a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Hamis frankokkal Trianon revíziójáért
Kilencven éve, 1925. december 19-én jelent meg a Magyar Távirati Iroda
közleménye arról, hogy Hollandiában letartóztattak három magyar
állampolgárt, mert tízmillió francia frank értékű hamisított ezerfrankos
bankjegyet találtak náluk. Ezzel a hírrel kezdődött a
politikai botránnyá dagadt frankhamisítási ügy. Az akció célja a francia gazdaság meggyengítésén keresztül a trianoni béke revíziója volt. A holland hatóságok elsőként Jankovich Arisztid nyugalmazott ezredest vették őrizetbe, aki két hamis ezerfrankost akart felváltani, ő külügyi futárigazolvánnyal igazolta magát. Utána fogták el a hamisított román útlevéllel rendelkező Mankovich Györgyöt és Marsovszky Györgyöt, akiknek bőröndje tele volt hamisított bankjegyekkel. Jankovich mellett eleinte kiállt a külügyminisztérium, ám amikor a házkutatás során nála is egész koffer hamis pénzt találtak, a hágai magyar ügyvivőt a beavatkozástól való tartózkodásra utasították. (Jankovichot később a holland bíróság három, a másik két vádlottat két-két év börtönre ítélte.)
A tábornok unokája (forrás: huszadikszazad.hu)
A botrány azután kezdett dagadni, hogy az eleinte hallgató Jankovich beszélni kezdett, és azt vallotta, a hamis bankjegyeket Magyarországon nyomtatták. Az ő feladata csak az lett volna, hogy a bankókat átadja két társának, ám megpróbálkozott a beváltással is, és rajtavesztett. Szavai szerint a bankógyárról a budapesti politika felső köreiben több százan tudtak, a támogatók között volt Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány is. A célt illetően a későbbi perben megoszlottak a vallomások: kiderült, hogy Trianon megbosszulását, a Felvidék és Erdély felszabadítását akarták elérni, de felmerült az is, hogy a Habsburgok restaurációját akarták finanszírozni. (A magyar jobboldal már korábban is kísérletezett pénzhamisítással, 1920-ban jugoszláv dinárt, 1921-ben cseh szokolt gyártottak.) A szálak Windischgrätz Lajos herceghez, a szabadságharc ellen fellépő tábornagy unokájához, a királypárti legitimisták vezetőjéhez vezettek. A herceg 1918-ban közoktatási miniszteri posztjáról panamái miatt kényszerült távozni, egészen Svájcig, később képviselő lett, s megbízatását jól hasznosította üzleti téren, de családi birtokát komoly adósságok terhelték.
A „főhamisító″ (forrás: mek.oszk.hu)
Mint kiderült, Windischgrätz már 1922-ben is kísérletezett saját szakállára a frank hamisításával, majd megkereste Bethlen István miniszterelnököt, aki visszautasította. A herceg és társai ezután egy Arthur Schulze nevű német szakértőt fogadtak fel és az üggyel rokonszenvező állami szervek segítségét is igénybe vették. A nyomdagépet a Pénzügyminisztérium rendelte meg, a feladat műszaki részét a Teleki Pál volt kormányfő által vezetett Állami Térképészeti Intézetben Gerő László őrnagy, tanácsnok irányításával végezték. Hiába dolgoztak azonban több mint egy évig, leküzdhetetlennek bizonyuló nehézségekbe ütköztek, a végül elkészült 30 ezer bankjegyből csak 4400 minősült elfogadhatónak, de ezekkel is csak az utca emberét lehetett (volna) becsapni. A bankók terítésére szánt „frankhadseregnek″ Olaszországban és Hollandiában kellett volna a pénzt más valutákra váltania, de Jankovich kétbalkezessége miatt már az első alkalommal kudarcot vallottak. A botrány egyre dagadt, a hírt a világsajtó is felkapta, a nyomozás eredményeként Európa nagyvárosaiban sorra buktak le a csalás résztvevői, 1926 januárjában idehaza is megtörténtek az első letartóztatások. A kínos helyzetbe került kormány végül beleegyezett a parlamenti vizsgálóbizottság felállításába. A bizottság – miután Windischgrätz titkára, Rába Dezső visszavonta a sokakat kínos helyzetbe hozó vallomását, a koronatanú Hír György képviselő pedig agyvérzésben meghalt – a kormánypárti többség által elfogadott jelentésében felmentette a kormányt a felelősség alól.
A minta (forrás: mankovichpetrick.com)
A frankhamisítási per 1926. április 30-án kezdődött és meglepően enyhe ítélettel zárult. A bíró, aki ugyanazon irredenta szervezetek tagja volt, mint a vádlottak egy része, a törvénykönyv által rendelt 5-10 év szabadságvesztés helyett Windischgrätzre és Nádosyra csak 4-4 év fegyházat és 10-10 millió korona pénzbüntetést szabott ki, a többi 22 vádlott még kisebb fogházbüntetéssel úszta meg. A két fővádlott 1928-ban kormányzói kegyelemben részesült, az ügy lassan feledésbe merült. Az ügy dokumentumai nagyrészt megsemmisültek, többek között egy kúriai betörés során, még 1926-ban. A francia állam egy frank jelképes kártérítést kapott, mellé a hamis bankjegyeket és a nyomáshoz használt köveket, ezek közül két példány ma is a francia jegybank tulajdonában van.
mti/mandarchiv.hu