a rovat írásai
Az első repülőutas hatszáz métere
105 évvel ezelőtt, ezen a héten indult útjára az első utasszállító gép. 1908. május 14-e az évfordulónaptárak egyik kedvenc napja, szinte mindegyikben a fenti mondat szerepel. Ha egy kicsit jobban körülnézünk a repülés történetében, kiderül, hogy a dátum pontos, ám amit napjainkban légi utasszállításnak ismerünk, akkortájt igencsak mást jelentett.
A távközlés és az információs társadalom világnapja
Az információs társadalom kialakulása korunk legnagyobb gazdasági, társadalmi, kulturális változása.
So si? Sar san? – Na mi van? Hogy vagy?
Diáknap a Néprajzi Múzeumban, 13+
Pongrác, Szervác, Bonifác! Füstöljetek kendtek!
Vannak megmagyarázhatatlan dolgok bőven a különféle, éppen divatos paranormális jelenségeken túl is. Itt vannak például a fagyosszentek.
Pongrác, Szervác és Bonifác. Amikor az esetek többségében el is
romlik az idő.
Aki nem félt a turbulenciától
Részt vett az első helikopter fejlesztésében, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. Több rakéta és az első ballisztikus rakéta létrehozásában volt szerepe. Saját rakétatechnikai vállalatával több, mint 700 millió dollár forgalmat bonyolított le. A Holdon krátert neveztek el róla.
Ó, ez embertelen jó! – Föld Napja 2013
Ma a Föld bolygó számos országában megemlékeznek a Földről. Hogy milyen jó is itt lenni. Ilyenkor egy kicsit el lehet gondolkodni azon, elrontottunk-e valamit. Esetleg tenni is lehet azért, hogy ha elrontottunk valamit, kijavítsuk; amit pedig nem rontottunk el, az ne is romoljon el.
A világjáró bajai szabólegény
Baja városának egyik nevezetessége Jelky András földgömbön lépegető tarisznyás, pörgekalapos szobra, amely 1936 óta áll a napjainkban már a nevét is viselő téren. De miért is állít egy város szobrot – Medgyessy Ferenc alkotását a Miskolczy Ferenc készítette földgömbön – egy 275 évvel ezelőtt született szabólegénynek?
Jogot kaptak a Máriák is a bécsi trónra
Induljunk el a kályhától: nemes uraink, miután világossá vált, hogy immár tartósan be fognak rendezkedni itt a török után a Habsburgok, 1687-ben, egy évvel Buda visszafoglalása után megszavazták, hogy annak kihalásáig a Habsburg-ház férfi ágából származzanak Magyarország uralkodói.
Nagy útra indultak a véméndi cigányok
Meg tudná valaki mondani, hogyan terjedhetett el az a véméndi cigányok között 1920-ban, hogy Oroszországba kell menni? Mert felöltöztek, ahogy tudtak, és családonként csináltattak egy csoportképet a tanítóval az útlevélhez. És vélhetően el is indultak azokban a zavaros időkben, amikor még nem voltak biztosak a határok és még az sem dőlt el, hogy a bolsevikoké lesz a szent orosz föld.
A tánclépésektől az időkapszuláig
A hétvégén a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében ismét rivaldafénybe kerülnek a budapesti száz éves házak. Ezeket a
házakat vagy 1913-ban adták át, vagy ekkor építették át.
„A magyarnak ángol oroszlánja”
Egy francia származású angol katona, aki magyar vitézként tündökölt és török pasaként halt meg.
Nagyvázsony, ahol Kinizsi Pál lakott
Kulturális séta a Balaton-felvidéken.Az Eger-patak mellett, a Bakony délnyugati hegyei alatt találjuk Nagyvázsonyt. Mielőtt ezen a történelmi kincsekben olyan gazdag településen szétnéznénk, idézzük fel azokat a tájakat és azokat az embereket, amelyek és akik szorosan kötődnek Nagyvázsonyhoz. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ahová ezt a területet besorolták, igen változatos tájegységekből áll. Ide tartozik Tihany és a Badacsony, a tó túloldalán pedig a Kis-Balaton is. Ha a Veszprémet Tapolcával összekötő úton, az Eger-patak mentén tovább haladunk, már a következő falu, Pula is a legújabb kori kultúrtörténet egyik jeles állomása: itt van nyaranta a Művészetek Völgye, amely a következő faluban, Kapolcson, a találkozó központján, majd Monostorapátin hullámzik át.
A nagyvázsonyi vár
Az Eger-patak völgyében lépten-nyomon régi malomépületek vannak, ezek egy részét felújították, a többi, úgy tűnik, az enyészeté. A molnárok völgye volt a helyszíne a szomszédos Ajkán dolgozó Fekete István Hajnal Badányban című regényének. Hogy az írónál maradjunk, a Balaton déli részén, Somogyban játszódó Koppányi aga testamentuma című története időben visszavisz minket Nagyvázsony fénykorának közelébe. Igaz, nem a reneszánszba, hiszen a história már a hódoltság idejében, 1586-ban játszódik. A Nagyvázsony fénykorát jelentő időszak száz évvel korábban volt, amikor Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a magyarok sikerrel védték meg Európát a török hódítókkal szemben.
A Balaton-felvidék nem csak történelmi emlékhelyeiről és természeti szépségeiről nevezetes, sok író is megénekelte ezt a varázslatos tájat. A Balatonfüreden alkotó Lipták Gábor monda- és regegyűjteményei, Vörösmarty Mihály vagy Csokonai Vitéz Mihály Tihanyról szóló versei, Krúdy Gyula mélabús Anna-báli tárcája vagy Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek című 1970-es évekbeli szociográfiája mind ehhez a vidékhez köthetők. E rangos névsorba illeszkedik Széchenyi Zsigmond is, aki túl azon, hogy világhírű vadász volt, kitűnő könyveket is írt.
Az irodalmi igényű és minőségű magyar vadásztörténetek jelentős része a Nagyvázsony fölé magasodó Kab-hegyen játszódik. Széchenyi Zsigmond az 1950-es években bizonyos okok miatt a keszthelyi Festetics-kastélyban volt fűtő, itt találkozott a diák Bertha Bulcsuval, aki megható szeretettel emlékezik vissza írásaiban a grófra. Íróink közül talán Tatai Sándor volt az, aki a legszorosabban kötődött ide: Badacsonyban élt és alkotott. Az ifjúsági regényeivel óriási sikereket elért író egyik legismertebb regénye a Kinizsi Pál című könyv. Vele máris ott vagyunk, ahol ezt a szemlélődést elkezdtük, Nagyvázsonyban.
A furcsa erődítményt, a vázsonyi várat, amelyet nem egy hegy tetején, hanem a völgyben találunk, Hunyadi Mátyás 1472-ben adta Kinizsi Pálnak. Kinizsi várúrságának huszonkét éve volt a vár és a környék történetének legjobb korszaka. Nagy építkezések folytak ekkor, átalakították a várat, a várúr felépíttette a pálos kolostort, megújult a település temploma is. A vár négyszögletű öreg tornya a Dunántúl legépebb állapotában megmaradt késő gótikus lakótornya. Öt szintje van. Négyzetes alaprajzú, oldalanként tíz-tizenkét méteres tömbje harminc méter magas. A falak alul két méternél is vastagabbak, felül már vékonyak, egy méteresek. A vár legerősebb építménye a kaputorony, egy U alakú, kétemeletes ház. Az itt szolgáló várvédők a szakszerűen kialakított lőrésekből tüzelhettek a támadókra. A lakóhelyiségek körül öt méter szélességű, többszintes körvédőfolyosók voltak. Ezek keskeny lőréseiből lehetett lőni a várárokba esetleg bejutott ellenségre. A várárokban van egyébként az a bővizű forrás, amely az erődítmény vízellátását szolgálta.
A vár virágkorának legfőbb szereplője, Kinizsi Pál, a kiváló katona, hadvezér, legendás ereje és világraszóló győzelmei révén mára már mondai hősnek mondható. Nevét 1467-ben Máramaros vármegye főispánjaként említik egy királyi rendeletben. A Kinizsi család szerb származású, eredeti nevük Brankovics volt. Apja egy legenda szerint molnár volt, aki Hunyadi János seregében harcolt a törökök ellen. Kinizsi Pál számtalan török elleni csata hőse, hűségéért és vitézségéért kapta meg a nagyvázsonyi várat. Újabb hadisikerei után 1480-ban Somló vára is az övé lett. Ebben az évben vette feleségül parancsnoka, Magyar Balázs leányát, Benignát. Az ezt megelőző évben, 1479. október 13-án Báthori Istvánnal együtt a kenyérmezei csatában óriási győzelemre vezette a magyar seregeket a törökök ellen. 1481-ben Mátyás király az ország déli határainak védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél sikerrel vissza is verte a betolakodókat. Mátyás király halála után Kinizsi Pál Corvin János ellenében II. Ulászló király mellé állt. A Mátyás király halálát követő zavaros időkben I. Miksa német-római császár is betört Magyarországra, 1490-ben még Nagyvázsonyt is elfoglalta. Rövid kirándulás volt ez nekik, mert néhány hónap elteltével Kinizsi visszafoglalta birtokát. Korábbi feladataitól jelentősen különböző parancsot kapott az uralkodótól: a szétzüllött, fosztogató, gyilkoló Fekete Sereget kellett szétvernie. A parancsot teljesítette, aztán folytatta a törökök elleni harcot. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt: azokat a katonákat, az árulókat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenségnek, elrettentő példaként, nagy kínzások közepette kivégeztette. Kinizsi Pál ezután seregei élén Szerbiában és Bulgáriában is harcolt. Aztán még ebben az évben hazája szolgálatában, harc közben, Szendrő ostrománál meghalt. Nagyvázsonyban, a vár kápolnájában van az a vörösmárvány szarkofág, amely egyben Kinizsi Pál végső nyughelye is volt.
| Várnak a Várjátékok Nagyvázsony hűségesen őrzi híres fia emlékét. Évtizedek óta rendeznek itt történelmi játékokat. Idén sincs ez másként: a Nagyvázsonyi Várjátékok hagyományőrző programjára májusban és júniusban minden csütörtökön, pénteken és szombaton 17 órakor, júliusban és augusztusban minden nap 17 órakor várják az érdeklődőket. |
Dippold Pál