a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Berend T. Iván történész 85 éves
December 11-én tölti be 85. életévét az immár negyed százada az Egyesült
Államokban élő Berend T. Iván Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar
Tudományos Akadémia korábbi elnöke, Magyarország és Európa
gazdaságtörténetének neves kutatója.Budapesten született, gyerekkora alig 14 évesen a dachaui koncentrációs táborban ért véget. Tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) és az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte 1949 és 1953 között. 1953-tól a közgazdaság-tudományi egyetem gazdaságtörténeti tanszékének tanársegéde, 1960-tól docense, 1964-től egyetemi tanára, 1967-1991 között tanszékvezetője volt. 1962 és 1965 között a dékáni tisztséget is betöltötte, 1973 és 1979 között rektorként állt az egyetem élén.
1957-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját közgazdaságtanból, egy évre rá szerezte meg a történelemtudomány kandidátusa, 1962-ben pedig a történelemtudomány doktora fokozatot. 1973-ban választották meg az MTA levelező, 1979-ben rendes tagjává, 1985-től 1990-ig ő volt a tudományos testület elnöke. 1967-től főtitkárként, 1975-től elnökként irányította a Magyar Történelmi Társulatot. Pályája során számos tekintélyes nemzetközi szakmai szervezet választotta vezetőségébe.
1985-ben az MTA új elnökeként (MTI Fotó: Pólya Zoltán)
Tudományos kutatásai Magyarország és Európa, elsősorban Közép-Európa 19-20. századi gazdaságtörténetére irányulnak, kiemelt figyelemmel a fejlődésben elmaradt térségek gazdasági modernizációjára, térségünknek a rendszerváltozás utáni gazdasági átalakulására. Gazdaságtörténeti munkáiban a modern gyáripar kialakulását, a nemzeti jövedelem alakulását és a gazdasági reformokat vizsgálja. Több könyvben foglalkozott a 19-20. századi magyar gazdaság történetével, gyáriparával, jelentősek közép- és kelet-európai összehasonlító gazdaságtörténeti munkái. A maga nemében úttörő volt Válságos évtizedek című munkája, amely gazdag kép- és forrásanyaggal, közérthető formában tárgyalta Kelet- és Közép-Európa összehasonlító társadalom-, politika- és gazdaságtörténetét. A rendszerváltás után Európa gazdaságtörténetével, illetve a gazdasági átalakulás történetével is foglalkozott a rendszerváltástól Magyarország Európai Uniós csatlakozásáig. Történészek nemzedékei nőttek fel alkotótársával, Ránki Györggyel közösen írt munkáin. Emlékeit A történelem – ahogy megéltem (1997) címmel adta közre.
A kutatások tapasztalatait, tanulságait a kor gazdasági útkereséseiben is hasznosítani kívánta. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaként az 1960-as években részt vett a magyarországi gazdasági reform, az új gazdasági mechanizmus előkészítésében és kidolgozásában. A rendszerváltáskor elnöke volt a Németh Miklós kormányfő által felállított, a Minisztertanács mellett működő tanácsadó testületnek. 1988-89-ben az MSZMP Központi Bizottságának tagjaként ő elnökölte a KB történész munkabizottságát, amelynek az 1945 utáni történelem vitatott kérdéseinek újraértékelése volt a feladata. 1989-93 között tagja volt a szocialista gazdaság átalakítására javaslatokat megfogalmazó Kék Szalag Bizottságnak.
Berend T. Iván az 1970-80-as években több alkalommal vendégprofesszorként működött az Egyesült Államokban, majd 1990-ben a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) történeti tanszékének lett a professzora. 1993-tól 2005-ig az UCLA Európai és Orosz Tanulmányok Központjának volt igazgatója. 1995-2000-ben elnökként irányította a Nemzetközi Történettudományi Bizottság munkáját. Munkásságát díszdoktori címmel ismerte el több hazai és külföldi egyetem, tudományos akadémiák sora fogadta tagjai közé, legutóbb 2015 áprilisában az Egyesült Államok Művészeti és Tudományos Akadémiája. Itthon 1961-ben megkapta a Kossuth-díjat (Ránki Györggyel közösen), 1965-ben és 1966-ban az Akadémiai Díjat, 1981-ben az Apáczai Csere János-díjat, 1985-ben az Állami Díjat, 2005-ben az Árpád Akadémia Aranyérmét.
MTI