószínű, hogy az abban szereplő képek visszaköszönnek ránk a Fortepanra most felkerült anyagban is. 
A Zomanje torkolata (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)
Ezredévi emlék, Zimony (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)
A Földrajzi Múzeum csomagját most a weblap önkéntesei és felhasználói dolgozzák fel (ebbe a munkába a Fortepan Fórumán keresztül bárki bekapcsolódhat) – készülnek a képaláírások, és biztonsággal utazhatunk mi is a magyar nagyvárosoktól egészen a havasi pásztorszállásokig, esztenákig. Utunkat sziklás hegyek, folyók és várromok kísérik, a Kazán-szorosban még láthatjuk Trajánusz vésete mellett Széchenyi emléktábláját is. Ott lehetünk a fiumei kikötőben, vagy éppen a dalmáciai Zomanje/Zrmanja folyócska sziklás torkolatánál.
Pozsony (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)
A Kazán-szoros Széchenyi emléktáblájával (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)
150 ezer negatív maradt összesen Erdélyi Mór után, őriz belőlük a Kiscelli és a Mezőgazdasági Múzeumok mellett a Szabó Ervin Könyvtár és a Képzőművészeti Egyetem is. A mostani „lelet” tájképek és emberábrázolások sorozataiból áll, emellett valamilyen oknál fogva Erdélyi lefényképezte, vagy segédeivel lefotóztatta korábbi nagyításait is. Ezekből is jócskán volt a dobozban, melynek kincseit a későbbiekben is ajánlani fogjuk az olvasóink figyelmébe.
Traianus táblája (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)
Adriai vitorlások (forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)
Pálffy Lajos