a rovat írásai
A távközlés és az információs társadalom világnapja
Az információs társadalom kialakulása korunk legnagyobb gazdasági, társadalmi, kulturális változása.
So si? Sar san? – Na mi van? Hogy vagy?
Diáknap a Néprajzi Múzeumban, 13+
Pongrác, Szervác, Bonifác! Füstöljetek kendtek!
Vannak megmagyarázhatatlan dolgok bőven a különféle, éppen divatos paranormális jelenségeken túl is. Itt vannak például a fagyosszentek.
Pongrác, Szervác és Bonifác. Amikor az esetek többségében el is
romlik az idő.
Aki nem félt a turbulenciától
Részt vett az első helikopter fejlesztésében, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. Több rakéta és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt szerepe. Saját rakétatechnikai vállalatával több, mint 700 millió dollár forgalmat bonyolított le. A Holdon krátert neveztek el róla.
Ó, ez embertelen jó! – Föld Napja 2013
Ma a Föld bolygó számos országában megemlékeznek a Földről. Hogy milyen jó is itt lenni. Ilyenkor egy kicsit el lehet gondolkodni azon, elrontottunk-e valamit. Esetleg tenni is lehet azért, hogy ha elrontottunk valamit, kijavítsuk; amit pedig nem rontottunk el, az ne is romoljon el.
A világjáró bajai szabólegény
Baja városának egyik nevezetessége Jelky András földgömbön lépegető tarisznyás, pörgekalapos szobra, amely 1936 óta áll a napjainkban már a nevét is viselő téren. De miért is állít egy város szobrot – Medgyessy Ferenc alkotását a Miskolczy Ferenc készítette földgömbön – egy 275 évvel ezelőtt született szabólegénynek?
Jogot kaptak a Máriák is a bécsi trónra
Induljunk el a kályhától: nemes uraink, miután világossá vált, hogy immár tartósan be fognak rendezkedni itt a török után a Habsburgok, 1687-ben, egy évvel Buda visszafoglalása után megszavazták, hogy annak kihalásáig a Habsburg-ház férfi ágából származzanak Magyarország uralkodói.
Nagy útra indultak a véméndi cigányok
Meg tudná valaki mondani, hogyan terjedhetett el az a véméndi cigányok között 1920-ban, hogy Oroszországba kell menni? Mert felöltöztek, ahogy tudtak, és családonként csináltattak egy csoportképet a tanítóval az útlevélhez. És vélhetően el is indultak azokban a zavaros időkben, amikor még nem voltak biztosak a határok és még az sem dőlt el, hogy a bolsevikoké lesz a szent orosz föld.
A tánclépésektől az időkapszuláig
A hétvégén a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében ismét rivaldafénybe kerülnek a budapesti száz éves házak. Ezeket a
házakat vagy 1913-ban adták át, vagy ekkor építették át.
„A magyarnak ángol oroszlánja”
Egy francia származású angol katona, aki magyar vitézként tündökölt és török pasaként halt meg.
Száguldás agyvérzésig – Egon Erwin Kisch
Egon Erwin Kisch agyvérzés következtében halt meg Prágában 1948. március 31-én. Vélhetően néhány helyi lap pár sort szentelt is a halálhírnek, mert nem akárki szenderült jobblétre az új kor hajnalán, hanem maga a „száguldó riporter”, az oknyomozó újságírás úttörője. Aki ateistaként nem volt rest hosszasan várakozni arra, hogy bejusson Lourdes-ba, a barlang csodatévő vízéhez. És aki végigtudósította a spanyol polgárháborút is, a köztársaságiak mellett.
A világhírű kocsi kocsi
Egy magyar találmány, amely meghódította a világot. A kocsi magyar találmány, magyar bognárok, azaz kerékgyártó mesterek fejlesztették ki a szekér magyar változataiból. Mátyás király uralkodása idején a már korábban is használt könnyű teherszállító szekérből alakult ki. A 'koczy' szóalak először 1469-ben jelent meg. A kocsi első részletes leírását jóval később, 1518-ban, Sigmund von Herberstein tette közzé. Az osztrák diplomata ebben az évben Bécsből Moszkvába utazott, és az út magyarországi szakaszát Kotschi Wagenen tette meg. Herberstein leírja, hogy a kocsiszekeret három ló húzta. Vasalása alig volt; négy személy fért el rajta. A kocsit vagy könnyű szekeret az adatok egybehangzó tanúsága szerint a Komárom megyei Kocs falu – amely a Buda–Bécs közötti útvonal egyik állomása is volt – iparosai fejlesztették ki. Azok a mesterek, akiket kocsigyártóknak, bognárnak neveztek. Nevük, a bognár szó a német Wagner bajor táji változatának XIII. századi átvételéből alakult ki. A kocsiak egy rugózó szerkezetet alkottak, olyan kocsiszekeret, amelynek szekrényében vesszőből font kas volt, ez hátrafelé fokozatosan magasabbra emelkedett, hogy szükség esetén ponyvával letakarható legyen. A kas hátsó ülésén két ember kapott helyet, egy pedig szemközt levő kisülésen, a kocsis háta mögött. A szerkezet újszerűségét és szakmai egyediségét mutatja, hogy – mint azt majd később látjuk – a kocsi szó több európai nyelvben is előfordul és a jelentése is azonos.
Magyar utazókocsi a XVI. században. Weimann Márton metszete Jeremias Schemel rajza nyomán 1568-ból
A kocsi mesterek műhelyben végezték a hintó-, kocsi- és szekérkészítés műveleteit. A szekérkészítés, szekérjavítás ezt megelőzően, a kora középkorban, a férfiak általános ismeretei közé tartozott, minden falusi embernek értenie kellett hozzá, nemigen volt szükség ilyen műhelyekre. A jó, Kocson kitalált kocsi hasznos szolgálatokat tett gazdájának: nagy rakterületére képes volt befogadni három utast és a kocsist csomagostul. Oldalait négy lőcs támasztotta, amelyek a teher egy részét a tengelycsapok végére is átvitték. Ennek következtében a tengelyderekat vastagítás nélkül hosszabbra lehetett hagyni, a kocsiderék feneke szélesebb lett a nyomtáv szokásos – 1,3 méteres – szélessége mellett. Kétoldalt két-két lőcs azt is lehetővé tette, hogy az oldalakat a kerekeknél jó magasra lehetett megemelni. Így elkerülhették a sár és por beverődését a járműbe. A kocsi oldalai homorúan görbék lettek. A derekat fonott kocsikassal bélelték ki, és tették szilárdabbá. Jól forduló eleje volt. Nagyon gyakran készítették hátulsó saroglyával is, ami növelte a rakodóterét; szénát, takarmányt és a kocsis személyes tárgyait tették oda. Üléseit magasra készíthették, és azok vagy ládásra voltak kialakítva, vagy a kast fonták ülésesre úgy, hogy rajta bőven volt hely. Ezek az újítások és a lófogatolás jó technikája könnyen kezelhetővé, gyorssá tették a kocsit. Mindegyik lovat könnyű szügyhámmal szerszámozták fel, ami nem gátolta a lovakat sem a futásban, sem az erőkifejtésben. A magyar lovak szívóssága, kiváló húzóképessége megnövelte a kocsi teljesítményét.
Mindezek érthetővé teszik azt a nagy sikert, amelyet a kocsiszekér Európában elért. Nevének európai elterjedése jól bizonyítja az óriási diadalt a járműgyártásban, a német: Kotschi, Kutsche, Gotschi; a francia: coche; olasz: coccio; flamand: goetse; angol: coach; lengyel: koczi; cseh: koczy; svéd: kusk – hogy csak a legismertebb példákat említsük. A kocsi Európába vezető útját egyengették a kereskedelmi kapcsolatok is. A hazánkba érkező kereskedők találkoztak a kocsival, amelynek nemcsak a nevét, hanem magát a járművet is magukkal vitték, és így annak szerkezete igen gyorsan elterjedt a német és a holland területeken. Ezek a járműkonstrukciók erősen hatottak az angol szekériparra, s így érthető, az angol szekereken is ma is felfedezhetők a magyar kocsi hatását tükröző megoldások.
Egy gondolatfutamot az is megér, hogy nyilván nem véletlen a magyarok mindenkori sikere a fogathajtás sportágában, mint ahogy az angol királynő férjének, Fülöp hercegnek különös rokonszenve a magyarok és a fogathajtás iránt sem függetleníthető a kocsi történetétől.
| Kocsimúzeum Parádfürdőn Az épületet 1880-ban gróf Károlyi György építette Ybl Miklós tervei alapján. A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző istállót akart, olyat, amely méltó az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz. A Cifra Istálló a kastélyhoz tartozott. Eklektikus stílusú épület, fagerendás, vöröstéglás megjelenésével a felnémet épületekre emlékeztet. A Cifra Istálló ma Kocsimúzeumként működik, ahová, ha belép az ember, egészen a századelőig visszapereg vele az idő. A díszes külseje és vörös márvánnyal burkolt belseje miatt Cifrának nevezett uradalmi istállóban látható Kocsimúzeum a kerék feltalálásától a díszes főúri hintókig vonultatja fel a téma érdekességeit. A kocsiszínben lévő kiállítás bemutatja a világhírű magyar kocsikészítés történetét, a szatler, a kovács, és a bognárműhely kocsikészítéshez szükséges eszközeit. Találhatunk itt: hajtószánt, városi szánt, "Eszterházy-kocsit", vadász kocsit, konflist, fiákert. A volt kocsiszínekben megtekinthető számos eredeti, XIX. és XX. századi kocsi, hintó is. Természetesen Parádon sem feledkeztek el a magyar kocsikészítés legnagyobb sikerének szülőfalujáról, Kocsról, ahol szintén van egy kocsimúzeum. |
Dippold Pál