A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Zóbel József, a tehetős gyümölcs nagykereskedő nagyon jól döntött, hogy teret hagyott fia művészi hajlamainak, és az érettségi után 1902-ben mindjárt el is küldte Nagybányára tanulni. Mert Nagybányának ekkoriban híre járt már, és az ifjú Zóbel, majd magyarosabban: Czóbel Iványi-Grünwald Béla tanítványaként négy évig ott is töltötte a nyarakat. Igaz közben megfordult Münchenben, és a párizsi Julian Akadémián is. Itt mindjárt az elején, 1903-ban megnyeri az akadémia aktrajzoló versenyét, ami nem volt akármilyen teljesítmény, tekintettel arra, hogy szinte minden Párizsba tartó ambiciózus és tehetséges fiatalember a Julianon kötött ki akkoriban.
Kernstok Károly portréján (forrás: OSZK)
Persze, Czóbel túl volt azon, hogy aktokat rajzoljon szakmányban, 1905-ben már hat képpel jelen volt a Vadak kiállításán a Függetlenek Szalonjában. Ezt a jelenlétet pedig festészetének súlyával érte el, mert életvitele meglehetősen puritán volt, ellentétben mondjuk két haverjával, Modiglianival és Picassóval. Festészete ekkoriban sokak szerint még vadabb volt a Vadaknál is, igazi „faragatlan vadként” festett (természetesen) a Montparnasse-on lévő műtermeiben.
Szentendrei műtermében pipázik (MTI Fotó: Zinner Erzsébet)
1906 nyarán pedig Nagybányát is forradalmasította, mikor hazahozta képeit, így aztán lettek magyarországi Vadak is, a Nyolcak, akik aztán Czóbellel együtt két nyáron át Nyergesújfalun, Kernstok Károlynál festettek és lázadoztak. Czóbel pedig a tartalmas nyaralások után vonatra ült, és az ősszel együtt érkezett meg Párizsba. Ahonnan 1914-ben, a háború kitörése után állítólag biciklire pattanva menekül el az internálás elől egészen a hollandiai Bergenig. Párizsban hagyott művei, értékei elvesznek, megsemmisülnek, őt magát pedig a bergeni, síkszerűen dekoratív időszaka után 1919-ben már Berlinben találjuk.
Fiú labdával, 1916
Ahol hamar megtalálta az expresszionistákhoz, a Die Brücke csoportosuláshoz az utat. A berliniek komor színvilágát átvéve oda lesz korábbi dekorativitása, rajzokat és litográfiákat is készít, mint barátai. Hogy aztán 1925-ben otthagyjon mindent újra Párizsért, ahol visszatérnek a színei, és az Ecole de Paris elismert festőjeként tartják számon. Miközben ha csak egy-két képpel, de jelen van a hazai csoportos kiállításokon, és vásznai 1927-ben és 1936-ban eljutnak New Yorkba is.
Modok Mária és Czóbel Béla a párizsi Deux Magots kávéház teraszán, 1939 (forrás: Virág Judit Galéria)
Ilyen körülmények között látogat el 1936-ban Szentendrére, és szeret bele a fiatal és szép festőnőbe, Modok Máriába. A nyarakat ekkoriban a dúsgazdag festőművész és gyűjtő, Hatvany Ferenc kastélyában tölti, 1940-ben pedig műveinek javát Párizsban hagyva, Mondok és Szentendre miatt hazatér. Hogy aztán csak nyolc év múlva jusson először vissza, és szembesüljön azzal, hogy műtermében már mások laknak, és két évtized munkájának ott hagyott része pedig az enyészeté lett. Persze, hogy nem hagyják annyiban, egy képkeretező műhely deszkaágyától építik újra párjával együtt párizsi életüket.
Szentendre, 1964
Ebben nagy segítségükre van André Kosztolányi, a tőzsdemágus is, és persze Czóbel tehetsége és újra felragyogó színei. És a hatvanas éveiben járó festő már azt is megteheti, hogy mint régen, nyaranta itthon, télen pedig Párizsban éljen. Első gyűjteményes kiállítása után fél évszázaddal, 1958-ban az övé a Velencei Biennálé magyar pavilonja, 1971-ben pedig a Műcsarnokban van életműkiállítása. Négy év múlva az a megtiszteltetés éri, hogy még életében múzeuma lesz Szentendrén. Legyen a kedves olvasó is legalább egyszer a látogatója!
Pálffy Lajos