a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Csontváry: a miénk, ezért nem szeretjük?
Ötvenezernél tart a Csontváry-kiállítás látogatóinak száma. Ami, valljuk
be, elég kevés, hiszen az embernek az életben egyszer-kétszer van arra
esélye, hogy együtt lássa a patikusból lett festőgéniusz munkáit. Ugyanakkor Cézanne rossz rajzaira és szép csendéleteire 200 ezren voltak
kíváncsiak 2012-ben. És még csak a pénz sem lehet az ok, a belépők ára ugyanis megegyezik.Igaz, Csontváryért fel kell menni a Várba, de a Honvéd Főparancsnokság tégláig lecsupaszított terei kiválóan megfelelnek az életmű sajátosságainak. Megfelelő elhelyezést kaptak így a monumentális vásznak, és a fantasztikus színeket felvonultató kisebb képek is. Amik a tökéletes megvilágításnak köszönhetően is szinte életre kelnek a történelmi környezetben. Szóval, együtt van itt minden ahhoz, hogy hosszú sorok álljanak a pénztárnál, mint mondjuk 2004 tavaszán a Szépművészeti Múzeum Monet-kiállítása előtt. Vagy az emlegetett Cézanne-, és a tavalyi Rembrandt-kiállítások idején. Amikor egy-egy híresebb kép előtt annyi ember torlódott össze, hogy perceket kellett várni ahhoz, hogy láthassunk valamit belőle. Aztán talán nem is baj, hogy ezekkel a jelenségekkel nem találkozunk a Várban, Csontváry egész életében magányos volt, talán képei sem szeretik a nagy csődületeket.
Müncheni tanulmányrajz
A kurátor, Gulyás Gábor az életmű minden részletére kiterjedő, odafigyelő kiállítást hozott össze, amin ott vannak a Hollósy Simon müncheni iskolájában készült finom szénrajzoktól kezdve, a Pécsen és a Nemzeti Galériában található törzsanyagon át a magángyűjteményekben meghúzódó, nemrég felfedezett alkotások is. Rengeteg kép, talán nem is kellene fárasztani a nézőt a gyengébbnek tűnő, kisebb erejű dolgokkal. Ugyanakkor telitalálat az a terem, ahol különböző méretű üres vásznak vannak a falakon, az életmű lappangó harmadára utalva. Amelynek nagyobbik, kiállításokról, katalógusokból ismert részét valahol a nagy Oroszországban kell keresni, ahol több ezer hadizsákmány remekművel együtt ki tudja, milyen körülmények között áznak, vagy porosodnak, romlanak már hetven esztendeje.
A Nagy Tarpatak völgye
A tárlat a jól bevált kronologikus szisztéma szerint épül fel, a 40 évesen készített tanulmányrajzokkal, az első, 1890-es évek elején festett olajtanulmányokkal indul, hogy aztán a felvidéki gyógykezelés (az 1879-es nagy szegedi árvíz mentési munkálatai után betegedett meg) során felfedezze magának a tájat, a természeti környezet fenségét. Itt, a Tátrában határozza el, hogy festő lesz, és ide tér vissza 1904-ben, hogy megfesse a Nagy Tarpatak völgyét.
És itt kell elgondolkodnunk azon is, vajon ez a hatalmas, leírhatatlan hatású vászon hogyan mutatott volna egy fuvaroskocsin az eső ellen a portékát védő ponyvaként. Mert ezt a sorsot szánták neki a többi nagy képpel együtt a festő örökösei, és azt se felejtsük el, hogy Csontváry háta mögött összenevettek az „igazi” művészek a Japán Kávéházban a halála előtti években, amikor nagyszabású terveiről beszélt. Amikből sajnos nem lett semmi, pedig az akarat hatalmas volt. Gondoljunk csak bele, az Uránia Tudományos Színház kinematogramm előadásain meglátja a mosztári hidat és a jajcei vízesést, és odautazik, hogy nagy topográfiai hűséggel, de arányaiban és színeiben mégis átalakítva lefesse ezeket, mint ahogyan később a hortobágyi hidat is.
Athéni utca
Valamikor 1904 körül dől el, hogy a fény, a „Napút” festője lesz, amit Mátrai Eriknek a kiállításba illesztett neonokból álló installációja is jelez. Felragyognak a színek, ugyanakkor valahol mégis a korábbi, kora esti, éjszakai képek a legszebbek. Az 1901-ben festett Esti halászat Castellmarréban „mindent visz”, mint ahogy az athéni sétakocsikázás, vagy a taorminai színház is elvarázsol talán mindenkit. És ha már Athén, akkor egy furcsaság (több is van), az 1904-ben festett Athéni utca, szakállas, kidüllesztett hasú kariatidáira ki tudna magyarázattal szolgálni? Mert a Magányos cédrus (1907) görcseit, törött, száraz ágát előszeretettel magyarázzák. És talán nem is szabad firtatni, hogy a müncheni finom szénrajzok ismeretében miért nélkülöz minden anatómiai szabályt a Siratófalról szóló késői, monumentális vászon. Persze a látószög is sajátos, de a napútra lépő Csontváry sem volt egy könnyen definiálható ember.
A magányos cédrus
És aki egyszer a napútra lépett, annak nem volt visszaút, 1917. augusztus 9-én a Fehérvári út 34-36-ban eladja Székely Sándornak az iglói patikát, annak minden követelésével együtt (a szerződés is ott van a falon). De aztán már csak néhány ceruzavázlat születik, és azok a Japán kávéházban előadott tervek. És jött a sötétség, a félretettség, a vállvonogatás. Ez van ma is?
(Nemrégiben bejelentették, jórészt együtt marad a Várban látható anyag, mert önálló múzeumot kap a fővárosban Csontváry, a nagy utat megtévő patikus, Rafael magyar kihívója.)
Pálffy Lajos
A magányos cédrus – Csontváry géniusza
2015. 06. 05. – 12.31.
Honvéd Főparancsnokság épülete