a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

Nagyvázsony, ahol Kinizsi Pál lakott

kinizsi_leadKulturális séta a Balaton-felvidéken.

Az Eger-patak mellett, a Bakony délnyugati hegyei alatt találjuk Nagyvázsonyt. Mielőtt ezen a történelmi kincsekben olyan gazdag településen szétnéznénk, idézzük fel azokat a tájakat és azokat az embereket, amelyek és akik szorosan kötődnek Nagyvázsonyhoz. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ahová ezt a területet besorolták, igen változatos tájegységekből áll. Ide tartozik Tihany és a Badacsony, a tó túloldalán pedig a Kis-Balaton is. Ha a Veszprémet Tapolcával összekötő úton, az Eger-patak mentén tovább haladunk, már a következő falu, Pula is a legújabb kori kultúrtörténet egyik jeles állomása: itt van nyaranta a Művészetek Völgye, amely a következő faluban, Kapolcson, a találkozó központján, majd Monostorapátin hullámzik át.

nagyvazsony
A nagyvázsonyi vár

Az Eger-patak völgyében lépten-nyomon régi malomépületek vannak, ezek egy részét felújították, a többi, úgy tűnik, az enyészeté. A molnárok völgye volt a helyszíne a szomszédos Ajkán dolgozó Fekete István Hajnal Badányban című regényének. Hogy az írónál maradjunk, a Balaton déli részén, Somogyban játszódó Koppányi aga testamentuma című története időben visszavisz minket Nagyvázsony fénykorának közelébe. Igaz, nem a  reneszánszba, hiszen a história már a hódoltság idejében, 1586-ban játszódik. A Nagyvázsony fénykorát jelentő időszak száz évvel korábban volt, amikor Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a magyarok sikerrel védték meg Európát a török hódítókkal szemben.

A Balaton-felvidék nem csak történelmi emlékhelyeiről és természeti szépségeiről nevezetes, sok író is megénekelte ezt a varázslatos tájat. A Balatonfüreden alkotó Lipták Gábor monda- és regegyűjteményei, Vörösmarty Mihály vagy Csokonai Vitéz Mihály Tihanyról szóló versei, Krúdy Gyula mélabús Anna-báli tárcája vagy Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek című 1970-es évekbeli szociográfiája mind ehhez a vidékhez köthetők. E rangos névsorba illeszkedik Széchenyi Zsigmond is, aki túl azon, hogy világhírű vadász volt, kitűnő könyveket is írt.

Az irodalmi igényű és minőségű magyar vadásztörténetek jelentős része a Nagyvázsony fölé magasodó Kab-hegyen játszódik. Széchenyi Zsigmond az 1950-es években bizonyos okok miatt a keszthelyi Festetics-kastélyban volt fűtő, itt találkozott a diák Bertha Bulcsuval, aki megható szeretettel emlékezik vissza írásaiban a grófra. Íróink közül talán Tatai Sándor volt az, aki a legszorosabban kötődött ide: Badacsonyban élt és alkotott. Az ifjúsági regényeivel óriási sikereket elért író egyik legismertebb regénye a Kinizsi Pál című könyv. Vele máris ott vagyunk, ahol ezt a szemlélődést elkezdtük, Nagyvázsonyban.

kinizsi

A furcsa erődítményt, a vázsonyi várat, amelyet nem egy hegy tetején, hanem a völgyben találunk, Hunyadi Mátyás 1472-ben adta Kinizsi Pálnak. Kinizsi várúrságának huszonkét éve volt a vár és a környék történetének legjobb korszaka. Nagy építkezések folytak ekkor, átalakították a várat, a várúr felépíttette a pálos kolostort, megújult a település temploma is. A vár négyszögletű öreg tornya a Dunántúl legépebb állapotában megmaradt késő gótikus lakótornya. Öt szintje van. Négyzetes alaprajzú, oldalanként tíz-tizenkét méteres tömbje harminc méter magas. A falak alul két méternél is vastagabbak, felül már vékonyak, egy méteresek. A vár legerősebb építménye a kaputorony, egy U alakú, kétemeletes ház. Az itt szolgáló várvédők a szakszerűen kialakított lőrésekből tüzelhettek a támadókra. A lakóhelyiségek körül öt méter szélességű, többszintes körvédőfolyosók voltak. Ezek keskeny lőréseiből lehetett lőni a várárokba esetleg bejutott ellenségre. A várárokban van egyébként az a bővizű forrás, amely az erődítmény vízellátását szolgálta.

A vár virágkorának legfőbb szereplője, Kinizsi Pál, a kiváló katona, hadvezér, legendás ereje és világraszóló győzelmei révén mára már mondai hősnek mondható. Nevét 1467-ben Máramaros vármegye főispánjaként említik egy királyi rendeletben. A Kinizsi család szerb származású, eredeti nevük Brankovics volt. Apja egy legenda szerint molnár volt, aki Hunyadi János seregében harcolt a törökök ellen. Kinizsi Pál számtalan török elleni csata hőse, hűségéért és vitézségéért kapta meg a nagyvázsonyi várat. Újabb hadisikerei után 1480-ban Somló vára is az övé lett. Ebben az évben vette feleségül parancsnoka, Magyar Balázs leányát, Benignát. Az ezt megelőző évben, 1479. október 13-án Báthori Istvánnal együtt a kenyérmezei csatában óriási győzelemre vezette a magyar seregeket a törökök ellen. 1481-ben Mátyás király az ország déli határainak védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél sikerrel vissza is verte a betolakodókat. Mátyás király halála után Kinizsi Pál Corvin János ellenében II. Ulászló király mellé állt. A Mátyás király halálát követő zavaros időkben I. Miksa német-római császár is betört Magyarországra, 1490-ben még Nagyvázsonyt is elfoglalta. Rövid kirándulás volt ez nekik, mert néhány hónap elteltével Kinizsi visszafoglalta birtokát. Korábbi feladataitól jelentősen különböző parancsot kapott az uralkodótól: a szétzüllött, fosztogató, gyilkoló Fekete Sereget kellett szétvernie. A parancsot teljesítette, aztán folytatta a törökök elleni harcot. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt: azokat a katonákat, az árulókat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenségnek, elrettentő példaként, nagy kínzások közepette kivégeztette. Kinizsi Pál ezután seregei élén Szerbiában és Bulgáriában is harcolt. Aztán még ebben az évben hazája szolgálatában, harc közben, Szendrő ostrománál meghalt. Nagyvázsonyban, a vár kápolnájában van az a vörösmárvány szarkofág, amely egyben Kinizsi Pál végső nyughelye is volt.

Várnak a Várjátékok
Nagyvázsony hűségesen őrzi híres fia emlékét. Évtizedek óta rendeznek itt történelmi játékokat. Idén sincs ez másként: a Nagyvázsonyi Várjátékok hagyományőrző programjára májusban és júniusban minden csütörtökön, pénteken és szombaton 17 órakor, júliusban és augusztusban minden nap 17 órakor várják az érdeklődőket.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.05.26. 07:00 • Címke: történelem, épület