a rovat írásai

Az ifjabb Bondok tisztelegtek Roger Moore előtt

Daniel Craig és Pierce Brosnan is lerótta tiszteletét a 89 éves korában kedden elhunyt Roger Moore előtt – számolt be róla a BBC News.

​Elhunyt Sir Roger Moore

Elhunyt Sir Roger Moore brit színész, James Bond egykori megformálója.

Nagy tapsot kapott az Out

Nagy tapssal jutalmazta a 70. cannes-i fesztivál közönsége Kristóf György Out című első játékfilmjét, amelyet hétfőn mutattak be a második legfontosabb versenyszekcióban, az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) nevű válogatásában.

Kidman Cannes királynője

Nicole Kidman a 70. cannes-i fesztivál igazi királynője: az ausztrál filmsztár idén a hivatalos programba meghívott három filmben és egy sorozatban is játszik.

Akit egyazon évben vettek fel színművészetire, kapta meg első filmszerepét, és lett a Nemzeti Színház tagja

Száz éve született Szörényi Éva, a két világháború közötti filmgyártás sztárja, aki megállta a helyét az ötvenes évek Nemzeti Színházában is. Amerikában pedig ingatlanügy is volt, hogy megéljen a család, majd három kontinensen szervezett irodalmi és színházi esteket. És nem mellesleg a Magyar Szabadságharcos Szövetség elnökeként küzdött rendületlenül ’56 igazáért olyan időkben is, amikor kevés esély volt ennek megvalósulására.

Willem Dafoe lesz Vincent van Gogh

Willem Dafoe játssza Vincent van Goghot egy francia helyszíneken játszódó életrajzi filmben.

Egy kis felhajtás a Szárnyas fejvadász 2049 körül

Harrison Ford a Szárnyas fejvadász című kultfilm folytatásának egy kulcsjelenetéről is mesélt egy facebookos közönségtalálkozón a produkció első mozis trailerének bemutatója alkalmából. 

30 éve Szomszédok

1987. május 7-én mutatták be a gazdagréti panelház lakóinak életét bemutató Szomszédok című teleregény első részét.

​Alain Delon utolsó filmjére készül

Alain Delon utolsó filmjére készül, amelyben Juliette Binoche-sal játszik együtt. A 81 éves filmsztár a Liege-ben megrendezett nemzetközi bűnügyi filmfesztiválon beszélt terveiről.

De miért is akarna Steven Seagal Ukrajnába menni?

Négy évre megtiltották a kijevi hatóságok Steven Seagal amerikai filmszínésznek és harcművésznek a beutazást Ukrajnába, hozta nyilvánosságra pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtóosztálya.

Önmagát alakítja Ferenc pápa

Saját magát játssza Ferenc pápa a Beyond the Sun című új filmben, melyet a cannes-i filmfesztivál idején folyó nemzetközi filmvásáron szeretne értékesíteni az olasz Ambi Pictures produkciós cég, értesült a variety.com.

Film összes cikke »

Az élő legenda – Makk Károly 90

makklead

December 22-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere, a nemzet művésze, az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű tagja.

Berettyóújfaluban született. A mozihoz már kisgyerekként közel került, mert édesapja egy helyi filmszínház tulajdonosa volt. Később rendezőtársa, Bacsó Péter azt mondta róla: „Még az ereiben is celluloid folyik.” Makk Károly gyerekkorára visszaemlékezvén elmondta, hogy „Mindenféle akartam azonban még lenni, diplomata meg sebész, valami jelentős, ami az emberekkel foglalkozik. Végül maradt a filmrendezés. Érettségi után apja kapcsolatainak köszönhetően fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban, és beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára. A második világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán a Sarló Filmvállalathoz került, Ranódy László hívására. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, ahol konfliktusa támadt az igazgatóval, ezután fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán „suba alatt” levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját. Még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott. A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó filmnek csaknem hétmillió nézője volt.

Badacsony, 1954. augusztus 11. Krencsey Marianne és Darvas Iván színművészek, Makk Károly rendező és Pásztor István operatőr a Liliomfi című film forgatásán. Magyar Fotó: Gink Károly
1954. augusztus 11. Krencsey Marianne és Darvas Iván színművészek, Makk Károly rendező és Pásztor István operatőr a Liliomfi forgatásán, Badacsonyban (Magyar Fotó/Gink Károly)

1955-ben mutatták be a 9-es kórterem című filmjét, amelyben a korra nem jellemzően meglepően erős volt a társadalomkritikai hang. A következő években forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt). Irodalmi indíttatású filmrendező, többnyire rangos irodalmi alkotásokat visz a vászonra. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. A forgatókönyv politikai okokból hat évig fiókban hevert, és 1970-ben csak úgy készülhetett el, hogy a történet hőse nem Kádár, hanem Rákosi börtönéből szabadul. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját és még számos magyar és nemzetközi elismerésben részesült, a 12 legjobb magyar film közé is beválasztották.

Makk Károly: Szerelem, 1970 – János (MaNDA Fotótár)
Makk Károly: Szerelem, 1970 – János (MaNDA Fotótár)

Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek, hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt. Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai-magyar koprodukcióban készült A játékos. 2003-ban rendezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.

Budapest, 1972. május 5. Makk Károly rendező a kamerába néz az Örkény István forgatókönyve alapján készülő Macskajáték című filmjének forgatásán. Mögötte Tóth János operatőr. MTI Fotó: Friedmann Endre
Makk Károly rendező a kamerába néz a Macskajáték forgatásán. Mögötte Tóth János operatőr. (MTI Fotó: Friedmann Endre)

1951-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975 óta egyetemi tanárként. 1959-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész lett, 1973-ban Kossuth-díjat vehetett át. 1982-ben lett kiváló művész, 1994-ben a Magyar Filmszemle életműdíját kapta meg. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki, ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, és megkapta a filmkritikusok életműdíját. Prima-díjas lett 2008-ban, a nemzet művésze címet 2014-ben nyerte el, számos nemzetközi filmes díj birtokosa. 2012-ben szülővárosában, Berettyóújfaluban róla nevezték el egy helyi mozit. 2014 novemberében jelentette meg Szeretni kell – Egy élet filmkockái című életrajzi könyvét. Idén december 11-én Áder János köztársasági elnök  a 80 éves Törőcsik Mari színésznővel együtt  tiszteletvacsorán látta vendégül a 90 éves rendezőt.

Makk Károly Farkasbőrben című új játékfilmjének forgatásán a Székesfehérvártól 17 kilométerre lévő zámolyi benzinkútnál. A történet napjainkban játszódik, egy polgármester kálváriáját meséli el, aki a korrupció ellen próbál fellépni. A film a Magyar Televízió és a Neurópa Kft. kooprodukciójában készül. MTI Fotó: Kallos Bea
Makk Károly Farkasbőrben című új játékfilmjének forgatásán a Székesfehérvártól 17 kilométerre lévő zámolyi benzinkútnál (MTI Fotó: Kallos Bea)

Makk Károly az MTI kérdésére elmondta, semmiféle vezérfonalat, meghatározott irányt nem látott maga előtt pályafutása éveiben, nem e szerint választotta megvalósításra szánt filmelképzeléseit. „Csupán voltak ötleteim, és eltudtam fogadni mások, hozzám közel álló ötleteit”. Hozzátette: több filmje is van, amelyekre nagyon büszke, de nem tudna kedvencként egyetlen egyet kiemelni közülük, mint ahogy a legsikeresebbet sem szívesen nevezné meg. Mint fogalmazott, a rendező elvégzi a dolgát, de utána nem rajta múlik, hogy a világ elfogadja-e a kész alkotást. Példaként említette az 1958-as Ház a sziklák alatt című filmjét, amelyet „meglehetősen erősnek” érzett, azonban az akkori kultúrapolitika az alkotást nem tartotta „elég humanistának”, a San Franciscó-i fesztiválon viszont elnyerte a legjobb film díját. „Most akkor kinek higgyen az az ember, aki kívülről nézi a dolgot?” – jegyezte meg.

Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere macskáját simogatja budapesti otthonában, 2010. december 20-án. Az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú képviselője december 22-én ünnepli 85. születésnapját. MTI Fotó: Kallos Bea
Makk Károly, a Magyar Mozgókép Mestere macskáját simogatja budapesti otthonában, 2010-ben (Fotó: MTI/Kallos Bea)

„Én még most is menekülök az ideológiáktól, egyszerűen nincs hozzájuk érzékem”  hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az eszméknek követőik szerint nem lehet gyenge pontja, és csakis jobbak lehetnek, mint mások eszméi. „Az ember az eszméknek rabja lesz. Nagyra becsülöm és tisztelem, akinek ehhez van tehetsége, de belőlem hiányzik ez a képesség”. 

MTI

• Publikálva: 2015.12.21. 13:05 • Címke: évforduló

Magyar játékfilmek