a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

​Az örök kapa

adatbazisKevesen tudják, de a kapa az emberiség egyik legrégibb és legtovább használatban lévő munkaeszköze. Amit mostanság is forgatnak szerte a nagyvilágban, csak talán a kevésbé tájékozottaknak jelent múzeumot, mond egyre kevesebbet ez az eszköz. Most egy meglehetősen régi darabot, a rómaiak által uralt Pannóniában használt kapát veszünk górcső alá, hogy rajta keresztül el tudjuk mondani mindazt, amit erről a szerszámról érdemes.

A Balatoni Múzeum által digitalizált, 19,2 cm hosszú, vasból kalapált kapafejet még az is lehet, hogy egy római légiós cipelte magával, több, mint 30 kilós menetfelszerelése részeként. (Megnézném azt a mai szerződéses katonát, aki saruban, lemezpáncélban és sisakban, hajítódárdákkal a kézben 30 kilométert gyalogolna ezzel a súllyal, késő délután pedig üres gyomorral hozzálátna egy megerősített tábor építéséhez. A légiósoknak ez mindennapi rutin volt.) Mivel a légiósok idejében az ekehasználat már általános volt Európában, az építkezések mellett leginkább a szőlőművelés eszközeként jöhetett számításba a kapa. Valószínűleg eme „egyenes vállú, kerek élű” szerszámot sem használták mondjuk ugarfeltörésre. Pedig az idők hajnalán, az ősember által forgatva ilyen szerepe is volt az ásóbotokat követő, horgas fából, vagy még inkább szarvasagancsból, csontból készült (lásd: agancskapa) szerszámoknak. Később aztán az agancsdarabot fanyélre kötözték, vagy a horgas faág végét kővel, fémmel tették hatékonyabbá. A kapák földművelés felett gyakorolt kizárólagos uralma az ekék megjelenéséig (Krisztus előtt 4. évezred) tartott, majd pedig Amerika felfedezése után ismét fontos szerephez jutottak.

kapa_3d
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra

Mert mind a dohány, mind pedig a burgonya és a kukorica termesztéséhez nem volt elég csak az eke és a borona, például a dohány palántáinak kapával vágtak lyukat, mint ahogy sok helyen a krumplinak is mind a mai napig. Aztán eme kényes növények gyomtól való megszabadításához is kapát használnak szerte e kerek világon. A kapák vas fejét egészen a gyáripar kialakulásáig kis vashámorokban készítették és utazó kereskedőkön keresztül, vagy vásárokon terítették. A kapafej formája függött a talaj minőségétől, de a helyi szokásoktól is. A magyarországi kapanevekben szerepel a kialakulás helye (pl. debreceni, vagy balatoni kapa) mellett a népcsoport, nemzetiség megnevezése is, ahol kialakult. A kapálás, a kapa tavasztól késő őszig való forgatása férfimunkának indult falun, de a családfő a múlt század második felében már jobbára a városba járt dolgozni, így az ilyen munkák java az asszonyokra maradt. Általában azok jártak jól, akik kalákában dolgoztak, így az ösztönző társas jelenlét mellett a beszélgetéssel a monotonitást is ellensúlyozni lehetett. A hosszában ültetett krumplit és kukoricát soronként mentesítették a gyomtól, sokszor reggeltől estig tartó, ebédszünettel megszakított munkával. Kapát használtak a burgonya őszi begyűjtéséhez is, de a kukorica állati takarmányként hasznosított szárát is ezzel vágták le. Használták, használják a kapát az építkezéseken, és ott van/volt a földi lét utolsó állomásán, a temetéseknél is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.02.08. 09:49 • Címke: manda adatbázis, digitalizálás, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.