a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
És akkor felállt a gróf és felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét
Százkilencven éve, 1825. november 3-án ajánlotta fel a pozsonyi
országgyűlésen Széchenyi István gróf birtokainak egyévi jövedelmét, 60
ezer forintot a Magyar Tudós Társaság (a mai Tudományos Akadémia)
megalapítására.A hazai tudós társaság eszméje a 18. századtól jelen volt a magyar szellemi életben. A gondolatot az evangélikus polihisztor, Bél Mátyás, majd a tudós erdélyi lelkipásztor Bod Péter vetette fel, 1781-ben pedig a testőr-író Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című munkájában indítványozta létrehozását. Munkáját bemutatta II. Józsefnek is, de a birodalma központosításán fáradozó kalapos király azt elutasította. Bessenyei munkáját József halála után, 1790-ben adta ki a nyelvész Révai Miklós, aki latin nyelven részletesen ki is dolgozta a tudós társulat tervét (Planum erigendae Societatis eruditae Hungaricae alterum elaboratius). Révai az ajánlott tagok névsorát is benyújtotta a nádornak és a Helytartótanácsnak, de az előterjesztés a tanügyi bizottsághoz kerülve eltemetődött. Az akadémia gondolata az 1807. évi országgyűlésen ismét felmerült, de pénz hiányában félretették, a kérdés az újabb és újabb diétákra hagyományozódott.
És akkor egy huszárkapitány... (forrás: kkbk.blog.hu)
Fordulat csak az 1825-ös országgyűlésen következett be, amikor november 3-án Felsőbüki Nagy Pál szóba hozta a tudós társaság ügyét. Szenvedélyes beszéde, amelynek végén azt mondta, ide is három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz, nagy zajongást keltett. A zajongás közepette szót kért egy fiatal huszárkapitány, Széchenyi István gróf, aki azt mondta: „Nekem itt szavam nincs, az országnak nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá... Nem azért teszem ezt, hogy vivátokat kapjak érte, nem is azért, hogy másokat hasonló tettre tüzeljek. Ezt nem mindenki teheti úgy, mint én. Én nőtlen ember és katona vagyok.” Szavait csend, majd lelkesülés követte, Vay Ábrahám 20 ezer, Andrássy György gróf 10 ezer forintot, Károlyi György gróf birtokainak félévi jövedelmét ajánlotta fel a nemes célra (Széchenyi felajánlása mintegy 60 ezer forintra volt tehető). A négy alapítóhoz hamarosan további főrendek csatlakoztak, a magyarul is tudó József nádor 10 ezer forinttal, Teleki József családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához.
A felajánlás az Akadémia falán (forrás: utikep.hu)
Az anyagi alapok biztosítása után fogadta el az országgyűlés az 1827. évi XI. törvénycikket „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról″, amelyet I. Ferenc is jóváhagyott. A 27 tagú választmány 1827. november 30-án kezdte meg munkáját, kidolgozta az alaprajzot, a rendszabásokat és javaslatot, amelyet az uralkodó megerősített. A magyar tudós társaság öt évvel Széchenyi felajánlása után, 1830. november 17-én Pozsonyban tarthatta meg első igazgatói ülését, ezen Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. 1831 februárjában tartották a szervezet első közgyűlését, amelynek intézkedései nyomán a magyar kultúra, tudomány és nyelv gazdagítására és gondozására alapított Tudós Társaság hat osztállyal (nyelvtudományi, filozófiai, történetírási, matematikai, törvénytudományi, természettudományi), 42 rendes és 24 tiszteleti taggal kezdhette meg működését. Az alapító tagok között olyan kiváló személyiségek voltak, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály.
Az MTA székháza (forrás: wikipedia.hu)
A Magyar Tudós Társaság 1840-ben vette föl az Akadémia nevet, és a történelem viharai ellenére töretlenül fejlődött. Az intézmény 1826-ban alapított könyvtára 1844-ben nyitotta meg kapuit, 1865-re pedig a pesti Duna-parton felépült a Friedrich August Stüler által tervezett neoreneszánsz székház, mely máig otthonául szolgál a magyar szellemi élet fellegvárának (dísztermének freskóit Lotz Károly festette). Az MTA tevékenységének középpontjában az első időszakban a magyar nyelv művelése állt, a helyesírási szabályzat első kiadása 1832-ben jelent meg. Az akadémia első nemzedékei azon munkálkodtak, hogy a nemzet újjászülessen, felzárkózzon a világ haladásához. Az akadémia az ország tudományos életének központja lett, tudományos és irodalmi pályázatok segítségével a szellemi élet fő szervezőjévé vált. 1828 óta saját könyvkiadó vállalattal rendelkezik, mely sokrétű kiadói tevékenységet folytat, és megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóirat-kiadást. A Magyar Tudományos Akadémia és tagjainak munkája révén megnőtt a magyar alkotók szerepe a tudomány világában, a hazai tudomány kiemelkedő teljesítményei és a magyar Nobel-díjas tudósok 20. századi felfedezései, alkotásai a nemzetközi élvonalba emelkedve gazdagították az egyetemes emberi kultúrát.
mti