a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Amikor az ünnepelt ad ajándékot
A MaNDA az Egy erkölcsös éjszaka digitálisan felújított és rendezői
audiokommentárral kísért DVD-kiadásával köszöntötte a hamarosan 90.
születésnapját ünneplő Makk Károlyt, egyben a nagyszámú érdeklődők
figyelmébe ajánlotta a rendező közelmúltban megjelent, Szeretni kell
című memoárkötetét is.Fazekas Eszter, a kiadvány szerkesztője először az ötlet születéséről kérdezte az idős mestert, mire ő felidézte, hogy 1957-ben írtak egy forgatókönyvet Örkény Istvánnal és Bacsó Péterrel közösen, Babik címmel, amiből a többszöri átdolgozás ellenére sem lett semmi. Az Egy erkölcsös éjszaka forgatókönyve is ekkor, az ötvenes években született, szintén Örkénnyel és Bacsóval írták, egy Hunyady Sándor novellából, amitől mindannyian el voltak ragadtatva. Ezt vették alapötletnek, de jelentősen kibővítették, elgondolkodva azon, mi lett volna, ha mama nem megy el, hanem a piroslámpás házban marad. A forgatókönyv írása során egyetértettek abban, hogy „a mama átsuhan a színen, mint egy angyal”, de azt már másképp látták, hogy közben észre sem vesz semmit (Örkény) vagy éppen ellenkezőleg, mindent lát (Makk). Ezen a kérdésen bizony a mai néző is mindig elgondolkodik, miközben a filmet nézi. Megírták a forgatókönyvet, de az illetékesektől azt a választ kapták, hogy állami pénzen kuplerájról nem készülhet film. Az idő aztán őket igazolta: a 20 évvel később leforgatott filmet a cannes-i programot szerkesztő bizottság beválogatta annak ellenére, hogy Makk Károlynak korábban már két filmjét jelölték. Még fontosabb visszaigazolás, hogy a közönség is nagyon szerette a filmet.
Megjelent!
A szereposztásról a rendező elmondta, hogyan találtak rá az akkor még kezdő Tarján Györgyire, vagy Cserhalmi Györgyre, aki Bódy Gábor mannheimi nagydíjas vizsgafilmjében, az Amerikai anzixban gyakorolt rá nagy hatást, valamint a Bellát alakító Carla Romanellire (őt egy olasz tévéfilmben látta). Volt olyan szereplő is, akit Tóth János, a film operatőre a piacon fedezett fel. A csapat összeállítása aztán olyan jól sikerült, hogy alig kellett instruálni őket, és sokáig még a forgatás után is tartották a kapcsolatot. Aktívan hozzájárultak a karakterek megformálásához, kibontásához, például Kishonti Ildikó egész kis magánszámban vetkőzött le.
Fazekas Eszter, Makk Károly, Gelencsér Gábor (fotó: Major László)
Fazekas Eszter a színészi játék erényeként említette, hogy a filmben nem látszanak – az általunk egyébként szeretett – színészi manírok. Makk Károly szerint ez abból adódik, hogy a forgatásra a színészek általában magukkal hozzák a többi munkát, mert a magyar színészeknek mindig több helyen, rádióban, színházban kell játszaniuk. A Szerelem forgatásán például volt olyan pont, amikor nem volt elégedett Darvas Iván játékával. Végül rápirított: „Iván, elég az is, ha a nevedet adod” – mire a színész egy perc alatt összekapta magát és azt a letisztult, eszköztelen alakítást nyújtotta, amit ismerünk. Mindig a színészet minimalizálása a cél, az, hogy a filmen ne a színészt lássuk.
Makk Károly (fotó: Major László)
Makk Károly kiemelte a film operatőrének, Tóth Jánosnak kulcsfontosságú szerepét. Ő fedezte fel a forgatás helyszínét, az óbudai selyemfonót is, a forgatás során pedig maximalista precizitással tervezte meg a jelenetek bevilágítását és fényképezését, a legapróbb, különleges effektusig, egy-egy jelenetet több verzióban is. Ez néha nagyon időigényes folyamat volt, az egész stáb türelmét próbára tette.
A teljes beszélgetést itt lehet megnézni
Amikor a moderátor azt az egyedülálló bravúrt említette, hogy egymás után hat filmje ott volt Cannes-ban, az idős mester szerényen elhárította a dicséretet azzal, hogy amikor önállóan kezdett filmet csinálni, megcsinálhatta, amihez kedve volt. Zárszóként Gelencsér Gábor, az est filmesztéta vendége vette át a szót. A DVD extrájaként hallható audiokommentár egyik közreműködőjeként ámulattal állapította meg, hogy a most hallott anekdoták számára is újak – úgy tűnik, Makk Károly történeteinek száma végtelen.
Gelencsér Gábor (fotó: Major László)
Egy későbbi filmjének címével érzékeltette a Makk-alkotások közös lényegét: „játszani kell” – a film legvarázslatosabb képessége, hogy egy pillanat alatt képes az átalakulásra, átlényegülésre, a mimikrire – az Egy erkölcsös éjszaka egyik legszebb jelenete éppen az, amikor egy pillanat alatt át kell alakulni a lányoknak, a madámnak és az uraknak. Makk Károly pedig teret ad az átalakulásra, befogadó módon keretet nyújt a színészek, operatőrök és írók szabad kísérletezésre és kiteljesedésre, arra, hogy örömmel dolgozzanak (persze a határokat is jelezve számukra) – filmjeinek sokszínűsége is éppen ebből a nagyvonalúságból fakad.
Löwensohn Enikő
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.