a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Pannon palackposta

mandadb_logoHogy mit is tarthattak a Balatoni Múzeum gyűjteményében szereplő, 3D-ben digitalizált római kori üvegpalackban, azt nem lehet tudni. Klasszikus palackformája és 18 centimétert alig meghaladó magassága arra enged következtetni, hogy leginkább valami illatszert, ezért is kerülhetett egy holttesttel együtt sírba Fenékpusztánál.

Hogy aztán a régész (Sági Károly) ásója nyomán 1941-ben a napvilágot lásson megint, mi pedig elgondolkozhassunk elkészítésének módján, úgy általában az üveggyártás történetén. Amit a klasszikussá váló mondatokkal kezdhetnénk úgy is, hogy már az ókori Mezopotámia lakói, de még ezelőtt illik szólni arról, hogy üveg előállítására a természet is képes, mégpedig az olyan vulkáni működés folyamán, ahol egyszerre van jelen a homok, a szóda, és a mész. Az így létrejövő, a szennyeződések miatt általában fekete színű anyag az obszidián, amit már az ősember is előszeretettel használt szúró és vágóeszközök készítésére, és egynémely paradicsomi állapotok között élő törzseknél talán a mai napig készítenek obszidián darabkákat fába szorítva, ragasztva sarlókat. De persze ez nem üveggyártás, csak felhasználása annak, amit a természet adott.

korso
Kattintson a képre majd a 3D-ikonra!

Az üveg alapanyagokból történő tudatos előállítása a római történetíró, idősebb Plinius szerint a föníciaiakhoz köthető. Ők is egy véletlen folytán jöttek rá a titokra, nátron-szódát szállító hajójuk egy homokos parton kötött ki, ahol a tengerészek szódatömbökkel támasztották ki a főzőüstöket. Plinius legendás történetének annyi a valóságalapja, hogy Rómát kezdetben Föníciából és Alexandriából látták el üveggel, a technika csak később érkezett el a csizma alakú félszigetre. Az is biztos aztán, hogy Mezopotámiában a Krisztus előtti 5. és 4. évezred körül már üvegmázzal vontak be gyöngyöket, később pedig amuletteket is készítettek üvegmassza formába nyomásával. Egyiptomban a 2. évezredben már kis tárgyak készítésénél használták a homokmagos eljárást, ami úgy működött, hogy homokos agyagból elkészítették a formát, majd erre üvegolvadékot tapasztottak, végül pedig megszabadultak a magtól.

Az öblösüveg gyártásának máig használt eljárását és eszközét, a fúvópipát, egy 2-3 méteres vékony acélcsövet állítólag Krisztus előtt az első században, Sidon városában találták fel. A formába fújt, díszített és színezett üvegek viszont már leginkább a császárkori római mesterek továbbfejlesztései, hogy aztán kis híján velük együtt tűnjenek el majd a barbárok csapásai alatt. Még szerencse, hogy Bizáncban, a Rajna vidéken és Velencében sosem aludt ki igazán az üvegfúvó műhelyek tüze. A középkori Európában a kolostorokban és a Velencéből tűzveszély miatt az 1200-as években Muranóba költöztetett műhelyekben folyt tovább a munka. A Fenékpusztánál eltemetett palack kvarchomokból (szilícium-dioxid), nátronszódából és mészkőből készült, és valószínűleg itt, Pannóniában, ahol Savariában, Aquincumban és Szőnynél is voltak üvegműhelyek. Barnás, zöldes színét a homok vas-oxid tartalmának köszönheti, csaknem szabályos formája a régi mester tudását dicséri.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.12.08. 13:14 • Címke: 3D, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.