a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​Szó szerint újévi boroskancsó

mandadb_logoBizton állíthatjuk, hogy a szilveszterezésnek, az esztendő utolsó napján való mulatozásnak nem kerítettek mindig akkora feneket, mint manapság. A régi, nagy ünnepeket feledő, és mindenféle újakat kreáló korunkban a szilveszterezésnek, az óév elbúcsúztatásának, és az új köszöntésének nagy divatja lett mindenfelé.

Hol van már az a túrkevei fazekas, aki talán még újév napján is dolgozott, minden esetre 1910. január elsejére jegyezték be egyik mutatós boroskancsóját? Amit a városka Finta Múzeumának munkatársai digitalizáltak 3D-ben. Jó, tudjuk, hogy a pontos keletkezési dátum hiányában szokták január elsejére datálni az ilyen tárgyakat, de akkor is. Miért ne dolgozhatott volna január elsején?

A bor amúgy Magyarországon sokkal elterjedtebb, közismertebb szívet, lelket vidámító ital volt, mint például a sör. Amit ugyan már a honfoglaló magyarok is ismertek, az első sört emlegető oklevelünk 1152-ből származik, és a középkori Magyarországon is működtek sörfőzdék (leginkább a nemesi, főnemesi udvarokban), mégis a bor, a borozás állt mindig is közelebb a magyarokhoz. Nem véletlen hát, hogy a népi fazekasság termékei között is inkább találunk boroskancsókat, mint söröskorsókat. Utóbbiak az inkább sörissza germán népeknél voltak használatban, itt alakultak ki azok a formák, amiket aztán használtak szerte Európában. A bor előállítása talán egyszerűbb, kevesebb eszközt igényel, a borozás „eszközkészlete” pedig mindösszesen egy-egy kancsó vagy lopó, és a társaságtól függően néhány pohár.

korso_3d
Kattintson a képre majd a 3D-ikonra!

Arra viszont mindig ügyeltek a fazekasok, hogy a boroskancsók formája a célnak, a bor biztonságos és veszteség nélküli pohárba juttatásának jól megfeleljen. Ez pedig nem is volt olyan egyszerű, mert egy széles szájú, kiöntőcsatornával nem rendelkező edényből meglehetősen nehéz biztosan eltalálni egy kis poharat, és ez a nehézség még csak fokozódik az elfogyasztott bor mennyiségével. Ha pedig túl szűk a kancsó szája, akkor megint csak hasonló nehézségekkel kell megküzdenie a poharakat töltögető házigazdának. Van tehát a bor kitöltésére a némi ügyességet igénylő lopóhasználat mellett egy ideális eszköz, a boroskancsó, melynek egy szép, 16 centiméter magas példányát most tanulmányozhatjuk 3D-ben is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.01.02. 08:18 • Címke: manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.