a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Komját, a tündérpalota pusztulása
Elsüllyedt magyar világunk fontos részei a mára az enyészeté lett,
vagy éppen napról napra a szemünk láttára pusztuló kastélyok, kúriák. A
MaNDA adatbázisa és a Fortepan segítségével most a felvidéki Komjátra
utazunk, hogy felidézzünk egy mesés tündérpalotát, aminek mára nyoma
csak pár fényképen és néhány idős ember emlékeiben maradt.A nyitrai kerület érsekújvári járásában lévő falu a török időkig színmagyar volt, urai, a várát is felépítő Forgách család telepített ide a zord időkben elfogyott magyarok helyére, ahogy akkoriban mondták, tótokat. Aztán a család kihalt férfiágon, a falut és környékét házasság révén a már nagybirtokos Grassalkovich Antal szerzi meg 1750-ben, aki barokk kastélyt is épít magának. Utána több kézen is átmegy a birtok és a falu, végül aztán 1858-tól Wodianer Mór (1810-1885) lett a tulajdonosa. A család Csehországból települt át, vagyonát itt dohány, gabona és gyapjúkivitellel gyarapította tovább. Mór már a Vaskorona rend lovagjaként bárói rangot is kapott Bécstől, kereskedett, vezérigazgatta a Duna Gőzhajózási Társaságot, és nem mellesleg gazdálkodott 12 ezer holdas felvidéki birtokán. Ahol volt 7600 hold szántója, 2400 hold rétje és legelője mellett ezer hold erdeje is. 313 cseléd és felügyelő, no és persze idénymunkások is dolgoztak itt, 35 pár ló, 280 igás ökör segítette munkájukat, és persze vető- és arató- és cséplőgépek is. A tehenészet 250 tenyészállata mellett 7000 birka is járta a füves dombokat, a terményeket két malom és két szeszgyár dolgozta fel. A vadászatokon évente átlagban 30 őzet, 2500 nyulat, 5-600 fácánt és 2-3000 foglyot lőttek ki.
Báró Wodianer Móric kastélyának főhomlokzata. A felvétel 1895-1899 között készült. (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.120)
Rendes kis birtok volt hát ez, egy báróhoz illő – a Wodianer címer tetején kakas állt, a pajzs dohányleveles „szelemennel” volt ferdén kettéosztva, a felső részben egy oroszlán két hatágú csillaggal, alul pedig egy hajó volt egy félholddal. Wodianer Mór hatvanévesen fogott hozzá, hogy méltó kastélyt is építsen magának Komjáton. Az „U” alakú épület három év alatt készült el „franciás”, eklektikus stílusban, középső része a Grassalkovich-féle épület volt, a kúpos sisakú, nagy laternájú kerek saroktorony, és annak melléktornyai határozzák meg képét, és az erkélyes kocsifelhajtó, ami akkoriban kötelező elem volt az ilyen épületeknél.
Révhelyi Elemér fotói a 30-as 40-es évekből (forrás: MaNDA adatbázis / Kuny Domokos Múzeum)
Az épülethez természetesen kupolás pálmaház és park is tartozott, ez utóbbi nyomai állítólag még látszanak itt-ott. Mert az épület úgy eltűnt, mintha nem is lett volna, Mór Albert nevű fia után 1913-ban a Nemes grófoké lett a kastély. Amit Nemes László 1944 végén hagyott sorsára. Először a helybeliek és a németek rabolták ki, majd pedig az oroszok, végül a környék lakossága építkezéseihez a tégláit is elhordta. Erre az időszakra tehető Révhelyi Elemér látogatása is, aki, mint ahogy a felső képen látszik, már csak az egyre fogyatkozó romokat tudta megörökíteni fotóapparátjával.
Pálffy Lajos