a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Ezzel kivágni egy fát?

adatbazisKőbaltákat is találunk a MaNDA 3D-s adatbázisában, és ha már itt vannak, nézzünk meg két jobban sikerült darabot. A keményebbnek látszó 11,5 centiméteres baltafejet Kővágóörsön, Novák Antal szőlőjében fordította ki a kapa, a másik, „korszerűbb”, de a puhább, homokkőből készült 13,2 centis szerszámot a Somlyó hegyén veszítette el egykori tulajdonosa.

Ezek a Balatoni Múzeum által őrzött és digitalizált ősi eszközök kettős funkcióval bírtak. Azt gondolhatnánk, hogy elsősorban szerszámként használta az ősember a kőbaltákat, de hát mennyi erő és főleg idő kell ahhoz, hogy egy ilyen meglehetősen életlen szerszámmal kivágjunk akár csak egy 30 cm átmérőjű fát? Hát sok, de az ősembernek nem kellett folyton néznie közösségi oldalakat (sem), így volt ideje az ilyen dolgokra bőven. Azaz inkább lett volna, mert valószínűleg annál több esze volt, hogy kőbaltájával hozzáfogjon a már említett derékszélességű fa kivágásához. Már csak azért is, mert tűzifának való, letört „szárazulatot” talált bőven a hatalmas erdőségekben, amit csak össze kellett gyűjtenie. A vékonyabb, eszközök készítésére alkalmas fákkal, ágakkal pedig megbirkózott a kőbalta is. Amit ezek szerint talán inkább a vadászatnál és a harcban alkalmazhattak, az emberi, vagy éppen állati koponya bezúzása egy pillanat műve csak, nem kell vele annyit vacakolni, mint egy fa kivágásával.

kobalta3d
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra

Az európai neolitikumban úgy Krisztus előtt 7000 évvel ezelőtt megjelent eszközöket pattintott változatuk előzte meg, amivel most nem foglalkoznánk. A csiszolt kőbalták osztályzását a nyélre való erősítésük módja alapján is megtehetjük. Az egyszerűbb, keményebb kövekből (zöldpala, metabázit) laposra csiszolt és kiélezett darabokat állati inakkal, bőrszíjakkal erősítették a nyélhez, vagy később az ügyesebbje már ki is fúrta a nyelet, és ebbe a lyukba lett rögzítve a penge. A másik, talán nagyobb szakértelmet, de mindenképpen több türelmet igénylő forma nyéllyukas változat. Amit általában a puhább homokkőből készített az ekkor már törzsekbe szerveződő, állatbőrökbe burkolózó, a földművelést és állattenyésztést éppen tanulgató ember.

kobalta2
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra

Az egyszerűbb megoldás az volt, hogy lábai közé szorítva egy keményebb fával esett neki a kőnek úgy, hogy folyamatosan kvarchomok volt a henger alakú „fúró” alatt. Na, így sokáig eltartott a munka, ezért később, felfedezése után azt a bizonyos íjas esztergának (ha nem ismeri, tessék „megguglizni”!) nevezett eljárást használták kőbalta lyukasztásra is. A kő munkadarab beszorításához és a „fúrószár” stabilan tartásához egy fa keretet készítettek, az itt is homokon forgó fúrószárat pedig az íjjal mozgatták, miközben folyamatosan adagolták a fúró fejéhez a homokot és hűtésnek a vizet. Fúróként egy üreges nádat is alkalmazhattak, az így keletkező kis henger alakú melléktermékekre is jócskán bukkantak már a régészek. Az állítólag így nem egészen fél óra alatt elkészíthető szűk lyukat aztán csiszolással tovább bővítették, mert ezekhez a baltákhoz mindenképpen vastagabb nyél kellett.

PL

• Publikálva: 2016.02.01. 10:24 • Címke: manda adatbázis, digitalizálás, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.