a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Szirmok, virágok, koszorúk DVD-bemutató
Január 19-én mutatjuk be a MaNDA 81. DVD-kiadványát, Lugossy László 1984-es Szirmok, virágok, koszorúk című alkotását, amely 1985-ben Ezüst Medve-díjat nyert Berlinben. A bemutatón a rendezővel, Ragályi Elemér operatőrrel, és a főszerepet alakító Cserhalmi Györggyel találkozhatnak az érdeklődők. A világosi fegyverletétel után játszódó kivételes szépségű történelmi film drámai és szikár alkotás. Azoknak a hetvenes évek végén kezdődő, illúziókkal leszámoló történelmi analíziseknek a sorába illeszkedik, amelyek a forradalmak leverését követő önkényuralmi időszakot már nem a közösségi ideológiák nézőpontjából, hanem az egyén, a túlélő személyes prizmáján, a lehetséges magatartásformák nézőpontjából vizsgálta. A nyolcvanas évek elejére jellemző, „ötvenes-évek-filmek” mellett az 1848 és a kiegyezés között játszódó művek azoknak a kérdéseknek eredtek a nyomába, amelyek a 1968-at követő „pangó kádárizmusban” is aktuálisak voltak.
Mit lehet kezdeni az illúzióktól, álmoktól megfosztott múlttal, lehet-e hűnek lenni egy ilyen korszakban a korábbi eszmékhez, s ha igen, milyen túlélési technikák léteznek, mi minősül megalkuvásnak, s mi álomnak, téveszmének? A korszak nagyon érzékeny volt ezekre a kérdésfelvetésekre. A korabeli Filmvilágban egész cikksorozat jelent meg A történelem visszavétele címmel. Bódy Gábor: Amerikai anzix (1975), Sára Sándor: 80 huszár, (1978), Elek Judit: Mária-nap, (1983) Grunwalsky Ferenc: Eszmélés (1984), hogy csak néhány címet említsünk az áramlatból. Ezek a filmek nem adtak kész válaszokat, hanem különös, erős karakterekkel, drámai közelképekben vizsgálták a lehetséges magatartásformákat.
Megjelent!
A Szirmok, virágok, koszorúk kivételes erővel ábrázolja a hatalom légkörét, s a levert forradalmat túlélők közérzetét, kilátástalanságát. Lugossy Kardos István forgatókönyvíróval olyan konkrét, drámai motívumokat épített be a történetbe korabeli emlékiratokból – többek között Bölöni Deák Farkas, Vahot Imre naplóiból – a besorozásokról, megtorlásokról, különböző szervezkedésekről, amelyek erősítették a film áthallásos jellegét, párhuzamait az 1956 leverését követő időszakkal.
Majláth Ferenc huszárfőhadnagyot büntetőszázadba sorozzák be, miután parancsnoka, az Ezredes megszökött. Két év után a hatalmat kiszolgáló, befolyásos Heinrich nagybácsi közbenjárására leszerelik. Otthon apátiába, passzív rezisztenciába süllyed, mígnem egy családi keresztelőn összetűzésbe kerül jótevőjével. Még aznap felbukkan a titokzatos Ezredes, Kossuth ügynöke, aki az ellenállást szervezi. Víziójában sejtekből, szirmokból építi föl a láthatatlan ellenállás nagy virágait. Másnap az egész családot letartóztatják, Ferenc tébolydába kerül, nevét provokatív módon fölhasználják, s míg ő az önkéntes tűzhalált választja, a család többi tagja így-úgy, beépül. Csak a fiatalabb Tarnóczyt viszi a hajó messze, valahová a tengerentúlra.
| „Egy levert forradalom utáni provokatív helyzetben a személyiség politikailag, etikailag megméretik, mert választásra kényszerül. A filmben felvetett alapvető probléma, hogy létezik-e etikailag, politikailag egyaránt megvalósítható realitás ebben a határhelyzetben. A választások eredményeként kirajzolódó magatartásformák modellszerűek, mint maga a szituáció.” (Fazekas Eszter: Egy mítosz temetése, Filmkultúra, 1984/6) |
A kiváló színészi alakítások sorából a passzív rezisztencia és a hajolni nem tudó negyvennyolcas szerepét visszafogott, mély drámaisággal alakító Cserhalmi György mellett Boguslaw Linda emelkedett ki, akit a korabeli közönség Xantus János Eszkimó asszony fázik című filmjéből és Andrzej Wajda Dantonjából már ismert. Tarnóczy Kornél szerepében a rettegés és a ravaszkodás minden fokozatát eljátszotta. Őze Lajos Ezredese pedig különös lobogást kapott a szabadság és a besúgás démonaitól.
A film a berlini különdíj mellett Avellinóban is rendezői díjat nyert, s a filmszemlén is nagyon sikeres volt – a legjobb rendezői, zeneszerzői díj, színészi alakítás díja (Cserhalmi Györgynek) mellett a magyar filmkritikusok rendezői díját is elnyerte.
A kiadvány extrája Lugossy egyetlen Balázs Béla Stúdióban forgott kísérleti filmje, a Különös melódia (1968). Karinthy Frigyes Cirkusz című művének formabontó adaptációja Oberhausenben 1969-ben díjat nyert.
A DVD-bemutató időpontja: 2016. január 19. (kedd) 16 óra
Helyszíne: Írók Boltja
Vendégek: Lugossy László rendező, Ragályi Elemér operatőr, Cserhalmi György színművész. A beszélgetést vezeti Fazekas Eszter filmtörténész, kiadványszerkesztő.
mandarchiv.hu
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.