a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

Ez asszonymunka volt

mandadb_logoItt van megint egy olyan tudás, amire nem kíváncsi már senki: a gyertyamártogatás. Amit elsodort a modern világ, a 20. század, pedig évszázadok során művelték faluban, városon. Csak néhány szépen díszített kelléke maradt fenn, ezek közül most egy gyertyamártó edényt járhatunk körbe a túrkevei Finta Múzeum jóvoltából.

Persze vannak szép számmal, akik még művelik, és az iskolák kézműves foglalkozásain is előfordul a gyertyamártás, de hol vannak már azok a családanyák, háziasszonyok, akiknek mondjuk a rétessütés (no nem a bolti réteslapok felhasználásával) mellett ideje van erre is. Mert régen ez is az ő dolguk volt, és akkor is hosszúra nyúltak az őszi, téli esték, valamivel világítani kellett. A nyitott ajtajú tűzhely adott ugyan némi fényt, és ott voltak a mécsesek is, vagy az Őrségben a „fokla”, a tartóba tett gyantás fenyőfaszilánk, de a fokla hamar leégett, a mécses meg többet kormolt, mint világított. Így a petróleumlámpa 19. századi elterjedéséig a gyertya mondható ideális világítóeszköznek, amit viaszból, faggyúból, vagy később paraffinból állítottak elő. Méghozzá két alapvető módszerrel, az öntéssel és a mártogatással.

gyertyamártó
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!

Míg az előbbinél a bádogból, vagy cserépből készült formába állított kanócra öntötték rá a felmelegített viaszt, vagy faggyút, addig a mártogatás már jóval több időt vett igénybe. Itt a kanócokat, vagy régiesen a gyertyák „belét”, egyszerre többet is, egy keretre függesztették, és mártogatták a felmelegített viaszt, vagy faggyút tartalmazó edénybe. Utóbbiból birka, vagy tehénfaggyút használtak, amit kiolvasztottak, vásznon átszűrtek és egyharmad forróvíz kétharmad faggyú arányban az általában hasáb alakú gyertyamártóba öntöttek. A bél, avagy kanóc általában lenfonalból készült, és minden mártogatásnál egy kicsivel több faggyú, vagy viasz tapadt rá. A műveletet egészen addig folytatták, míg a gyertya el nem érte a kellő vastagságot. Hogy aztán a legtöbbször cserépből formált tartójába kerüljön és barátságos fénye mellett összegyűljön este a család. Vagy a borpince mélyén a gazdák, hogy élvezzék fáradtságos munkájuk gyümölcsét.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.10.15. 11:26

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.