a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Nagyvázsony, ahol Kinizsi Pál lakott

kinizsi_leadKulturális séta a Balaton-felvidéken.

Az Eger-patak mellett, a Bakony délnyugati hegyei alatt találjuk Nagyvázsonyt. Mielőtt ezen a történelmi kincsekben olyan gazdag településen szétnéznénk, idézzük fel azokat a tájakat és azokat az embereket, amelyek és akik szorosan kötődnek Nagyvázsonyhoz. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ahová ezt a területet besorolták, igen változatos tájegységekből áll. Ide tartozik Tihany és a Badacsony, a tó túloldalán pedig a Kis-Balaton is. Ha a Veszprémet Tapolcával összekötő úton, az Eger-patak mentén tovább haladunk, már a következő falu, Pula is a legújabb kori kultúrtörténet egyik jeles állomása: itt van nyaranta a Művészetek Völgye, amely a következő faluban, Kapolcson, a találkozó központján, majd Monostorapátin hullámzik át.

nagyvazsony
A nagyvázsonyi vár

Az Eger-patak völgyében lépten-nyomon régi malomépületek vannak, ezek egy részét felújították, a többi, úgy tűnik, az enyészeté. A molnárok völgye volt a helyszíne a szomszédos Ajkán dolgozó Fekete István Hajnal Badányban című regényének. Hogy az írónál maradjunk, a Balaton déli részén, Somogyban játszódó Koppányi aga testamentuma című története időben visszavisz minket Nagyvázsony fénykorának közelébe. Igaz, nem a  reneszánszba, hiszen a história már a hódoltság idejében, 1586-ban játszódik. A Nagyvázsony fénykorát jelentő időszak száz évvel korábban volt, amikor Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a magyarok sikerrel védték meg Európát a török hódítókkal szemben.

A Balaton-felvidék nem csak történelmi emlékhelyeiről és természeti szépségeiről nevezetes, sok író is megénekelte ezt a varázslatos tájat. A Balatonfüreden alkotó Lipták Gábor monda- és regegyűjteményei, Vörösmarty Mihály vagy Csokonai Vitéz Mihály Tihanyról szóló versei, Krúdy Gyula mélabús Anna-báli tárcája vagy Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek című 1970-es évekbeli szociográfiája mind ehhez a vidékhez köthetők. E rangos névsorba illeszkedik Széchenyi Zsigmond is, aki túl azon, hogy világhírű vadász volt, kitűnő könyveket is írt.

Az irodalmi igényű és minőségű magyar vadásztörténetek jelentős része a Nagyvázsony fölé magasodó Kab-hegyen játszódik. Széchenyi Zsigmond az 1950-es években bizonyos okok miatt a keszthelyi Festetics-kastélyban volt fűtő, itt találkozott a diák Bertha Bulcsuval, aki megható szeretettel emlékezik vissza írásaiban a grófra. Íróink közül talán Tatai Sándor volt az, aki a legszorosabban kötődött ide: Badacsonyban élt és alkotott. Az ifjúsági regényeivel óriási sikereket elért író egyik legismertebb regénye a Kinizsi Pál című könyv. Vele máris ott vagyunk, ahol ezt a szemlélődést elkezdtük, Nagyvázsonyban.

kinizsi

A furcsa erődítményt, a vázsonyi várat, amelyet nem egy hegy tetején, hanem a völgyben találunk, Hunyadi Mátyás 1472-ben adta Kinizsi Pálnak. Kinizsi várúrságának huszonkét éve volt a vár és a környék történetének legjobb korszaka. Nagy építkezések folytak ekkor, átalakították a várat, a várúr felépíttette a pálos kolostort, megújult a település temploma is. A vár négyszögletű öreg tornya a Dunántúl legépebb állapotában megmaradt késő gótikus lakótornya. Öt szintje van. Négyzetes alaprajzú, oldalanként tíz-tizenkét méteres tömbje harminc méter magas. A falak alul két méternél is vastagabbak, felül már vékonyak, egy méteresek. A vár legerősebb építménye a kaputorony, egy U alakú, kétemeletes ház. Az itt szolgáló várvédők a szakszerűen kialakított lőrésekből tüzelhettek a támadókra. A lakóhelyiségek körül öt méter szélességű, többszintes körvédőfolyosók voltak. Ezek keskeny lőréseiből lehetett lőni a várárokba esetleg bejutott ellenségre. A várárokban van egyébként az a bővizű forrás, amely az erődítmény vízellátását szolgálta.

A vár virágkorának legfőbb szereplője, Kinizsi Pál, a kiváló katona, hadvezér, legendás ereje és világraszóló győzelmei révén mára már mondai hősnek mondható. Nevét 1467-ben Máramaros vármegye főispánjaként említik egy királyi rendeletben. A Kinizsi család szerb származású, eredeti nevük Brankovics volt. Apja egy legenda szerint molnár volt, aki Hunyadi János seregében harcolt a törökök ellen. Kinizsi Pál számtalan török elleni csata hőse, hűségéért és vitézségéért kapta meg a nagyvázsonyi várat. Újabb hadisikerei után 1480-ban Somló vára is az övé lett. Ebben az évben vette feleségül parancsnoka, Magyar Balázs leányát, Benignát. Az ezt megelőző évben, 1479. október 13-án Báthori Istvánnal együtt a kenyérmezei csatában óriási győzelemre vezette a magyar seregeket a törökök ellen. 1481-ben Mátyás király az ország déli határainak védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél sikerrel vissza is verte a betolakodókat. Mátyás király halála után Kinizsi Pál Corvin János ellenében II. Ulászló király mellé állt. A Mátyás király halálát követő zavaros időkben I. Miksa német-római császár is betört Magyarországra, 1490-ben még Nagyvázsonyt is elfoglalta. Rövid kirándulás volt ez nekik, mert néhány hónap elteltével Kinizsi visszafoglalta birtokát. Korábbi feladataitól jelentősen különböző parancsot kapott az uralkodótól: a szétzüllött, fosztogató, gyilkoló Fekete Sereget kellett szétvernie. A parancsot teljesítette, aztán folytatta a törökök elleni harcot. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt: azokat a katonákat, az árulókat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenségnek, elrettentő példaként, nagy kínzások közepette kivégeztette. Kinizsi Pál ezután seregei élén Szerbiában és Bulgáriában is harcolt. Aztán még ebben az évben hazája szolgálatában, harc közben, Szendrő ostrománál meghalt. Nagyvázsonyban, a vár kápolnájában van az a vörösmárvány szarkofág, amely egyben Kinizsi Pál végső nyughelye is volt.

Várnak a Várjátékok
Nagyvázsony hűségesen őrzi híres fia emlékét. Évtizedek óta rendeznek itt történelmi játékokat. Idén sincs ez másként: a Nagyvázsonyi Várjátékok hagyományőrző programjára májusban és júniusban minden csütörtökön, pénteken és szombaton 17 órakor, júliusban és augusztusban minden nap 17 órakor várják az érdeklődőket.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.05.26. 07:00 • Címke: történelem, épület