a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Megújult a bécsi Természettudományi Múzeum gyűjteménye
Új termeket és új részlegeket nyitottak meg a bécsi Természettudományi Múzeumban szerdán, ahol többek között az őskőkori Willendorfi Vénusz, valamint a felső-ausztriai Hallstatt város sóbányáinak története mutatkozik be, továbbá a nagyközönség számára eddig ismeretlen leletek is megtekinthetők a jégkorszaktól egészen a kora középkorig.
Az állandó kiállítás felújítására többek között azért volt szükség, mert legutóbb 45 éve zajlottak hasonló munkálatok – mondta a megnyitón az őskori részleg vezetője. Kiemelte: azóta nemcsak a tudomány lépett hatalmasat előre, hanem számos új és izgalmas formában is meg lehet mutatni a legfontosabb archeológiai leleteket. A bejárati kiállítóteremben Jeff Koons amerikai művész Balloon Venus (Orange) című alkotása látható. A Willendorfi Vénusz ihlette mű 2016 márciusáig tekinthető meg a múzeumban.
A Balloon Venus fogadja a látogatókat (forrás: az intézmény Facebook-oldala)
A modern darabot azonban csupán néhány lépcső és folyosó választja el az igazi alkotástól. A múzeum őskort bemutató termeinek átalakítása során a 11,1 centiméter nagyságú Willendorfi Vénusz, amelyet az intézmény igazgatója, Christian Köberl a múzeum Mona Lisájának nevezett, mostantól saját vitrinben látható. Arra törekedtek, hogy kiemeljék a szobrocska „különleges auráját”, és hogy a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának számító prehisztorikus alkotásról lehetőleg semmi se terelhesse el a figyelmet. A terem közepén álló speciális tárló világítását úgy oldották meg, hogy úgy tűnjön, mintha a Willendorfi Vénusz szabadon lebegne. Ugyanebben a helyiség állítják majd ki egy másik híres ausztriai lelet, a Galgenbergi Vénusz eredetijét, amely január végéig még egy belgiumi kiállításon szerepel. A két alkotás a múzeum legrégibb emberábrázoló szobra, így akarta a múzeum kiemelni ezt a két Vénusz-szobrot a számos őskori alkotás közül.
(forrás: a bécsi Természettudományi Múzeum honlapja)
A következő helyiségben a Morva folyó mentén feltárt csaknem harmincezer éves településmaradvány leletei láthatók, valamint a legkorábbi bizonyítékai annak, hogy földművelés folyt a mai Ausztria területén, a Bécs közelében fekvő Brunn am Gebirge település környékén is. Bemutatnak leleteket a bronzkori, időszámításunk előtti 1600 és 1300 évek közötti vasművességről, Bécsújhely (Wiener Neustadt) környékéről, a Salzkammergutban található cölöpházakat pedig egy nagy kivetítő segítségével lehet jobban megismerni. A múzeum kutatói több évtizedes munkájuk eredményeként egyedülálló betekintést nyújtanak a felső-ausztriai Hallstattban egykor élő munkásemberek mindennapjaiba. A világ egyik legrégibb ipari negyedének számít ez a vidék, ahol hétezer évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni az emberek a sóbányászattal. Ezen túl a Hallstattban szokványos őskori temetkezési formákat és csaknem 1500 feltárt sír leleteit is bemutatják.
(forrás: a bécsi Természettudományi Múzeum honlapja)
Látható továbbá a Krisztus előtti 330 és 150 közötti időkből származó druida vaskorona, az egyetlen olyan ünnepi fejdísz, amelyet nem a Brit-szigeteken találtak meg, és kiállítottak továbbá az Ausztria területén uralkodó Babenberg-dinasztia korai történetéről szóló anyagokat is. A különszobákban különleges biztonsági intézkedések mellett aranyból készült használati tárgyak tekinthetők meg, amelyek többségét most láthatja első alkalommal a nagyközönség. A Krisztus előtti negyedik századból való legértékesebb darabokat az alsó-ausztriai Hohe Wand környékén tárták fel, kiállítottak továbbá bulgáriai Várna városából származó aranytárgyakat is. Láthatók még a Hallstatt környékén megtalált 14 részből álló aranykincsek is, amely feltehetőleg Erdély környékéről származnak.
MTI