a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

Nagyvázsony, ahol Kinizsi Pál lakott

kinizsi_leadKulturális séta a Balaton-felvidéken.

Az Eger-patak mellett, a Bakony délnyugati hegyei alatt találjuk Nagyvázsonyt. Mielőtt ezen a történelmi kincsekben olyan gazdag településen szétnéznénk, idézzük fel azokat a tájakat és azokat az embereket, amelyek és akik szorosan kötődnek Nagyvázsonyhoz. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ahová ezt a területet besorolták, igen változatos tájegységekből áll. Ide tartozik Tihany és a Badacsony, a tó túloldalán pedig a Kis-Balaton is. Ha a Veszprémet Tapolcával összekötő úton, az Eger-patak mentén tovább haladunk, már a következő falu, Pula is a legújabb kori kultúrtörténet egyik jeles állomása: itt van nyaranta a Művészetek Völgye, amely a következő faluban, Kapolcson, a találkozó központján, majd Monostorapátin hullámzik át.

nagyvazsony
A nagyvázsonyi vár

Az Eger-patak völgyében lépten-nyomon régi malomépületek vannak, ezek egy részét felújították, a többi, úgy tűnik, az enyészeté. A molnárok völgye volt a helyszíne a szomszédos Ajkán dolgozó Fekete István Hajnal Badányban című regényének. Hogy az írónál maradjunk, a Balaton déli részén, Somogyban játszódó Koppányi aga testamentuma című története időben visszavisz minket Nagyvázsony fénykorának közelébe. Igaz, nem a  reneszánszba, hiszen a história már a hódoltság idejében, 1586-ban játszódik. A Nagyvázsony fénykorát jelentő időszak száz évvel korábban volt, amikor Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a magyarok sikerrel védték meg Európát a török hódítókkal szemben.

A Balaton-felvidék nem csak történelmi emlékhelyeiről és természeti szépségeiről nevezetes, sok író is megénekelte ezt a varázslatos tájat. A Balatonfüreden alkotó Lipták Gábor monda- és regegyűjteményei, Vörösmarty Mihály vagy Csokonai Vitéz Mihály Tihanyról szóló versei, Krúdy Gyula mélabús Anna-báli tárcája vagy Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek című 1970-es évekbeli szociográfiája mind ehhez a vidékhez köthetők. E rangos névsorba illeszkedik Széchenyi Zsigmond is, aki túl azon, hogy világhírű vadász volt, kitűnő könyveket is írt.

Az irodalmi igényű és minőségű magyar vadásztörténetek jelentős része a Nagyvázsony fölé magasodó Kab-hegyen játszódik. Széchenyi Zsigmond az 1950-es években bizonyos okok miatt a keszthelyi Festetics-kastélyban volt fűtő, itt találkozott a diák Bertha Bulcsuval, aki megható szeretettel emlékezik vissza írásaiban a grófra. Íróink közül talán Tatai Sándor volt az, aki a legszorosabban kötődött ide: Badacsonyban élt és alkotott. Az ifjúsági regényeivel óriási sikereket elért író egyik legismertebb regénye a Kinizsi Pál című könyv. Vele máris ott vagyunk, ahol ezt a szemlélődést elkezdtük, Nagyvázsonyban.

kinizsi

A furcsa erődítményt, a vázsonyi várat, amelyet nem egy hegy tetején, hanem a völgyben találunk, Hunyadi Mátyás 1472-ben adta Kinizsi Pálnak. Kinizsi várúrságának huszonkét éve volt a vár és a környék történetének legjobb korszaka. Nagy építkezések folytak ekkor, átalakították a várat, a várúr felépíttette a pálos kolostort, megújult a település temploma is. A vár négyszögletű öreg tornya a Dunántúl legépebb állapotában megmaradt késő gótikus lakótornya. Öt szintje van. Négyzetes alaprajzú, oldalanként tíz-tizenkét méteres tömbje harminc méter magas. A falak alul két méternél is vastagabbak, felül már vékonyak, egy méteresek. A vár legerősebb építménye a kaputorony, egy U alakú, kétemeletes ház. Az itt szolgáló várvédők a szakszerűen kialakított lőrésekből tüzelhettek a támadókra. A lakóhelyiségek körül öt méter szélességű, többszintes körvédőfolyosók voltak. Ezek keskeny lőréseiből lehetett lőni a várárokba esetleg bejutott ellenségre. A várárokban van egyébként az a bővizű forrás, amely az erődítmény vízellátását szolgálta.

A vár virágkorának legfőbb szereplője, Kinizsi Pál, a kiváló katona, hadvezér, legendás ereje és világraszóló győzelmei révén mára már mondai hősnek mondható. Nevét 1467-ben Máramaros vármegye főispánjaként említik egy királyi rendeletben. A Kinizsi család szerb származású, eredeti nevük Brankovics volt. Apja egy legenda szerint molnár volt, aki Hunyadi János seregében harcolt a törökök ellen. Kinizsi Pál számtalan török elleni csata hőse, hűségéért és vitézségéért kapta meg a nagyvázsonyi várat. Újabb hadisikerei után 1480-ban Somló vára is az övé lett. Ebben az évben vette feleségül parancsnoka, Magyar Balázs leányát, Benignát. Az ezt megelőző évben, 1479. október 13-án Báthori Istvánnal együtt a kenyérmezei csatában óriási győzelemre vezette a magyar seregeket a törökök ellen. 1481-ben Mátyás király az ország déli határainak védelmével bízta meg. 1482-ben Szendrőnél sikerrel vissza is verte a betolakodókat. Mátyás király halála után Kinizsi Pál Corvin János ellenében II. Ulászló király mellé állt. A Mátyás király halálát követő zavaros időkben I. Miksa német-római császár is betört Magyarországra, 1490-ben még Nagyvázsonyt is elfoglalta. Rövid kirándulás volt ez nekik, mert néhány hónap elteltével Kinizsi visszafoglalta birtokát. Korábbi feladataitól jelentősen különböző parancsot kapott az uralkodótól: a szétzüllött, fosztogató, gyilkoló Fekete Sereget kellett szétvernie. A parancsot teljesítette, aztán folytatta a törökök elleni harcot. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt: azokat a katonákat, az árulókat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenségnek, elrettentő példaként, nagy kínzások közepette kivégeztette. Kinizsi Pál ezután seregei élén Szerbiában és Bulgáriában is harcolt. Aztán még ebben az évben hazája szolgálatában, harc közben, Szendrő ostrománál meghalt. Nagyvázsonyban, a vár kápolnájában van az a vörösmárvány szarkofág, amely egyben Kinizsi Pál végső nyughelye is volt.

Várnak a Várjátékok
Nagyvázsony hűségesen őrzi híres fia emlékét. Évtizedek óta rendeznek itt történelmi játékokat. Idén sincs ez másként: a Nagyvázsonyi Várjátékok hagyományőrző programjára májusban és júniusban minden csütörtökön, pénteken és szombaton 17 órakor, júliusban és augusztusban minden nap 17 órakor várják az érdeklődőket.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.05.26. 07:00 • Címke: történelem, épület