a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Művelődés összes cikke »

Nagyvázsony, ahol Kinizsi Pál lakott

kinizsi_leadKulturális séta a Balaton-felvidéken.

Az Eger-patak mellett, a Bakony délnyugati hegyei alatt találjuk Nagyvázsonyt. Mielőtt ezen a történelmi kincsekben olyan gazdag településen szétnéznénk, idézzük fel azokat a tájakat és azokat az embereket, amelyek és akik szorosan kötődnek Nagyvázsonyhoz. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ahová ezt a területet besorolták, igen változatos tájegységekből áll. Ide tartozik Tihany és a Badacsony, a tó túloldalán pedig a Kis-Balaton is. Ha a Veszprémet Tapolcával összekötő úton, az Eger-patak mentén tovább haladunk, már a következő falu, Pula is a legújabb kori kultúrtörténet egyik jeles állomása: itt van nyaranta a Művészetek Völgye, amely a következő faluban, Kapolcson, a találkozó központján, majd Monostorapátin hullámzik át.

nagyvazsony
A nagyvázsonyi vár

Az Eger-patak völgyében lépten-nyomon régi malomépületek vannak, ezek egy részét felújították, a többi, úgy tűnik, az enyészeté. A molnárok völgye volt a helyszíne a szomszédos Ajkán dolgozó Fekete István Hajnal Badányban című regényének. Hogy az írónál maradjunk, a Balaton déli részén, Somogyban játszódó Koppányi aga testamentuma című története időben visszavisz minket Nagyvázsony fénykorának közelébe. Igaz, nem a  reneszánszba, hiszen a história már a hódoltság idejében, 1586-ban játszódik. A Nagyvázsony fénykorát jelentő időszak száz évvel korábban volt, amikor Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a magyarok sikerrel védték meg Európát a török hódítókkal szemben.

A Balaton-felvidék nem csak történelmi emlékhelyeiről és természeti szépségeiről nevezetes, sok író is megénekelte ezt a varázslatos tájat. A Balatonfüreden alkotó Lipták Gábor monda- és regegyűjteményei, Vörösmarty Mihály vagy Csokonai Vitéz Mihály Tihanyról szóló versei, Krúdy Gyula mélabús Anna-báli tárcája vagy Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek című 1970-es évekbeli szociográfiája mind ehhez a vidékhez köthetők. E rangos névsorba illeszkedik Széchenyi Zsigmond is, aki túl azon, hogy világhírű vadász volt, kitűnő könyveket is írt.

Az irodalmi igényű és minőségű magyar vadásztörténetek jelentős része a Nagyvázsony fölé magasodó Kab-hegyen játszódik. Széchenyi Zsigmond az 1950-es években bizonyos okok miatt a keszthelyi Festetics-kastélyban volt fűtő, itt találkozott a diák Bertha Bulcsuval, aki megható szeretettel emlékezik vissza írásaiban a grófra. Íróink közül talán Tatai Sándor volt az, aki a legszorosabban kötődött ide: Badacsonyban élt és alkotott. Az ifjúsági regényeivel óriási sikereket elért író egyik legismertebb regénye a Kinizsi Pál című könyv. Vele máris ott vagyunk, ahol ezt a szemlélődést elkezdtük, Nagyvázsonyban.

kinizsi

A furcsa erődítményt, a vázsonyi várat, amelyet nem egy hegy tetején, hanem a völgyben találunk, Hunyadi Mátyás 1472-ben adta Kinizsi Pálnak. Kinizsi várúrságának huszonkét éve volt a vár és a környék történetének legjobb korszaka. Nagy építkezések folytak ekkor, átalakították a várat, a várúr felépíttette a pálos kolostort, megújult a település temploma is. A vár négyszögletű öreg tornya a Dunántúl legépebb állapotában megmaradt késő gótikus lakótornya. Öt szintje van. Négyzetes alaprajzú, oldalanként tíz-tizenkét méteres tömbje harminc méter magas. A falak alul két méternél is vastagabbak, felül már vékonyak, egy méteresek. A vár legerősebb építménye a kaputorony, egy U alakú, kétemeletes ház. Az itt szolgáló várvédők a szakszerűen kialakított lőrésekből tüzelhettek a támadókra. A lakóhelyiségek körül öt méter szélességű, többszintes körvédőfolyosók voltak. Ezek keskeny lőréseiből lehetett lőni a várárokba esetleg bejutott ellenségre. A várárokban van egyébként az a bővizű forrás, amely az erődítmény vízellátását szolgálta.

A vár virágkorának legfőbb szereplője, Kinizsi Pál, a kiváló katona, hadvezér, legendás ereje és világraszóló győzelmei révén mára már mondai hősnek mondható. Nevét 1467-ben Máramaros vármegye főispánjaként említik egy királyi rendeletben. A Kinizsi család szerb származású, eredeti nevük Brankovics volt. Apja egy legenda szerint molnár volt, aki Hunyadi János seregében harcolt a törökök ellen. Kinizsi Pál számtalan török elleni csata hőse, hűségéért és vitézségéért kapta meg a nagyvázsonyi várat. Újabb hadisikerei után 1480-ban Somló vára is az övé lett. Ebben az évben vette feleségül parancsnoka, Magyar Balázs leányát, Benignát. Az ezt megelőző évben, 1479. október 13-án Báthori Istvánnal együtt a kenyérmezei csatában óriási győzelemre vezette a magyar seregeket a törökök ellen. 1481-ben Mátyás király az ország déli határainak védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél sikerrel vissza is verte a betolakodókat. Mátyás király halála után Kinizsi Pál Corvin János ellenében II. Ulászló király mellé állt. A Mátyás király halálát követő zavaros időkben I. Miksa német-római császár is betört Magyarországra, 1490-ben még Nagyvázsonyt is elfoglalta. Rövid kirándulás volt ez nekik, mert néhány hónap elteltével Kinizsi visszafoglalta birtokát. Korábbi feladataitól jelentősen különböző parancsot kapott az uralkodótól: a szétzüllött, fosztogató, gyilkoló Fekete Sereget kellett szétvernie. A parancsot teljesítette, aztán folytatta a törökök elleni harcot. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt: azokat a katonákat, az árulókat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenségnek, elrettentő példaként, nagy kínzások közepette kivégeztette. Kinizsi Pál ezután seregei élén Szerbiában és Bulgáriában is harcolt. Aztán még ebben az évben hazája szolgálatában, harc közben, Szendrő ostrománál meghalt. Nagyvázsonyban, a vár kápolnájában van az a vörösmárvány szarkofág, amely egyben Kinizsi Pál végső nyughelye is volt.

Várnak a Várjátékok
Nagyvázsony hűségesen őrzi híres fia emlékét. Évtizedek óta rendeznek itt történelmi játékokat. Idén sincs ez másként: a Nagyvázsonyi Várjátékok hagyományőrző programjára májusban és júniusban minden csütörtökön, pénteken és szombaton 17 órakor, júliusban és augusztusban minden nap 17 órakor várják az érdeklődőket.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.05.26. 07:00 • Címke: történelem, épület