a rovat írásai
Europeana: Magyarország a régió élén áll a feltöltésben
Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Digitalizálták az Örök Várost
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Közgyűjteményi digitalizálási stratégia: előny a fogyasztónál
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
Norvégia egyszerűen digitalizálja Nigéria irodalmát
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Itt van szinte minden, ami '56-ról fennmaradt
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Rembrandt rajzára leltek a digitalizálás során
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
375 ezer műalkotás fotója ingyen
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
57 útvonalon sétálgathatunk a Vatikánban
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
Moldvai cigány családi hagyatékok digitalizálása
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
A független Burma a helyi lakosok fotóin
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Itt az új Lánchíd-adatbázis
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Birodalmi mécsesek sorozatgyártásban
Ha már a világítással kapcsolatba hozható régi tárgyak körül vizsgálódunk, hát akkor nem mehetünk el szó nélkül a Balatoni Múzeum római kori mécsese mellett sem. Ezek az agyagból készült kis világítóeszközök amúgy is a régészeti leletanyag egyik legjelentősebb darabszámát produkálják. Mert az őszi, a téli nap nagyon rövid és az emberek mindig féltek az éjszaka árnyaitól.
Nem mintha fényárba borították volna a kis kamrát, vagy más helyiséget ezek a világítóeszközök. A fényerejük ugyanis nem nagyon különbözött egy gyertyáétól, csak praktikussági szempontok szóltak használatuk mellett. Hogy aztán hol és mikor készítette el az ember az első mécsest, azt nem lehet tudni, de a legtöbbet biztosan a Római Birodalom területén használtak belőlük, emellett a régészeti leletanyagban a terra sigillata edénycsalád mellett pontosan megmutatják az egykori birodalom kiterjedését. (A barbár germánok a limesen túl tüzeket raktak, vagy fáklyával világítottak.) A mécses működési elve egyszerű, az edényke belsejébe jól égő növényi olajat öntöttek, ebbe volt belevezetve a kanóc, amit meggyújtottak.
Kattintson a képre majd a 3D-ikonra!
A kis, általában 6-8 centiméteres világítóeszköz tetejét a régész szakma discusnak nevezi. Ezen a többnyire díszített, vízszintes, vagy enyhén domború felületen van a kanóclyuk és az olajbeöntő nyílás. A 4-5 centis talpon pedig a készítő mester vagy műhely bélyegzője, a firma. Ezért is nevezik az alaptípust firmás mécsesnek. Amit Pannóniába észak-Itáliából hoztak magukkal a légiók, majd a katonákat követő kereskedők. Ahogy a terra sigillatáknál, úgy itt is sorozatban gyártott típusok voltak. Előbb elkészítették a mécses két „öntőformáját”, majd ezekbe beletapasztották az agyagot. A két felet ezután összedolgozták, mázazták, égették és mehetett is eladásra a termék. Az általunk most vizsgált egyszerűbb, dísztelen darab viszont forma nélkül, kézi formázással készülhetett, nagyon távol áll például az itáliai mintákat használó aquincumi műhely termékeitől, ami az óbudai gázgyári lakótelep helyén működött.
Pálffy Lajos