a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Halak úszkálnak utcáin
Kevesen tudják, de Magyarország utolsó hódítása, vagy hogy
ne tűnjünk részrehajlónak, területi gyarapodása 1913 Pünkösd hétfőjén történt.Május 12-én Dr. Medve Zoltán Krassó-Szörény vármegye főispánja két puskás csendőr és néhány hivatalnok kíséretében partra szállt Ada Kaleh szigetén és közölte a helyi török elöljáróval, hogy ezentúl szemben lévő Orsováról intézik a közigazgatást. A sziget sorsa jelképes, ahogy a történelmi Magyarország is elsüllyedt, úgy került 1972-ben víz alá ez az 1,7 kilométer hosszú, 500 méter széles földdarab. Amit Erdélyi Mór is megörökített a Fortepanra a Magyar Földrajzi Múzeum jóvoltából felkerült felvételeken.
Onnan jöttek? (forrás: Fortepan)
Legtovább minaretjének csúcsa állt volna ki a 33 méterrel magasabbra duzzasztott Dunából, de ezt a mecsettel és az erőd egy részével együtt még a kiürítés során elbontották. Erődöt amúgy 1444-ben Hunyadi János épített először ide, a Vaskaputól alig három kilométerre lévő szigetre, ahol 19 métert is elérheti a folyó mélysége. A Hunyadiak után pedig nemsokára megjöttek a törökök, és a szigeten is maradtak igazából mindvégig, az elárasztásig. A tulajdonosok ugyan változhattak – az Oszmán Birodalommal felváltva birtokolták a Habsburgok, a háborúkat lezáró békék (1699, Karlóca, 1739, Belgrád, 1791, Szisztovó) azonban mindig török kézen hagyták. 1849-ben Bem József tárgyalt az erőd török parancsnokával, majd a menekülés során itt lépett török földre Szemere Bertalan miniszterelnök. A berlini kongresszus után a törökök beleegyezésével az Osztrák Magyar Monarchia szállta meg (okkupálta), hogy ne legyen a szerbeké, vagy a románoké. Bécs pedig megígérte, hogy a sziget török terület marad, az erőd fegyvereit, jelesül 157 korszerűtlen ágyút és a hozzájuk tartozó muníciót pedig majd átadják a törököknek.
A sziget (forrás: Fortepan)
Ez 1880-ban meg is történt, a K.u.K. helyőrség (egy tiszt és 35-40 gyalogos) mellett az 500 mohamedán helybeli ügyeit a négy évente Isztambulból delegált mudír, bíró intézte négy fegyvertelen (na jó, kettőnek volt oldalfegyvere) csendőr segítségével. Isztambul tanítót és papot is irányított ide, mert az 1720 körül épített ferences kolostort már 20 év múlva mecsetté alakították, ahová a 480 kilós szőnyeget maga a szultán, II. Abdul Hamid küldte. 1903-ban minaret is épült, az folyamatosan romló erődítmények mellett ezek voltak a sziget nevezetesebb építményei. Volt persze bazár is, ahol az autonómiával járó vám- és adómentesség miatt jó vásárokat lehetett csapni. A helyiek a kevéske termőföldön gesztenyét, mandulát, mogyorót, szőlőt, dohányt és rózsát termesztettek. És persze halásztak is, no és az ősi csempészmesterségben is jók voltak, erről a Monarchia hatósági levelezéséből is értesülhetünk.
A kikötő (forrás: Fortepan)
Így jutunk el a második balkáni háborúig, ami végképp eltávolította a törököket a környékről. Így reálissá vált az a veszély, hogy a szigetet a győztes szerbek vagy románok szállják meg. Ezt előzte meg a magyar kormány, amikor Bécset kihagyva a dologból, kiadta az utasítást Medve főispánnak. Aki szépen elmondta jövetele célját Serifedin mudírnak, ő pedig tudomásul vette a kész helyzetet. (Később pozitív hozzáállásáért a Ferenc József Rend lovagkeresztjére is felterjesztették.) Aztán a Nagy Háborúig tovább csordogált békésen az élet az Erődszigeten (Ada Kaleh ezt jelenti magyarul), amit immár Új-Orsovának hívtak. A fejlődést a szigetet a várossal összekötő motoroshajó járat hozta meg a turistákkal együtt, Ada Kaleh divatba jött, a négy török kávéház mellett egy szerb és egy magyar vendéglő is működött, de aztán mindent tönkretett a háború. Először a szerbek ágyúzták 1915-ben, majd a következő év augusztusában a román tüzérek lőtték a másik partról. A románok aztán szeptember 2-án el is foglalták, de november 21-én már ismét magyar zászlót fújt a dunai szél az erődön. A Párizs környéki békék a románoknak adták a szigetet – a helyieknek is ez volt a kívánsága. A királyi Románia pedig meghagyta autonómiáját, állami dohánygyárat telepített rá, majd klimatikus gyógyhellyé nyilvánította. A történet végét pedig már ismerjük, ott pihen Ada Kaleh a hatalmas víztömeg alatt, halak úszkálnak utcáin, tökéletes csönd van, amit csak néha zavar meg egy-egy felette áthaladó hajó motorjának kattogása.
Pálffy Lajos