a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Az írás és olvasás eufóriája
Szanatóriumokon keresztül vezetett a 20. század egyik leghíresebb francia filozófusának útja, aki egész életében édesanyjával élt, majd halálát egy abszurd baleset okozta. 100 éve született Roland Barthes.
Apja, Louis Barthes sorhajóhadnagyként szolgált a tengerészetnél, és 1916 októberében egy északi-tengeri csatában életét vesztette. Apja halála után anyjával Bayonne-ba költözött az apai nagymamához és a zongoratanárnő nagynénihez, aki bevezette a zene világába. 1924-ben Párizsba költöztek, itt végezte el a gimnáziumot, majd az érettségit követően, 1934-től a Sorbonne-on folytatott irodalmi, nyelvészeti és filológiai tanulmányokat. Egyetemistaként tört ki rajta az első tuberkulózisos lázroham, a betegség hosszú időre meghatározta életét. 1934-35-ben, majd 1942 és 1946 között gyakorlatilag szanatóriumban élt, de a visszaesések között szorgalmasan tanult, és 1939-ben klasszikus irodalomból, 1943-ban pedig nyelvészetből és filológiából szerzett diplomát. 1939-től tanított is, 1948-49-ben a bukaresti Francia Intézetben, 1949-50-ben az alexandriai egyetemen. 1950 és 1952 között a külügyminisztériumban a kulturális ügyek osztályán dolgozott. 1953-ban a Nemzeti Tudományos Kutatóközpont munkatársa lett, majd 1960-tól a Felsőbb Tanulmányok Gyakorlati Iskolájában oktatott.
1967-68-ban Baltimore-ban a Johns Hopkins Egyetem vendégprofesszora volt, 1971-ben a Genfi Egyetem meghívott előadója, 1976-tól a College de France irodalomszemiotikai tanszékének professzora volt.
Halálát utcai baleset okozta: 1980. február 25-én éppen a későbbi köztársasági elnökhöz, Francois Mitterrand-hoz igyekezett ebédre, amikor egy mosodai szállítóutó elütötte. Kórházba szállították, megműtötték, de csaknem pontosan egy hónappal a baleset után, 1980. március 26-án meghalt. Magánéletéről sohasem nyilatkozott, édesanyjával élt egész életében, homoszexualitására csak a halála után megjelent egyik írásában utalt.
Tudományos pályája az ötvenes évek elején indult. Első kötetét a Combat című lapban megjelent, az irodalmi elemzésben a pszichoanalízis és a modern nyelvészet elemeit ötvöző cikkeiből állította össze Az írás nullfoka címmel. Ezt követően számos írása jelent meg a Les Lettres nouvelles-ben és a strukturalista „nouvelle critique” irodalmi folyóiratában, a Tel Quelben is, ezekkel teremtette meg az Alain Robbe-Grillet, Nathalie Sarraute és Michael Butor nevével fémjelzett „új regény” vagy antiregény elméleti alapjait. Műveiben az írott szövegeket nem teoretikus, ideológiai szempontból közelítette meg, hanem mint szociális kódok, rejtett értelmek, különböző variációk halmazát, amely elsősorban az élvezet forrása. A szöveg élvezete című 1973-as művében például azt vizsgálta, hogyan válik az írás euforisztikus tevékenységgé, A nyelv zsongása című esszéjében a nyelv hedonizmusáról értekezett. A szövegstruktúra-kutatással foglalkozó írásaival a strukturalizmus és a szemiotika úttörői közé tartozott, de munkássága alapvető forrásává vált a posztmodern gondolkodásnak, illetve a Jacques Derrida nevével fémjelzett dekonstrukciós filozófiának is.
A Magyarországon is méltán népszerű Mitológiák című könyvében a mindennapi életben és a kortárs kultúrában jelenlévő mítoszokat és jeleket elemezte meglehetősen olvasmányos formában. Sokat foglalkozott a népszerű autómárkák jellemzőivel is, olyannyira, hogy a Renault gyár egy időben konzultánsként is alkalmazta. A halála előtt kiadott Világoskamra című munkája, amely 1985-ban magyarul is megjelent, a fényképezés művészetének egyedi sajátosságait kutatva arra a kérdésre keresi a választ, miből ered a fényképek különleges hatása, melyek azok a vonások, amelyek nélkül nem létezhetne fotográfia. Magyarul még a Válogatott írások, a Beszédtöredékek a szerelemről és az irodalomtörténeti tanulmányokat tartalmazó, A szöveg öröme című kötetei jelentek meg.
MTI