a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A halál árnyékából a gasztronómia csúcsaira
Százkilencven éve, 1826. február 2-án halt meg Jean Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, minden idők egyik legnagyobb ínyence, a modern gasztronómia atyja.
1755. április 1-jén született a kelet-franciaországi, Lyon közelében fekvő Belley városkában Marc Anthelme Brillat földbirtokos, parlamenti képviselő és „a szép Aurore-ként” emlegetett Aurore Récamier nyolc gyermeke közül elsőként. Második családnevét nagynénjétől, Marie Gasparde Savarintől örökölte, aki összes vagyonát a családra hagyta azzal a feltétellel, hogy felveszik a nevét. Kitűnő nevelésben részesült, a latin és a görög mellett angolul, németül és spanyolul is megtanult, emellett kiválóan hegedült. A családi hagyományok szellemében Dijonban folytatott jogi tanulmányai mellett kémiával és az orvoslás tudományával is foglalkozott. 1780-tól szülővárosában jogászként praktizált, a forradalom évében, 1789-ben összehívott utolsó rendi gyűlésben a harmadik rend küldötteként vett részt, és a halálbüntetés mellett érveket felsorakoztató szónoklatával tett szert ismertségre.
„Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy”
A jakobinus diktatúra idején vérdíjat tűztek ki a fejére, ezért 1793-ban svájci rokonaihoz szökött, majd az Egyesült Államokba hajózott. Bostonban, New Yorkban, Philadelphiában és Hartfordban francia nyelvórákból és hegedűtanításból biztosította megélhetését, egy ideig a New York-i Park Theater első hegedűseként játszott. A Direktórium alatt, 1797-ben hazatért, és a legfelső jogi fórum, a semmítőszék bírája lett, a tisztet élete végéig betöltötte. Több műve jelent meg a jog és a politikai gazdaságtan témaköréből, de hírnevét nem jogi munkásságával, hanem a halála előtt két hónappal kiadott, Az ízlés fiziológiája című gasztronómiai esszégyűjteményével alapozta meg. Az 1825 decemberében kinyomtatott mű az étkezési örömök szellemes fordulatokkal, ízes adomákkal és anekdotákkal fűszerezett tárháza, a mai napig az egyik legfontosabb és leggyakrabban elemzett gasztronómiai munka. Brillat-Savarin szerint hétköznapi létszükségletünk, a táplálkozás az alapja a gasztronómia tudományának, amely az ételek, a kultúra és több tudományág (kémia, biológia, fizika) ötvözetéből jön létre az élvezetnyújtás céljából. Mint írta: „A Teremtő, midőn enni kényszeríti az embert, hogy élhessen, az étvággyal szólít fel erre bennünket, s az élvezettel jutalmaz meg érte”. Az asztali örömök élvezetéhez mind az öt érzékre szükség van, a látványnak, az ízeknek, a szagoknak, a tapintásnak és a hangoknak egyaránt fontos szerep jut. A szerelmet is nagyra becsülte, a hatodik érzéknek tartotta. Többször is kifejtette az étkezés mikéntjének fontosságát, a közügyek és a világ folyására gyakorolt hatását: „A nemzetek sorsa attól függ, hogy miként táplálkoznak”. „Egy új fogás felfedezése több örömet okoz az emberiségnek, mint egy csillag felfedezése” – fogalmazott.
Az ízlés fiziológiája
Fejezetekre bontva, harminc elmélkedésben írta le ismereteit, tapasztalatait és anekdotáit, önmagát is bemutatva, egyik témáról a másikra csapongva fejti ki gondolatait evésről, ivásról, emésztésről, alvásról, nyugalomról, ételekről és étkezőkről, vendégekről és vendéglátásról, a böjtről és az elhízásról. Megjegyzi, hogy ez utóbbihoz a cukor és a fehér liszt vezet, helyettük a fehérjében gazdag étrendet javasolta, ezért őt tekintik a szénhidrátszegény diéta atyjának. Az ízlelés által nyújtott élvezetek taglalásában mindent áthat az étkezés örömeit élvező és élvezettel tárgyaló epikureista szemlélete. Kifejezésmódja, gondolatfűzése a nagy elődök, Montaigne, Voltaire, Rousseau és Fénelon stílusát idézik, a gasztronómiai esszé műfajának megteremtőjévé avatják. Brillat-Savarin még örülhetett könyve megjelenésének, de sikerét már nem élvezhette, 1826. február 2-án Párizsban meghalt, a Pére-Lachaise temetőben nyugszik. Könyvét a világ számos nyelvén kiadták, Magyarországon először 1912-ben Ambrus Zoltán író és lánya, Ambrus Gizella fordításában jelent meg. Újabbnál újabb kiadások bizonyítják, hogy történetei a mai olvasókat is szórakoztatják, sokat idézett mondatai mára szállóigévé váltak. Az egyik leghíresebb közülük: „A sajt nélkül végződő vacsora olyan, mint egy félszemű szépasszony”.
A savarin Romániában az egyik legnépszerűbb sütemény (forrás: Wikimedia Commons)
Az ízlelés nagymestere előtt stílszerű módon ínyencségekkel is tisztelegtek: 1844-ben egy párizsi cukrász alkotta meg a róla elnevezett, gyümölcsökkel, tejszínhabbal tálalt, alkohollal vagy gyümölcssziruppal gazdagon átitatott desszertet. Henri Androuet sajtkészítő mester az 1930-as években készítette el a Burgundiában és Normandiában ma is helyi specialitásnak számító, fehérpenésszel érlelt, zsírdús lágysajtot, a Brillat-Savarint.
MTI