a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​Egy igazi palántalocsoló

adatbazis

A népi fazekasság produktumai között találunk különleges, egy-egy feladatra készült darabokat is. Ezeknél jól megfigyelhetők a funkció és a forma összefüggései. Úgy, mit a most vizsgált, a Finta Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált palántalocsoló esetében is.

Az Alföld déli része kedvező éghajlati adottságaival és talajviszonyaival régóta a kertészkedés, a gyümölcsök, de még inkább a zöldségfélék termesztésének központja. A makói hagyma, a szegedi és a kalocsai paprika méltán világhírű, de termelnek errefelé szinte mindent, ami zöldség, vagy gyümölcs. A kisüzemi kertészkedés már a török kiűzése után megjelent a lassan újranépesülő vidéken. Hogy aztán a trianoni békével elszakított Vajdasággal, Bácskával együtt az ország éléskamrájává fejlődjenek a 19. század végére. A nagyobb parcellákon bérmunkával való termelés mellett családi gazdaságok szintjén is foglalkoztak zöldséggel, különösen a magyar konyha alapfűszerévé előlépett fűszerpaprika volt népszerű, hiszen csekély befektetéssel, de sok élőmunkával tisztességes hasznot remélhettek egy-egy szezonban.

palantalocsolo
Kattintson a képre majd a 3D-ikonra!

A munka még márciusban a paprika magvainak elvetésével kezdődött. Ez általában a ház mindig fűtött konyhájának az ablakába tett faládába történt, amibe gondosan kiválasztott humuszos földet tettek. A kikelő kényes kis növény így a tápanyagok mellett napfényhez és megfelelő hőmérséklethez is jutott. A jól gondozott palánták szépen növekedésnek indultak és a kiültetés idejére, május közepére, végére úgy 50 napot töltenek el a páradús, egyenletes melegen. (A fagyosszentek utáni kiültetés előtt újabban vannak akik „kipoharazzák” a leginkább életképes növénykéket.) A palánták locsolására nagyon oda kell figyelni, túlöntözés következtében ugyanis „megdől”, szára elferdül. A palánta jól előkészített földbe történő kiültetése után a nyári csapadékmennyiségtől függően, de állandó öntözést igényel. Amit persze meg lehet oldani vödörrel, vagy locsolókannával is, de ezekkel az eszközökkel nehezebben lehet a kis paprika tövébe juttatni az éltető vizet, mint mondjuk azzal a 40 centiméter magas, Szentesen készült pocakos korsóval, aminek nyaka úgy lett kiképezve, hogy a vízsugár oda kerüljön, ahová szánták. Amúgy ezt a négy körbefutó szalagdísszel ékített darabot a szintén palántázással kezdődő dohánytermesztésben használták, legalábbis a Néprajzi Értesítő 1958-as cikke szerint.

PL

• Publikálva: 2015.12.21. 09:52 • Címke: manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.