​Bontogatja szárnyait a felrobbantott zobori turul

A honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából eleink hét nagy emlékművet is emeltek, hogy Magyarország egésze részesedhessen az ünnepből, ne csak a fővárosiak. A helyszínek kijelölését és az építkezést az író, történész és képviselő Thaly Kálmán felügyelte.

Így a 1896. évi VIII. törvénycikkben foglaltak alapján emlék került az északi, a déli, a keleti és a nyugati határokra, emellett Pannonhalmára és Ópusztaszerre, valamint a Nyitrával szembeni Zobor hegyre is. Oda, ahol Anonymus szerint Huba, Szovárd és Kadocsa vezérek felakasztatták a hitszegő Zobort. Most ennek az emlékműnek a történetét, sorsát vizsgáljuk annak apropóján, hogy idén márciustól legalább részben újra együtt vannak szétrobbantott darabjai.

Kilátás a várból a Nyitra folyóra és a Zobor-hegyre (forrás: Fortepan)

Thaly Kálmán ugyan ellenzéki, függetlenségi párti képviselő volt a millenniumi előkészületek idején, Bánffy Dezső miniszterelnök mégis őt, mint ötletgazdát bízta meg, hogy kormánybiztosként foglalkozzon az emlékművek a megvalósításával. Az ünnep megszervezésére egy 40 képviselőből és 20 főrendi házi tagból álló parlamenti bizottság is alakult, aminek Széll Kálmán volt az elnöke. E testületen belül működött Thaly is, aki az 1860-as évektől fennhagyott szépirodalmi próbálkozásaival, és a kuruc kor történetével kezdett el foglalkozni. 1867-től, alakulásának évétől ő a Történelmi Társulat titkára, és folyóiratának, a Századoknak a szerkesztője is. Így egyedüli szakértőként van jelen a politikusok között, nem véletlen hát, hogy végül rábízzák azt a 300 ezer koronát, amiből záros határidőn, egy éven belül meg kell valósítani terveit. (A Rákóczi ifjúkoráról és Ocskay Lászlóról szóló könyvek mellett munkásságának másik nagy eredménye az, hogy rá tudta beszélni az uralkodót II. Rákóczi Ferenc és a bújdosótársak hamvainak a hazahozatalára.)

Thaly Kálmán

Thaly az égtájak szerint négy emlékművet szánt az ország határaira: egyet a dévényi várba, hogy az osztrákokat figyelmeztesse Magyarország határára, egyet a brassói Cenk hegyre, ugyanezen célból a románoknak és szászoknak. Egyet mementóul a szerbeknek a Belgráddal szemben fekvő zimonyi várba, ahol Hunyadi János meghalt, egyet pedig Munkácsra, a vár fokára, hogy jól lehessen látni a vereckei útról is, ahol a magyarok bejöttek. A négy határra kerülő oszlop mellett még Ópusztaszerre, az első országgyűlés helyszínére, a Dunántúlon pedig Pannonhalmára tervezett emlékművet. Ide azért, mert Szent Márton hegyére vonult fel Anonymus szerint Árpádnak a Szvatopluk felett Bánhidánál győzedelmeskedő serege. A hetedik emlékművet az 587 méter magas Zobor hegyére tette, hogy azon szlovákokat „kik a magyar állameszme felett berzenkednének, azokat intse jobb útra”. A jó tót hazafiakat pedig arra emlékeztesse, hogy „itt századokat boldogultak és nyugodtan töltöttek”. Hogy aztán a 36 méteresre tervezett, majd a költségek miatt csak 22 méteren megvalósuló oszlop éppen a hajdani kivégzés helyére került, az arra enged következtetni, hogy inkább az előbbi társaság lett vele megcélozva.

Az egykori zoborhegyi milleneumi emlékmű

A nyitrai püspökség birtokában lévő területet az 1892-től az egyházmegyét kormányozó Bede Imre püspök, főrendi házi tag az állam számára minden további nélkül át is adta. Mivel a hegynek van hátrébb egy 24 méterrel magasabb csúcsa is, ezért az emlékművet a többinél magasabbra tervezi Berczik Gyula műszaki tanácsos, hogy az jól látszódjon még Galántáról és Érsekújvárról is. A hegy tövében lévő kőbányából kerül ki az obeliszk külső borítását adó gránit, aminek feljuttatására külön szekérutat építenek ki nem kis költségen. Thalynak ugyan nem tetszik, hogy őt megkerülve Berczik változtat a méreteken, de nem támaszt akadályokat, mikor az építész azzal érvel, hogy már a kisebb, 22 méteres méretre vannak faragva a gránitborítás kövei. A történethez az is hozzá tartozik, hogy a hét közül ez lett a legkevésbé díszített darab, a négyszögletű obeliszket mindössze a „derekánál” ékíti négy turul, a belvárosi Vörösmarty szoborcsoporton és az ópusztaszeri emlékművön is dolgozó Kallós Ede munkái. Az oszlopnak a magyar címert és az 896-1896 évszámokat tartalmazó talapzata kőtömbökből álló henger, melyen vízszintes tagolások futnak körbe. 1921 után, mikor az obeliszket francia segítséggel felrobbantják, természetesen évszámokat és a címert is gondosan eltüntetik. Helyükre többek között Jan Kollár pánszláv versének egy részletét, és a Hlinka Gárda köszöntését vésték fel.

A bodoki turul (forrás: felvidek.ma)

Az obeliszk és a turulok darabjai robbantás óta a hegyoldalban hevertek, most az egyik kőmadár részeit gyűjtötték össze és restaurált művet Alsóbodokon, a helyi Magyar Tannyelvű Magán-szakközépiskola területén helyezték talapzatra. Az 1921. február 9-én darabjaira szakadt madár 2015. március 15-én, hat év híján száz esztendővel elpusztítása után tehát ismét bontogatja szárnyait a bodoki domboldalban.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.12.10. 14:08 • Címke: fortepan, elsüllyedt világok