a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ellenállt a dinamitnak a 3,5 méteres honfoglaló
Ezredéves fennállásunk alkalmából eleink hét nagy emlékművet is emeltek,
hogy a vidéki Magyarország is részesedhessen az ünnepből. Mivel az
ötlet is az övé volt, a helyszínek kijelölését és az építkezést is az
író, történész és képviselő Thaly Kálmán bonyolította.Így a 1896. évi VIII. törvénycikkben foglaltak alapján emlék került az északi, a déli, a keleti és a nyugati határokra, emellett Pannonhalmára és Ópusztaszerre, valamint a Nyitrával szembeni Zobor hegyre is. Nyugaton a dévényi, keleten pedig a brassói oszlop figyelmeztette az ország területére hátsó szándékkal érkezőket – legalább is Thaly Kálmán szándékai szerint. Pannonhalmára is került egy emlékmű.
Strada Castelului 50., az egykori Continental szálloda a Cenk hegy alatt, 1959-ben (Forrás: Fortepan)
Thaly Kármán ellenzéki (függetlenségi) képviselőként nem nagyon leplezte ellenérzéseit a Habsburgokkal, Béccsel szemben. Ezért is szánt fontos szerepet a dévényi várba tervezett emlékműnek, melynek helyét legelőször, 1895 áprilisában döntötte el. A Morva folyó torkolatánál Duna fölé magasodó szirtfokon álló vár mindig is Magyarország nyugati kapuját szimbolizálta, a folyót és a mellette vezető hadiutat őrizte, a modern korban pedig Ady is itt akart betörni új dalaival. Thaly ide és keletre is emlékműként egy-egy korinthoszi oszlopon álló, honfoglaláskori magyar vitézt tervezett. A magyar címeres pajzsát lábánál tartó alak kezében leeresztett szablyát tartott, és szándékoltan benne volt ebben a mozdulatban az is, hogy a fegyvert bármikor kész az ország érdekében felemelni. A cél az volt, hogy mindezt jól lássák a gőzhajón közelítő osztrákok, vagy éppen a Morva folyó hídján átvonatozó más nációk fiai. A kivitelező műépítész, Berczik Gyula ugyan buzogányt javasolt a vitéz kezébe, végül Thaly akarata győzött, aki azért gondolta a leeresztett kardot, mert azért nem akarta felemelt szablyával provokálni az osztrákokat. Az emlékművet 1921. január 14-én az új hatalom felrobbantatta, de ezt hivatalosan természetesen cáfolták, a nyomozás pedig eredménytelen maradt.
Brassói látkép a Cenkről (forrás: Fortepan)
A brassói Cenk hegy kijelölésében hasonló megfontolások játszottak közre, Thaly Kálmán itt a románoknak és a magyarokkal ellenséges szászoknak akarta megmutatni, hogy bűnös szándékkal eddig és ne tovább. Ahogy Dévénynél a prágai, itt a bukaresti vasútvonal is közre játszott a döntésben, de még inkább az, hogy a város fölé magasodó Cenk ormára 1849 után az osztrákok és az oroszok közös öntöttvas diadaloszlopot emeletek – Bem József Erdélyből való kiverésének emlékére. A magyarok által érthetően nem kedvelt emlékmű 1861-ben egy villámcsapás a következtében megolvadt és megsemmisült, így adott volt a helyszín is. A vitéz itt a Tömösi-szoros, Románia felé néz, a brassói szászok egy része és a román diákság tiltakozott ugyan ellene, de az állami akarat erősebb volt ez esetben is.
Az Árpád szobor és a vár, egy dunai hajóról: Szlovákia, Dévény (Forrás: Fortepan)
A kivitelezők nem másolták le a dévényi emlékművet, a Cenken a talapzat hengeresnek épült és a robusztusabb, dísztelenebb dór oszlopot használták fel. Az emlékművet két román 1913. szeptember 27-én dinamittal megrongálta. Az oszlop tetején álló 3,5 méter magas szobor ekkor még nem dőlt le, de 1913 decemberében egy nagyobb havazás bevégezte a merénylők munkáját.
Hajó Dévénynél (forrás: Fortepan)
Pannonhalma szintén Thaly ötletére lett helyszínnek kijelölve. Itt, a domb tetején szemlélte meg Árpád a Szvatopluk felett aratott bánhidai győzelem után a seregét, de fontos szerepet játszott a helyszín kiválasztásában természetesen a kolostoralapítás is. Fehér Ipoly főapát és a bencés közösség lelkesen támogatta az ötletet, át kellett helyezni ugyan egy 150 éves Kálváriát, de más akadálya nem volt az építkezésnek. Thaly ide a római Angyalvár mintájára egy kupolás építményt terveztetett, melynek tetejére a Szent Korona került, alatta pedig a koronát hozó Asztrik püspök szobra állt volna.
Pannonhalma (Forrás: Balatoni Múzeum/Mandadb.hu)
A most bemutatott három építmény közül ez maradt meg, a rézlemezből domborított koronát viszont 1937-38-ban le kellett bontani az idő vasfoga miatt. Ekkor a kupola is eltűnt, az épület elnyerte jelenlegi formáját. Belső falán Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett és befejezetlenül maradt, az államalapítást ábrázoló falképe van, amit talán egyszer, ha lesz pénz rá és akarat, megnézhetünk mi is, a honfoglalók, és a millenniumot ünneplők kései utódai.
Pálffy Lajos