a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ányos atya, a fröccs atyja
Számba venni is nehéz, hogy mi mindent köszönhetünk egy egyszerű bencés
szerzetesnek, aki a kis Komárom megyei faluból jutott el az egyetemi
rektorságig, és a tudományos akadémiai tagságig. Utóbbihoz pedig szinte
példátlan módon úgy, hogy nem járta végig a grádicsokat. A sok fontos
elektromossággal kapcsolatos találmány, tökéletesítés mellett Jedlik
Ányos a borissza emberekkel is nagy jót tett, a szódavíz után 1842.
október 5-én ugyanis feltalálta a fröccsöt.Fáy Andrásnak, a „nemzet mindenesének” fóti pincéjében borozgatott a társaság, ahová Ányos atya is megérkezett egy szódásüveggel. A saját, 16 éves találmányát hozta magával, és a talán erősen savanykás bort megspriccelte egy kis szénsavas vízzel. Vörösmarty pedig, aki szintén a poharat ürítgette ott, Jedlik németes „spritzer” elnevezését honfiúi hevülettel mindjárt fröccsre javította. Ez lenne hát a fröccs születésének legendás története, olyan szép, hogy nem lehet nem igaz. És hát a részletek is stimmelnek, Jedlik még győri tanárként, 1826-ban valóban készített rendtársainak szódavizet. Fáy Andrásnak is volt fóti pincéje, és Vörösmarty hazafiságához sem férhet kétség. De most hármuk közül Jedlik jutott el egy szomorú kerek évfordulóhoz, 120 évvel ezelőtt, 95 évesen halt meg a győri bencés rendházban. (Márványtáblával megjelölt szűk kis szobája előtt járnak el azóta is a diákok a kollégiumból az osztálytermekbe tartva.)
Jedlik Ányos 1880 körül (forrás: mek.oszk.hu)
A kis Jedlik István is a nagyszombati bencéseknél kezdte meg tanulmányait, Szímőből, az érsekújvári járás színmagyar falujából érkezett a fekete reverendás atyákhoz, végül a pozsonyi bencéseknél érettségizett, és kapott elhivatást a szerzetességre osztálytársával és unokatestvérével, Czuczor Istvánnal. A két Istvánból Ányos és Gergely lett aztán Pannonhalmán, Ányos Győrben és Pesten tanult tovább, és 1822-ben szerzett doktori címet. Három ével később pappá is szentelték, és elfoglalta győri tanári állását és mindjárt ezután el is készítette az első a szódavizet. Ekkoriban foglalkozott a „villám delejesség kölcsönhatás” jelenségével, és több évvel megelőzve mindenkit, megalkotta a villámdelejes forgonyát és a higanyvályús kommutátort (1829) is.
A forgony
Győrből aztán 1831-ben a pozsonyi akadémiára vezényli a rend, de 1840-ben már tanszékvezetőként a pesti egyetemen találjuk. 1844, a magyar államnyelvé tétele után unokatestvére és Kaziczy kérésére a magyar tudományos nyelv szavainak megalkotásával foglalkozik. Többek között hozzá fűződnek a kilométer, a dugattyú, a légnyomás, a merőleges, a műanyag és a hullámhossz szavaink. 1848-ban a kar dékánjaként ugyan megfontoltságra inti a diákságot, de aztán maga is nemzetőrnek áll, de amikor Hentzi a Várból Pestet löveti, azért biztonságba helyezi a fizikaszertár tartalmát is.
A szódagyártó savanyűvízi készületi rajza
Pesti tanári időszakára esnek nagy felfedezései (mint láttuk, a fröccs is!), 1861-ben, hat évvel Siemens előtt leírja az öngerjesztés, tehát a dinamó elvét. A prototípust Nuss Antal, pesti gépész készítette el Ányos atya tervei alapján. 1863-ban állt elő a „Leideni palaczkok lánczolata” nevű feszültségnövelő készülékével, amivel több, mint félméteres hosszúságú villamos ívet tudott létrehozni. A „csöves villamosszedőkből alkotott villamfeszítő” az 1873-as bécsi világkiállításon okozott kisebb szenzációt, és még 1860-ban olyan optikai rácsosztó gépet szerkesztett, amely milliméterenként több, mint 2000 vonalat húzott. A Bunsen által feltalált galvánelemeket is „feljavította”: salétromsav helyett nátriumnitrátot alkalmazott és szigetelésnek papírcellákat, amiért az 1855-ös párizsi világkiállításon bronzérmet kapott. (Az elemek szállítás közben megsérültek, így csak szerkezetüket lehetett bemutatni.) Mindezek mellett 1856-ban foglalkozott az asztaltáncoltatás fizikájával is. És természetesen papi teendőit is ellátta. Nem is kétséges aztán, hogy eme teljesítményért már életében magas elismeréseket kapott. Többek között a Vaskorona-rend második fokozatát is, amit azért Bécs nem adott oda akárkinek, pláne nem egy volt nemzetőrnek.
Pálffy Lajos