a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

​Ányos atya, a fröccs atyja

jedlik leadSzámba venni is nehéz, hogy mi mindent köszönhetünk egy egyszerű bencés szerzetesnek, aki a kis Komárom megyei faluból jutott el az egyetemi rektorságig, és a tudományos akadémiai tagságig. Utóbbihoz pedig szinte példátlan módon úgy, hogy nem járta végig a grádicsokat. A sok fontos elektromossággal kapcsolatos találmány, tökéletesítés mellett Jedlik Ányos a borissza emberekkel is nagy jót tett, a szódavíz után 1842. október 5-én ugyanis feltalálta a fröccsöt.

Fáy Andrásnak, a „nemzet mindenesének” fóti pincéjében borozgatott a társaság, ahová Ányos atya is megérkezett egy szódásüveggel. A saját, 16 éves találmányát hozta magával, és a talán erősen savanykás bort megspriccelte egy kis szénsavas vízzel. Vörösmarty pedig, aki szintén a poharat ürítgette ott, Jedlik németes „spritzer” elnevezését honfiúi hevülettel mindjárt fröccsre javította. Ez lenne hát a fröccs születésének legendás története, olyan szép, hogy nem lehet nem igaz. És hát a részletek is stimmelnek, Jedlik még győri tanárként, 1826-ban valóban készített rendtársainak szódavizet. Fáy Andrásnak is volt fóti pincéje, és Vörösmarty hazafiságához sem férhet kétség. De most hármuk közül Jedlik jutott el egy szomorú kerek évfordulóhoz, 120 évvel ezelőtt, 95 évesen halt meg a győri bencés rendházban. (Márványtáblával megjelölt szűk kis szobája előtt járnak el azóta is a diákok a kollégiumból az osztálytermekbe tartva.)

jedlik anyos
Jedlik Ányos 1880 körül (forrás: mek.oszk.hu)

A kis Jedlik István is a nagyszombati bencéseknél kezdte meg tanulmányait, Szímőből, az érsekújvári járás színmagyar falujából érkezett a fekete reverendás atyákhoz, végül a pozsonyi bencéseknél érettségizett, és kapott elhivatást a szerzetességre osztálytársával és unokatestvérével, Czuczor Istvánnal. A két Istvánból Ányos és Gergely lett aztán Pannonhalmán, Ányos Győrben és Pesten tanult tovább, és 1822-ben szerzett doktori címet. Három ével később pappá is szentelték, és elfoglalta győri tanári állását és mindjárt ezután el is készítette az első a szódavizet. Ekkoriban foglalkozott a „villám delejesség kölcsönhatás” jelenségével, és több évvel megelőzve mindenkit, megalkotta a villámdelejes forgonyát és a higanyvályús kommutátort (1829) is.

jedlik motor forgony
A forgony

Győrből aztán 1831-ben a pozsonyi akadémiára vezényli a rend, de 1840-ben már tanszékvezetőként a pesti egyetemen találjuk. 1844, a magyar államnyelvé tétele után unokatestvére és Kaziczy kérésére a magyar tudományos nyelv szavainak megalkotásával foglalkozik. Többek között hozzá fűződnek a kilométer, a dugattyú, a légnyomás, a merőleges, a műanyag és a hullámhossz szavaink. 1848-ban a kar dékánjaként ugyan megfontoltságra inti a diákságot, de aztán maga is nemzetőrnek áll, de amikor Hentzi a Várból Pestet löveti, azért biztonságba helyezi a fizikaszertár tartalmát is.

savanyuvizi keszulet rajza
A szódagyártó savanyűvízi készületi rajza

Pesti tanári időszakára esnek nagy felfedezései (mint láttuk, a fröccs is!), 1861-ben, hat évvel Siemens előtt leírja az öngerjesztés, tehát a dinamó elvét. A prototípust Nuss Antal, pesti gépész készítette el Ányos atya tervei alapján. 1863-ban állt elő a „Leideni palaczkok lánczolata” nevű feszültségnövelő készülékével, amivel több, mint félméteres hosszúságú villamos ívet tudott létrehozni. A „csöves villamosszedőkből alkotott villamfeszítő” az 1873-as bécsi világkiállításon okozott kisebb szenzációt, és még 1860-ban olyan optikai rácsosztó gépet szerkesztett, amely milliméterenként több, mint 2000 vonalat húzott. A Bunsen által feltalált galvánelemeket is „feljavította”: salétromsav helyett nátriumnitrátot alkalmazott és szigetelésnek papírcellákat, amiért az 1855-ös párizsi világkiállításon bronzérmet kapott. (Az elemek szállítás közben megsérültek, így csak szerkezetüket lehetett bemutatni.) Mindezek mellett 1856-ban foglalkozott az asztaltáncoltatás fizikájával is. És természetesen papi teendőit is ellátta. Nem is kétséges aztán, hogy eme teljesítményért már életében magas elismeréseket kapott. Többek között a Vaskorona-rend második fokozatát is, amit azért Bécs nem adott oda akárkinek, pláne nem egy volt nemzetőrnek.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.12.11. 11:48 • Címke: tudomány, évforduló