Így legyen saját múzeumi élményünk 1.

Muzeum@Digit konferencia 2015

Az OMMIK 2015-ben harmadszor rendezte meg nemzetközi konferenciáját. Évről évre egyre több szó esik arról, hogyan lehet egyedi és játékos élményt nyújtani a látogatók számára a múzeumokban. Lássuk, idén miről beszéltek az előadók.

Péter Dóra: Az ICOM-tagság menedzselésének kihívásai
Az ICOM, az International Council of Museum párizsi munkatársa a hálózat jelenlegi állapotát ismertette, számokban. A szervezet folyamatosan nő, 163 országból 35 000 tagjuk van, de a tagok 81%-a továbbra is európai. Arról is beszélt, hogyan lehet a tagokat jobban menedzselni, a szervezeten belüli koherenciát erősíteni. Pekingben is nyitottak egy tréning-centrumot, és olyan problémákkal is foglalkoznak, mint a műtárgycsempészet.

Péter Dóra, az ICOM munkatársa (fotó: Dabasi András, Kardos Judit, forrás: ommik.hu)

Simona Caraceni: Technológiai kulturális tájak
A kutató kulturális technológiai fejlesztésekkel foglalkozik, különösképpen technológiai kulturális tájakkal és Big data managementtel (ehhez a világon az egyik legerősebb számítógéppel rendelkeznek a Bolognai egyetemen). Jelenleg olyan fejlesztéseken dolgoznak, amelyekkel földrajzi koordinátákat használnak és általuk virtuálisan is be lehet járni a múzeumokat, vagy interaktív térképeket készítenek: így nem csak a bolognai Via Santo Stefano boltíves utcáját járhatjuk be, hanem az Experience Etrurira projekt keretében egy etruszk öltözetű avatárral járhatjuk be a múzeumot.

Mar Dixon: Elmozdulás a tudományostól az érzelmek felé – Készen állnak a múzeumok?
Az amerikai média-evangelista lendületes előadásában mutatta be Cultural Themes című blogját. Minden hónapban egy újabb hashtagget „dob be” a Twitterre, amelyet a közönség később valóban divatszerűen használ: először a #whywelovemuseums került be a köztudatba, majd a #museumselfie is, amelyet később Sylvester Stallone és a bostoni múzeum igazgatója is használt. Hangsúlyozta, hogy mindig fontos a trendeket figyelni, érdemes felméréseket készíteni és elemezni azokat. Szerinte az appek fejlesztésére kevesebb figyelmet érdemes fordítani, mert az emberek csak telefonálnak, üzengetnek és fényképeznek a telefonjukkal, az appek nehézkesebbek. Inkább a wearable technologies-ra érdemes figyelni, például az Apple órájával lehetne kísérletezni, a gyűjtemények egyes tárgyai mögött rejlő történetek bemutatásával. Érdemes új közösségeket is bevonni, egyes múzeumok például egy órával a nyilvános látogatási idő előtt kinyitnak az autista gyerekek számára, akik így nyugodtan megtapasztalhatják a múzeumi élményt.

#MusHalloween hashtaggel Mar Dixon vicces és egyben ijesztő múzeumi tárgyak posztolására bíztatta az online platformok felhasználóit (forrás: culturalthemes.blogspot.hu)

Sz. Fejes Ildikó: Muzeumstat – Múzeumok számokban
Az MNM Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központjának vezetője és a magyarországi múzeumi intézmények statisztikai adatainak összehangolásáról beszélt, amelyet az OMMIK 2012-ben kezdett el módszeresen elvégezni. Egy olyan adatbázist készítenek, ahol felmérik a múzeumok állapotát, számokban, illetve az alapító okiratokat is feltöltik, azért, hogy a látogatók a minél frissebb adatokat kaphassanak. 2003 és 2013 között 1196 intézményt töltöttek fel az adatbázisukba, amelyek 1330 ingatlannal rendelkeztek, ezekből 759 önálló múzeumi intézmény, amelyek adatait folyamatosan igyekeznek frissíteni. Az adatbázishoz kapcsoltan különböző vizualizációs eszközök jelenítik meg a felhasználók számára érzékletesen a számok mögött rejlő összefüggéseket. Google-térképre helyezve, GPS-koordinátákkal azonosítva jelennek meg az intézmények, illetve az összes hozzájuk tartozó telephely, raktár, egyéb épület. Az egyes intézmények adataihoz a települési statisztikák adatait is hozzákapcsolták: mekkora település, milyenek az idegenforgalmi jellemzők, milyen a népesség összetétele, stb. de megtekinthetőek a múzeumok látogatottsági adatai is, valamint a nyertes pályázatok, illetve az elnyert támogatások összege.

Hu Jiang: A Shanghaji Nemzeti Múzeum alapvető értékeinek digitalizálása
A Sanghaji Nemzeti Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy a 40 000 négyzetméterű múzeum gyűjteményének digitalizációját hogyan végezték el több fázisban: már 1984-ben elkezdték, hogy érintőképernyőkön mutathassank be a mintegy egymillió tárgy közül néhányat. 1999-től a honlap és az adatbázis fejlesztésére fókuszáltak, majd 2010-től a Sanghajban megrendezett ExpoMuseum jegyében már a multiperspektivikus bemutatási lehetőségekre koncentráltak a több mint 4500 munkatársuk segítségével. Adatbázisukat azóta is fejlesztik, leginkább bronz- és porcelántárgyaikat digitalizálják.

Bob Haroutunian: A Nemzeti Szeptember 11. Emlékmúzeum technikai designja
A szakember a Nemzeti Szeptember 11. Emlékmúzeum elrendezését mutatta be a technológiai berendezések szempontjából. Szeptember 11-ről maradt fenn a média szempontjából talán a legtöbb felvétel, amelyet tízezer négyzetméteres kiállítótérben igyekeznek bemutatni, a személyes történeteket előtérbe helyezve. A múzeumi anyag nagysága miatt (amely nem is tárgyakat, hanem emléketet idéz meg) kialakítottak egy fast tracket (rövidített útvonal), amelyet azoknak a látogatóknak érdemes végigjárniuk, akiknek csak 2-3 órájuk van a látogatásra. Emellett azonban be lehet lépni olyan kis fülkékbe, ahol a tragédiában elhunytak utolsó hangüzeneiteit lehet hallani. Touchpadeken lehet válogatni a felvételek között, weboldalakat nézni, appeken keresztül emlékezni. Mindezt az egyszerre futó 140 program biztosítja, amelyek nem DVD-ről mennek, hanem központi vezérlésű számítógépekről, és minden reggel és este frissülnek.

Hélène Bernier: Látogatótól a táncosig: a digitális média és az immerzív technológia használata az előadóművészet megőrzésében
A quebeci Musée de la Civilization projektmenedzsere a 2015 márciusában megnyílt Rebel Bodies című díjnyertes tánctörténeti kiállításukat mutatta be. A legnagyobb nehézséget az immaterialitás bemutatása okozta, de a múzeum dolgozóinak már volt ebben gyakorlatuk, korábban már volt cirkusztörténeti és zenei kiállításuk is. Számukra a tánc nem a szórakoztatás, hanem a kifejezés eszköze, ezért nincs is szükség bemutatásakor tárgyakra. Elmondta, hogy a mostani kiállításra érkező látogatók először fotókkal találkoznak, nem csak kidolgozott testű táncosokkal, hanem olyan ún. politikai jelentéssel bíró, sérült vagy öreg, testekkel. A tárlat fénypontja egy szoba, amelyben Jean Pierre Perrault 1983-as Joe című koreográfiáját táncolhatja el az érdeklődő, majd utána meg is nézheti, mennyire sikerült. Ez sok táncos lábú látogató számára a tánc valódi megismerésének élményét adta, rengetegen vissza is térnek oda, ahol a különleges technikával készült táncos videó készült. Jó hír, hogy nemsokára Lyonba érkezik a kiállítás.

Hogy is képzeljük el a Joe-t?

Kókai Nagy Tímea: Új generációk a múzeumban
A Kogart Művészeti Alapítvány kommunikációért felelős munkatársa a marketing felől kiindulva hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az intézmények számára, hogy generációs marketinget végezzenek, és az Y-csoportra való fókuszálást emelte ki. Olyan példákat említett, ahol a múzeumok fiatal tanácsadói csoportot hoztak létre, így első kézből értesülhettek arról, hogy mi lehet érdekes vagy egyáltalán mi érthető egy-egy kiállításon a fiatalok számára. Olyan technológiák használatának erősítését hangsúlyozta, mint a kiterjesztett valóság, a különböző storytellingre alkalmas eszközök, vagy akár a hologram használata.

Fromann Richárd (fotó: Dabasi András, Kardos Judit, forrás: ommik.hu)

Fromann Richárd: A gamification motivációs eszközeivel a múzeumok megújulásáért
A gamification (játékosítás) kutatója megpróbálta 15 percben előadni doktori kutatását, amelyben videójátékosok szemszögén keresztül vizsgálta, hogy mi számukra vonzó a folyamatos játékban. Előadásából kiderült, hogy a múzeumoknak érdemes végiggondolni, miképpen tudnának a játékosítás eszközeivel újfajta élményt nyújtani a látogatóknak: hogyan tudnának motiváló környezetet teremteni, akár olyan játékokat fejleszteni, ahol apró történeteket, könnyebben, majd egyre nehezebben teljesíthető célokat tűznének ki a látogatók elé. Kiemelte, hogy fontos a jutalmazás gesztusa és a csoportos élmény.

Folytatása következik!

Muzeum@Digit konferencia
2015. november 3-4.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2015.11.16. 15:30 • Címke: muzeum@digit, digitalizálás, konferencia