a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

​A margitszigeti zenélő kút 80 éves

zenelo kut lead1935. október 2-án kezdték építeni a Margitszigeten a zenélő kutat, amelyet a következő év nyarán adtak át a nagyközönségnek. A híres látványosság Bodor Péter székely ezermester marosvásárhelyi kútjának pontos másolata.

Bodor Péter a marosszéki Erdőszentgyörgyön született 1778-ban egy református lelkész elmebajos leánya és egy süketnéma szolgalegény viszonyából. Asztalosinas lett, fafaragásainak hamarosan az egész falu a csodájára járt. A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult, majd a bécsi politechnikumot is látogatta, ahol a géptanban képezte magát. 1815-ben visszatért Erdélybe, és mezőgazdasági gépeket, öntözőberendezéseket, vízi- és szélmalmokat, pompás hangú orgonákat készített. Marosvásárhelyen olyan hidat épített a Maroson, amelyhez csak faszeget használt, házának udvarán saját kezével gyártott szerkezetekkel benépesített vidámparkot nyitott. Virtusból bankóhamisító gépet is szerkesztett, amiért majdnem halálra ítélték, végül hosszú börtönbüntetést kapott.

bodor peter vallomasa zenelo kut
Bodor Péter vallomása (forrás: e-nepujsag.ro)

1822-ben építette fel Marosvásárhely főterén muzsikáló kútját. A régi kőkút medencéjére kör alaprajzú, magasított fafelépítményt készített, ahová két íves lépcső vezetett fel, az emelvényre karcsú faoszlopokon nyugvó, félgömb alakú kupolával fedett pavilon került. A kupolában helyezte el az órát és a zenélő szerkezetet, amelyeket a facsövön érkező víz hajtóereje működtetett, a víz az alsó falazat oldalán elhelyezett kifolyókon távozott. Az idő múlására a kupola tetejére állított Neptun-szobor figyelmeztetett, amely a nap állását követve 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával mutatva a pontos időt, a zenélő szerkezet pedig hatóránként eljátszott egy-egy dalt. A szobrot 1836 decemberében egy hóvihar ledöntötte, és tönkrement a zenegép is. A börtönből megtörten szabadult Bodor az újjáépítést nem vállalta, kerülte az embereket, önbizalma odalett. Kibéden még épített orgonát, majd a szabadságharc idején gyutacsgyárat üzemeltetett, sőt egy újfajta gyutacsot is feltalált. 1849 augusztusában Kolozsvárott éppen ezt a találmányát akarta bemutatni, amikor meghalt. Kútja maradványait 1911-ben lebontották, helyén ma ortodox templom áll.

vásárhelyi képeslap bodor kút
A vásárhelyi zenélő kút egy korabeli képeslapon 

Az 1930-as években Teleki Domonkos gróf sugalmazta a budapesti városvezetésnek a marosvásárhelyi kút másolatának felállítását, javaslatát anyagiakkal is megtámogatta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Páll Andor gépészmérnök és Jankó Gyula építész tervei alapján építtette meg 1935-1936-ban a Bodor-kút pontos mását a megmaradt dokumentumok felhasználásával, a kupolán álló Neptun-szobrot Ohmann Béla készítette. Az eredeti dallamot azonban nem sikerült fellelni, s az óránként megszólaló orgonát víz helyett villany működtette. A hamar népszerűvé vált kút a második világháborúban súlyosan megsérült, csak 1954-ben állították helyre Pfannl Egon tervei alapján, "hangját" viszont csak az 1997. évi, T. Papp Melinda tervei szerint végzett újabb rekonstrukció során nyerte vissza.

1959 margitsziget zenelo kut mti foto bojar sandor
A zenélő kút 1959-ben (Fotó: MTI/Bojár Sándor)

A középkori magyar dallamokat lanttal és dudával felidéző zenét Csányi Attila állította össze, minden órában más-más variáció hangzik fel. Emellett minden fél órakor négyharsonás szignál szólal meg, minden háromnegyed órakor rövid ismertető hangzik el a kútról. A kút földszintjén elhelyezett három tordasi vörös mészkő falikútból a nappali órákban – a téli hónapok kivételével – ivóvíz folyik. A legutóbbi felújítást 2014-ben végeztette el a műemléken a fővárosi önkormányzat.

A Margitsziget északi részén található zenélő kút alkonyi fényben. Az épület pontos mása a Bodor Péter székely ezermester által 1820–22-ben Marosvásárhelyen megépített alkotásának. MTI/Bizományosi: Jászai Csaba
A zenélő kút alkonyi fényben (Fotó: MTI/Bizományosi: Jászai Csaba)

MTI

• Publikálva: 2015.09.30. 14:22 • Címke: évforduló