a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ahol huszár trombitálta a szobornak az indulóját
1903-ban Komáromba is eljutott Erdélyi Mór fotóapparátjával. És ha már
ott volt, készített is négy felvételt. A várost az öreg Duna bal
partjáról irányították akkoriban, a Klapka György téren, a Városháza
előtt pedig a hős tábornok szobra állt. A hatalmas, de már fölösleges
erődben is járt Erdélyi, és elment Jókai szülőházához is. Fotográfiáihoz a MaNDA adatbázisában, Mozsolits István képeslapjai között is találtunk kiegészítést.
Komárom ostroma, 1849 (forrás: Balatoni Múzeum, MaNDA adatbázis)
Komáromnál, pontosabban Szőnynél aztán már a rómaiak tábort vertek, sőt, a jobb parton Brigetio néven légiós várost is alapítottak, ahol végül hatalmas kővárral próbálták megállítani a barbárokat. A túlpartra, a halál szájába is jutott egy erődítmény, Celemantia, az egykori laktanyát, pontosabban annak alapjait némi gyaloglással el is lehet érni a Duna töltése mellett. A légiók aztán visszahúzódtak, jöttek a hunok, majd az avarok, hogy végül a magyarok, Ketel vezér szállja meg a vidéket. Az ő fia építette a Vág torkolatába ékelve az első várat, amiből aztán 1878-ra kifejlődött a ma is látható hatalmas erődrendszer, ami 200 ezer katona befogadására is alkalmasnak szántak, de 60 ezren kipróbáltan elfértek benne. Várossá még IV. Béla tette Komáromot, gazdaggá pedig a Vág torkolata és dunai átkelés lehetősége. Az első hajóhidat még a Győrt a töröktől visszafoglaló Pálffy Miklós ácsoltatta össze itt 1589-ben, amit újabbak és újabbak követtek, hogy végül megépüljön 1892-ben az Erzsébet híd, állandó összeköttetést biztosítva a városrészek között.
A komáromi Kis-Duna-ág hídja Erdélyi Mór felvételén, 1911 (forrás: Fortepan)
A híd a vasútépítő Baross Gábor minisztersége alatt készült, tervezője és kivitelezője a Gregersen és fiai nevű, 1865-től működő cég volt. A norvég Gregersen Guilbrand vándorácsként járta Európát, mígnem Bécsben ellopták mindenét. Így került 1847-ben Pest-Budára, egy év múlva pedig már a honvédhadseregbe, ahol utásztisztként igazi bravúrokra volt képes. A 12 gyermekes apa családi cége később a hidak mellett vasútvonalakat is épített, és olyan épületek tetőszerkezetét alkotta meg, mint a Parlament, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Színház. Az Erdélyi által lefényképezett rövidebbik hídrész öntöttvas elemei a fővárosi MÁVAG-ban készültek, a város fellendülésében a helyi iparnak, a Vágon érkező fenyőfa tutajoknak, a hajógyártásnak és az erődépítkezéseknek volt igazán nagy jelentősége.
A Várparancsnokság Erdélyi Mór felvételén, 1903 (forrás: Fortepan)
A bal parti várat a török ellenében erősítették folyamatosan eleink, nem is tudták elfoglalni a „kontyosok”. A kuruc időkben is megmaradt császári kézen, Rákóczi katonái meg sem próbálkoztak az ostromával. A vár 1809-ben került aztán reflektorfénybe, amikor I. Ferenc császár ide futott a Bécset is elfoglaló Napóleon elől. Még ő határozta el a 200 ezres erőd felépítését, de a munkálatok csak 1827-ben indultak meg, jó jövedelmet adva a városban letelepülő mesterembereknek. 1848 augusztus 10-én az elkészült részek a zavarodott őrsége megadta magát két századnyi, Esztergomból odaszekerező nemzetőrnek, és mint tudjuk, a tovább erősített Komárom lett a legtovább ostromlott, a magyar szabadság lángját legtovább őrző hely. A világosi fegyverletétel után majdnem két hónappal, október másodikán hagyta el Klapka szabad elvonulás fejében a várat, miközben a zenekar az erődítményben hadnagyként szolgáló Egressy Béninek a tábornokról elnevezett indulóját játszotta.
Városháza Klapka szobrával Erdélyi Mór felvételén, 1903 (forrás: Fortepan)
Nem véletlenül hívják ma is az északi városrész főterét Klapka térnek, itt áll a kalandos életű tábornok szép bronzszobra is, ami a millennium évére készült el Róna József műhelyében. A talapzat előtt a győzteseket illető oroszlán áll, az ágyúk pedig a sikeres várvédésre utalnak, mert az osztrákok már 1848 decemberétől ostrom alatt tartották Komáromot, és csak egyszer-egyszer sikerült áttörni a köré vont gyűrűt honvédeinknek. Aztán eljött az október másodika, de a dicsőségre mindmáig emlékezünk. Igaz, kis szünettel, mert a szobrot 1945-ben a visszatérő csehszlovák közigazgatás száműzte a térről. Hogy aztán 1991-ben visszatérhessen, és meghallgathassa 1999-től minden nap négyszer (10-12-14-16 órakor) az Egressy hadnagy úr által szerzett indulót. Melyet Erdélyi Mór ottjártakor még egy huszár trombitált el a városháza tornyából délelőtt tízkor és délután kettőkor.
Király püspök utca 10., Jókai Mór szülőháza Erdélyi Mór felvételén, 1903 (forrás: Fortepan)
Aztán Erdélyi Mór olvasott ember volt, ezért kocsikáztathatta el a masináját a Király püspök utcába is, Jókai Mór szülőházához. Az a bérelt ház, amiben 1825. február 8-án született nagy mesélő 1848-ban leégett, hogy helyére épüljön a fotón is látható hajlék. A család még 1826-ban elköltözött a Határőr utcába, mert az ügyvéd apa, József egy megnyert per kapcsán nagyobb honoráriumhoz jutott. Az Erdélyi Mór által lefotózott emléktábla viszont még az író életében elkészült, ami meglehetősen ritka volt akkoriban (is). Mint ahogyan az is, hogy huszár trombitáljon a toronyból indulót.
Pálffy Lajos