a rovat írásai

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Sok pénzt adtak Einstein leveleiért

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.

Főbejárata az athéni Erekhteion mintáját követi

Száznyolcvan éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét.

A fejedelmi aranykortól a kisemmizésig

Tiltott kastélyok – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel nyílt nemzetközi vándorkiállítás a Pesti Vigadóban.

Kalapács alatt David Rockefeller gyűjteménye

A márciusban elhunyt David Rockefeller mesés műkincsgyűjteményéből, bútoraiból és egyéb berendezési tárgyaiból rendeznek árverést jövő tavasszal, jelentette be a Christie's árverési ház.

Művelődés összes cikke »

​Ányos atya, a fröccs atyja

jedlik leadSzámba venni is nehéz, hogy mi mindent köszönhetünk egy egyszerű bencés szerzetesnek, aki a kis Komárom megyei faluból jutott el az egyetemi rektorságig, és a tudományos akadémiai tagságig. Utóbbihoz pedig szinte példátlan módon úgy, hogy nem járta végig a grádicsokat. A sok fontos elektromossággal kapcsolatos találmány, tökéletesítés mellett Jedlik Ányos a borissza emberekkel is nagy jót tett, a szódavíz után 1842. október 5-én ugyanis feltalálta a fröccsöt.

Fáy Andrásnak, a „nemzet mindenesének” fóti pincéjében borozgatott a társaság, ahová Ányos atya is megérkezett egy szódásüveggel. A saját, 16 éves találmányát hozta magával, és a talán erősen savanykás bort megspriccelte egy kis szénsavas vízzel. Vörösmarty pedig, aki szintén a poharat ürítgette ott, Jedlik németes „spritzer” elnevezését honfiúi hevülettel mindjárt fröccsre javította. Ez lenne hát a fröccs születésének legendás története, olyan szép, hogy nem lehet nem igaz. És hát a részletek is stimmelnek, Jedlik még győri tanárként, 1826-ban valóban készített rendtársainak szódavizet. Fáy Andrásnak is volt fóti pincéje, és Vörösmarty hazafiságához sem férhet kétség. De most hármuk közül Jedlik jutott el egy szomorú kerek évfordulóhoz, 120 évvel ezelőtt, 95 évesen halt meg a győri bencés rendházban. (Márványtáblával megjelölt szűk kis szobája előtt járnak el azóta is a diákok a kollégiumból az osztálytermekbe tartva.)

jedlik anyos
Jedlik Ányos 1880 körül (forrás: mek.oszk.hu)

A kis Jedlik István is a nagyszombati bencéseknél kezdte meg tanulmányait, Szímőből, az érsekújvári járás színmagyar falujából érkezett a fekete reverendás atyákhoz, végül a pozsonyi bencéseknél érettségizett, és kapott elhivatást a szerzetességre osztálytársával és unokatestvérével, Czuczor Istvánnal. A két Istvánból Ányos és Gergely lett aztán Pannonhalmán, Ányos Győrben és Pesten tanult tovább, és 1822-ben szerzett doktori címet. Három ével később pappá is szentelték, és elfoglalta győri tanári állását és mindjárt ezután el is készítette az első a szódavizet. Ekkoriban foglalkozott a „villám delejesség kölcsönhatás” jelenségével, és több évvel megelőzve mindenkit, megalkotta a villámdelejes forgonyát és a higanyvályús kommutátort (1829) is.

jedlik motor forgony
A forgony

Győrből aztán 1831-ben a pozsonyi akadémiára vezényli a rend, de 1840-ben már tanszékvezetőként a pesti egyetemen találjuk. 1844, a magyar államnyelvé tétele után unokatestvére és Kaziczy kérésére a magyar tudományos nyelv szavainak megalkotásával foglalkozik. Többek között hozzá fűződnek a kilométer, a dugattyú, a légnyomás, a merőleges, a műanyag és a hullámhossz szavaink. 1848-ban a kar dékánjaként ugyan megfontoltságra inti a diákságot, de aztán maga is nemzetőrnek áll, de amikor Hentzi a Várból Pestet löveti, azért biztonságba helyezi a fizikaszertár tartalmát is.

savanyuvizi keszulet rajza
A szódagyártó savanyűvízi készületi rajza

Pesti tanári időszakára esnek nagy felfedezései (mint láttuk, a fröccs is!), 1861-ben, hat évvel Siemens előtt leírja az öngerjesztés, tehát a dinamó elvét. A prototípust Nuss Antal, pesti gépész készítette el Ányos atya tervei alapján. 1863-ban állt elő a „Leideni palaczkok lánczolata” nevű feszültségnövelő készülékével, amivel több, mint félméteres hosszúságú villamos ívet tudott létrehozni. A „csöves villamosszedőkből alkotott villamfeszítő” az 1873-as bécsi világkiállításon okozott kisebb szenzációt, és még 1860-ban olyan optikai rácsosztó gépet szerkesztett, amely milliméterenként több, mint 2000 vonalat húzott. A Bunsen által feltalált galvánelemeket is „feljavította”: salétromsav helyett nátriumnitrátot alkalmazott és szigetelésnek papírcellákat, amiért az 1855-ös párizsi világkiállításon bronzérmet kapott. (Az elemek szállítás közben megsérültek, így csak szerkezetüket lehetett bemutatni.) Mindezek mellett 1856-ban foglalkozott az asztaltáncoltatás fizikájával is. És természetesen papi teendőit is ellátta. Nem is kétséges aztán, hogy eme teljesítményért már életében magas elismeréseket kapott. Többek között a Vaskorona-rend második fokozatát is, amit azért Bécs nem adott oda akárkinek, pláne nem egy volt nemzetőrnek.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2015.12.11. 11:48 • Címke: tudomány, évforduló