a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Jeles tudós és feltaláló, akinek nem futotta laboratóriumra
Jellegzetesen magyar sors Irinyi Jánosé, aki ugyan 19 évesen
feltalálta a ma is használatos gyufát, de ebből származó jövedelméből
hiába tanult tovább Nyugaton, hiába írt a Lavoisier által
megreformált kémiáról újságcikkeket és könyveket, végül egy gőzmalom
számtanácsadójaként halt meg. Pedig 1848-49-ben állami gyárak
főfelügyelőjeként sok pénzhez juthatott volna, de akkoriban erről szó sem lehetett.A hétgyermekes bihari uradalmi tiszttartó apa a nagyváradi középiskola után a debreceni jogra, majd a bécsi Politechnikumba járatta a fiát, aki még ebben az időben egy jó meglátással az akkori, mindenfelé freccsenő, balesetveszélyes foszforos gyufákban a kálium-klorátot ólom-dioxidra cserélte, így elmaradt a hangos robbanás: zajtalan, jól kezelhető lett a gyufa. (Nem mellékes, hogy a gyufa fején lévő anyagok elegye súlyosan mérgező volt, divatos öngyilkossági módszer lett a „gyufaivás”, Bécsben 1854 és 1894 között több, mint 6500-an vetettek így véget életüknek.)
A találmány árából Irinyi Berlinben tökéletesítette kémiai tudását, majd a szakcikkek mellett 1831-ben könyvben is összefoglalta a modern, Lavoisier alapította kémiáról szerzett ismereteit. Elévülhetetlenek érdemei a magyar kémiai szaknyelv kidolgozásában is. 1839-ben pedig gyufagyárat alapított Pesten, a Nyár utcában, ahol hatvan embernek adott munkát.
A forradalom és szabadságharc már a családi birtokon találja, a hagyomány szerint öccsével, az újságíró és politikus Józseffel együtt fogalmazzák meg a 12 pontot. János Kossuth személyes kérésére az állami gyárak főfelügyelője lesz, és a nagyváradi salétromgyárat igazgatja, ahol a lőporgyártás mellett ágyúkat, röppentyűket és üveget is készítettek. Mindezekért egy évet raboskodik az Újépületben, ahonnan amnesztiával szabadul, és a 100 holdas családi birtokra, Nagylétra vonul vissza.
Nem politizál többet, de tudományát sem tudja művelni, nem telik neki laboratóriumra. Azon kesereg ekkoriban, hogy „a tudományos világ oly kis körű volt, hogy egy emberi élet fáradalmait, áldozatokkal szerzett tanulmányait csak becsülni tudta, jutalmazni nem.” Idejét a birtok szikes földjeinek feljavításával, a gazdálkodás modernizálásával tölti. Fából előállított hamu és tehéntrágya keverékéből kvázi káliműtrágyát hoz létre, de lóval vontatott kaszáló és szénaszárogató szerkezeteket is tervez. A hajszálhigométer elvén működő időjós házikójának (ilyeneket még most is lehet látni falun) előrejelzéseit (esőt jelentett, ha az öntözőkannás kertész jelent meg a kapuban) a létai földművesek is komolyan vették.
Emléktáblája az egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán, a budapesti Mikszáth téren. A dombormű Horvay János alkotása (forrás: Wikipedia, Szenti Tamás)
A birtokba invesztált pénzek viszont nem fialtak annyit, így állást is kellett vállalnia, hogy megélhessen. 78 évesen hal meg Vértesen, a kertjében van eltemetve.
Pálffy Lajos