a rovat írásai

Magyar király Jeruzsálem falai alatt

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője. Már csak azért is igaza van, mert II. András királyunkról szerintem leginkább az maradt meg az emberekben, hogy hagyta megöletni a feleségét, meg hogy mindenféle kurtanemesek rákényszerítették az Aranybulla kiadására, ezzel korlátozván a hatalmát. Pedig ő volt az a magyar uralkodó, aki a Szentföldön menetelt a magyar hadakkal és Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet is.

III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás a Vajdahunyad várában

Szeptember 22. és 23. között rendezik meg a III. Országos Közfoglalkoztatási Kiállítást a Vajdahunyad várában. A Belügyminisztérium által szervezett rendezvényen 130 kiállító mutatja be a megvalósított közfoglalkoztatási programok eredményeit, biztosít lehetőséget a település megismerésére, az általuk készített termékek, és a helyi ételek kóstolására, azok megvásárlására.

Ki rombolta le Rezi várát?

A keszthelyi fennsíkon lévő Rezi község mellett a honvédségnek volt egykoron lőtere és bázisa, de ha már katonaság, akkor volt itt egy váracska is, amelyről nem szólnak ugyan hősi énekek, de a romokról készült fényképek ott vannak a Balatoni Múzeum jóvoltából az adatbázisunkban.

Nem volt egy Michelangelo a farkasvári szobrász

Be kell vallanunk, azért a római szobrászok, legalábbis a provinciákban működők nem nagyon érték el görög elődeik színvonalát. Hogy úgy mondjam, elég esetlegesnek, elnagyoltnak is tűnnek azok a sírszobrok is, amik Aquincumból, az egykori helytartói városból kerültek elő. Még inkább elmondhatjuk ezt a most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén, a rómaiak által Farkasvárnak (Ulcisia Castra) nevezett katonai településen talált dombormű töredékéről. Ami nem valami szemet gyönyörködtető alkotás.

Stádinger Ferenc úr, a parancsnok

Aztán itt van a tűzoltóparancsnok is, aki azért mégis csak volt valaki a két világháború közti falu hierarchiájában. Leginkább a helyi önkéntes tűzoltó egylet, vagy egyesület tagjai választották meg „saját kebelükből”. Tehát egy közéjük tartozó, tekintélyes ember volt, akinek így bizalmat szavaztak. Ilyent látunk a Balatoni Múzeumban őrzött fényképen is, Stádinger Ferenc úr 25 évesen lett tűzoltó Keszthelyen, és egyben el is indult a parancsnokság felé vezető úton.

Az utolsó aranyágacska

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most III. András, az utolsó Árpád-házi királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Kucs Béla mindenütt

Az ózdi kollégák révén Kucs Béla több kisplasztikája is belekerült az adatbázisba. Ami nem is véletlen, az Ózdon született szobrász, aki az ország szinte minden nagyobb településére készített az ötvenes évektől indulóan köztéri szobrot, végül 150 művét szülővárosának ajándékozta.

A ház a sziklák alatt

Badacsonyi sétánkat a páratlan kilátással bíró Rodostó turistaházzal folytatjuk, ami leginkább Tördemicről közelíthető meg a 482 fokot számláló Bujdosó-lépcsőn. Bemenni nem tudunk, de ez a jövőben változhat.

Akik hajtották Singer úr masináját

Az is biztos, hogy nem nagyon volt falu a két világháború között, sőt még azután sem varrónő nélkül. Persze, a jelentősebb településeken szabók is működtek, akik minden a korban viselt ruhanemű előállítására képesek voltak. A varrónők viszont, ahogy én emlékszem, inkább a nők ruhadarabjainak elkészítésével, vagy éppen javítgatásával foglalkoztak.

A mindentudó kocsmáros

Az emberiség történetének első kocsmája talán éppen egy nagy fa alatt volt, ahol egy élelmes ősünk különféle hasznos dolgokra cserélte az általa erjesztett és leszűrt és kimért boldogító italt. Azóta sokat változott a világ, mostanra a falusi kocsma lassan megszűnik a helyi közösségi élet fontos színterének lenni, érdeklődés híján egyre több be is zár. Pedig másként volt ez a boldog békeidőkben, vagy a két világháború között.

A püspök úr 12 méteres keresztje

Szigligetről, a Királyné szoknyáján lévő kilátóból, de a Rókarántó tetején lévő kápolnától is jól látszik a Badacsony tetején, Tördemic felett Ranolder János püspök úr 12 méter magas keresztje. Igaz, mostanra úgy felnőttek a fák körülötte, hogy nem ötlik egyszerre szemünkbe, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből kiválasztott képeslapokon. Igaz, ezeken azért jól láthatóan meg is erősítették vonalait.

MaNDA összes cikke »

​Pannon palackposta

mandadb_logoHogy mit is tarthattak a Balatoni Múzeum gyűjteményében szereplő, 3D-ben digitalizált római kori üvegpalackban, azt nem lehet tudni. Klasszikus palackformája és 18 centimétert alig meghaladó magassága arra enged következtetni, hogy leginkább valami illatszert, ezért is kerülhetett egy holttesttel együtt sírba Fenékpusztánál.

Hogy aztán a régész (Sági Károly) ásója nyomán 1941-ben a napvilágot lásson megint, mi pedig elgondolkozhassunk elkészítésének módján, úgy általában az üveggyártás történetén. Amit a klasszikussá váló mondatokkal kezdhetnénk úgy is, hogy már az ókori Mezopotámia lakói, de még ezelőtt illik szólni arról, hogy üveg előállítására a természet is képes, mégpedig az olyan vulkáni működés folyamán, ahol egyszerre van jelen a homok, a szóda, és a mész. Az így létrejövő, a szennyeződések miatt általában fekete színű anyag az obszidián, amit már az ősember is előszeretettel használt szúró és vágóeszközök készítésére, és egynémely paradicsomi állapotok között élő törzseknél talán a mai napig készítenek obszidián darabkákat fába szorítva, ragasztva sarlókat. De persze ez nem üveggyártás, csak felhasználása annak, amit a természet adott.

korso
Kattintson a képre majd a 3D-ikonra!

Az üveg alapanyagokból történő tudatos előállítása a római történetíró, idősebb Plinius szerint a föníciaiakhoz köthető. Ők is egy véletlen folytán jöttek rá a titokra, nátron-szódát szállító hajójuk egy homokos parton kötött ki, ahol a tengerészek szódatömbökkel támasztották ki a főzőüstöket. Plinius legendás történetének annyi a valóságalapja, hogy Rómát kezdetben Föníciából és Alexandriából látták el üveggel, a technika csak később érkezett el a csizma alakú félszigetre. Az is biztos aztán, hogy Mezopotámiában a Krisztus előtti 5. és 4. évezred körül már üvegmázzal vontak be gyöngyöket, később pedig amuletteket is készítettek üvegmassza formába nyomásával. Egyiptomban a 2. évezredben már kis tárgyak készítésénél használták a homokmagos eljárást, ami úgy működött, hogy homokos agyagból elkészítették a formát, majd erre üvegolvadékot tapasztottak, végül pedig megszabadultak a magtól.

Az öblösüveg gyártásának máig használt eljárását és eszközét, a fúvópipát, egy 2-3 méteres vékony acélcsövet állítólag Krisztus előtt az első században, Sidon városában találták fel. A formába fújt, díszített és színezett üvegek viszont már leginkább a császárkori római mesterek továbbfejlesztései, hogy aztán kis híján velük együtt tűnjenek el majd a barbárok csapásai alatt. Még szerencse, hogy Bizáncban, a Rajna vidéken és Velencében sosem aludt ki igazán az üvegfúvó műhelyek tüze. A középkori Európában a kolostorokban és a Velencéből tűzveszély miatt az 1200-as években Muranóba költöztetett műhelyekben folyt tovább a munka. A Fenékpusztánál eltemetett palack kvarchomokból (szilícium-dioxid), nátronszódából és mészkőből készült, és valószínűleg itt, Pannóniában, ahol Savariában, Aquincumban és Szőnynél is voltak üvegműhelyek. Barnás, zöldes színét a homok vas-oxid tartalmának köszönheti, csaknem szabályos formája a régi mester tudását dicséri.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.12.08. 13:14 • Címke: 3D, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

II. András
Magyar király Jeruzsálem falai alatt – II. András pénze nem lett több még a rendszeresen szedett rendkívüli adók bevezetése után sem. Ráadásul volt egy régi ügye is, megfogadta a pápának, hogy keresztes hadjáratot indít a Szentföldre. Erre végül 1216-ban került sor, amikor is a bizánci székhelyű, 1204-óta létező Latin Császárság trónjára is esélyessé vált.