a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Filmes karaoke egy T-34-es tankkal és drótkötélpályával
Projektzáró rendezvényen mutatták be a Nemzeti Filmtörténeti
Élményparkot Ózdon. A hajdani vasgyár Fúvóházában csaknem egymilliárd
forintból háromezer négyzetméteren várják majd attrakciók a
látogatókat.Akik okostelefonjuk, vagy az intézmény technikájának segítségével „szerepelhetnek” egy-egy ismert filmalkotásban, e „filmes karaoke” során belebújhatnak akár Hyppolit, a lakáj libériájába, de lehetnek ’56-os forradalmárok is egy T-34-es tankon robogva.
Az Észak Magyarországi Regionális Program keretében 927,4 millió forintot fordíthattak az ipari műemlékké nyilvánított hatalmas csarnok és az úgynevezett fejépület rekonstrukciójára. A meglehetősen szűkreszabott, alig egy esztendős határidő tartását nagyban nehezítette, hogy már az első felméréseknél kiderült, meg kell erősíteni az „ózdi Millenáris” alapjait is. A MaNDA főigazgatója, Lovas Lajos kitért az uniós projektekkel járó nagy adminisztrációs terhekre is, amit sikerrel oldották meg a MaNDA munkatársai. Emellett a kivitelezők is tartották a határidőket, így jövő év elején működni tud már a négy nemzet interaktív filmtörténeti élményparkja. Mert az ózdi fejlesztés a magyar mellett szerepelteti a lengyel, a szlovák és a cseh filmművészet kiemelkedő alkotásait is. Ennek kapcsán a főigazgató emlékeztetett Ózd jelentős, 100 ezres átmenő turistaforgalmára, aminek zömét a lengyelek és a szlovákok teszik ki. Ezért a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet felvette a kapcsolatot a lengyel, szlovák és cseh társintézményekkel, akik képviseltetik magukat a projektben.
A fúvóház (fotó: Major László)
Ami megfelel az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kezdeményezett, a közgyűjtemények „társadalmasításáról” szóló programnak, amely szerint a raktárak polcain porosodó múzeumi tárgyakat, anyagokat el kell juttatni az emberekhez. Így kerül majd háttérnek a MaNDÁ-ban őrzött filmtekercsek egy része is a csarnok klimatizált folyosójára, és láthatóak lesznek az eddig intézményben őrzött filmes relikviák, régi kamerák és eszközök, díszletek, jelmezek és ezek eredeti tervei is. A látogató korábban elektromos elosztóként működő háromszintes fejépületen keresztül érkezik majd, itt lesz a kiállítás és látogatás végén a kialakított kis stúdiókban itt meg is vághatja saját filmrészletét. Az 1500 négyzetméteres csarnok jobb oldalára Haragos Péter, a kiállítás tervezője egy 80 méter hosszú greenboxot helyezett, a csarnok másik felén pedig a filmek között, a folyosón végighaladva, tíz, tizenegy, a csarnokfal síkjából kiugró dobozban, kubusban követheti végig a négy ország filmtörténetének nagy korszakait az 1910-es, 20-as évek némafilmjeitől elindulva. A filmstúdió méretű csarnokban fejkamerával, kötélpályán ereszkedve is lehet filmezni, de rendelkezésre állnak majd a szokásos eszközök: a fahrtkocsi és a krán is. A greenbox technika, a kezdetben 10-12 filmből kivett háttér kiegészítéséként igazi díszletek is készülnek, és a korabeli autók mellett lesz a csarnokban a Hadtörténeti Múzeum jóvoltából egy T-34-es harckocsi is.
Sajtótájékoztató (fotó: Major László)
Aminek Tallai Gábor projektmenedzser szerint különleges szerepe lehet majd jövőre, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján, hiszen így olyan privát rövidfilmek is készülhetnek, amelyek a forradalmárként harcoló látogatóról szólnak majd. A térség központi fejlesztési terveiben 2018-ra egy kétszer kétsávos Bátonyterenyétől induló autóút is szerepel, így jócskán, másfél órára rövidül majd az utazás a főváros és Ózd között. Tárgyalások zajlanak a Filmművészeti Egyetemmel, és Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal is a lehetséges együttműködés kereteiről, így Tallai Gábor szerint nagyon is valószínű, hogy majd Ózdra érkezve az osztálykirándulásokon előkerülnek az okostelefonok, elindulnak a beépített kamerák. És akkor az intézmény már el is érte egyik célját, felkeltette a felnövekvő generációk figyelmét a filmművészet, a filmkészítés iránt. Az intézmény 11 közalkalmazottat foglalkoztat majd, az álláspályázatok január elején jelennek meg.
Pálffy Lajos
Kapcsolódó képgyűjtemény
Digitális Erőmű (fotó: Major László)
Digitális Erőmű (fotó: Major László)
Fúvóház (fotó: Major László)
Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója (fotó: Major László)
Tallai Gábor projektmenedzser (fotó: Major László)
Nyalka Antal szakmai vezető (fotó: Major László)
Sajtótájékoztató (fotó: Major László)
Zárórendezvény (fotó: Major László)
Zárórendezvény (fotó: Major László)
Zárórendezvény (fotó: Major László)
Zárórendezveny (fotó: Major László)
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.