a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ős Budavár, az ideiglenes csoda
11 évig üzemelt a Városligetben az akkori Európa legnagyobb mulatókomplexuma, az Ős Budavár. A millenniumra emelt „pappundeklipoliszban” alkoholos italok mellett ledér hölgyeket és olyan különleges attrakciókat is lehetett látni, mint Aelvora, a féltestű szépség, vagy Thompson Dilkings, az óriásember. Most a MaNDA adatbázisából is elérhető, Klösz György által készített fotókon nézhetjük meg gipszből és fából álló csodálatos épületeit.
Az államalapítás ezeréves ünnepségeire a korabeli szórakoztató és vendéglátóipar is komoly előkészületeket tett. Ezek közül is kiemelkedik a millenniumi kiállítás mellé tervezett Ős Budavára nevű, 70 ezer négyzetméteren álló, 40 ezer látogatót befogadni képes mulatókomplexum. Amit a bécsi Práterben korábban létrehozott Velence mintájára építettek fel fából és „kulisszából” élelmes vállalkozók. A budai Vár török kori állapotára hasonlítani akaró épületeket a szecesszió műépítésze, a Palatinus-házak tervezője Vidor Emil, és Vogl Lajos tervei alapján a bécsi Oskar Marmorek építette fel.
Szent György tér (forrás: MaNDA adatbázis/MKVM)
A millenniumi kiállítás előtt egy nappal nyíló vigalmi negyed több, mint kétmillió koronába került, üzletvezetője Friedman Adolf volt. Bejáratánál, ami egyben a kiállítás egyik kapuja is volt az öt közül, 30 koronás belépődíjat szedtek, délelőtt 10-kor volt a nyitás, és a reggeli órákig tartottak nyitva a különféle éttermek, kávéházak, borozók, sörözők. A kulináris élvezetek mellett megfelelően könnyed programokról is gondoskodott a cégvezetés. 
Az elasztikus bőrű ember (forrás: MaNDA adatbázis/MVKM)
A bevezetőben említett, minden bizonnyal bűvésztrükkel „féltestűsített” hölgy és 2 méter 34 centiméteres ír úriember mellett voltak itt üvegkoporsóban alvó fakírok, koplalóművészek és egy nyújtható, avagy elasztikus bőrű ember is, akit Klösz György fotója alapján 20 koronáért lehetett megtekinteni. A legnagyobb attrakciónak minden bizonnyal a Kiliani-féle történelmi élőképek számítottak, aminek zenei hátterét Serli Lajos 76 tagú ének- és zenekara adta. 
Nagy kávéház (forrás: MaNDA adatbázis/MVKM)
Az italozási lehetőségek az Amerikai pálinkás-bolttól a St. Marxi sörgyáron át pilseni sörcsarnokig terjedtek a közönséges sörözők, borozók és pezsgőcsarnokok sereglete mellett. Hasonlóan jelentős volt az étkezési lehetőségek száma is a lacikonyháktól az éttermeken át a cukrászdákig. A Királycsarnokban pedig ott működött Puskás Tivadar találmánya, a telefonhírmondó, ahol némi díj ellenében a látogatók értesülhettek a legfontosabb politikai és kulturális eseményekről, programokról. Itt volt a Régi Buda és Pest című panorámakép is, és minden este tűzijátékot lőttek.
Mecset (forrás: MaNDA adatbázis/MVKM)
A központban, a Mecset téren egy valódinak tűnő mecset állt, amiben szerződtetett muzulmánok imádkoztak, a mellette álló minaret müezzinje pedig Csusztalics Resid volt, aki reumás lévén nehezen birkózott meg a sok lépcsővel. Ezért elkeseredésében, vagy tudatlanságában, de 1896. július 28-án a fájdalmai enyhítésére felírt orvosságos üveget az utolsó cseppig kiitta, és azonnal meg is halt a túladagolás miatt. Hogy aztán kerestek-e a helyére valakit, aki napjában ötször imára szólította volna az igazhitűeket, azt nem lehet tudni.
Mauthner magkereskedés (forrás: MaNDA adatbázis/MVKM)
Azt viszont igen, hogy a vállalkozás bevallottan veszteséges volt, talán az Állatkertnek fizetett magas, 40 ezer koronás bérleti díj miatt is. Pedig mint láthattuk, a belépés sem volt olcsó mulatság, és természetesen a látványosságok mellett fizetni kellett az ételért, italért és a ledér hölgyekért is. Ezek miatt amúgy sok támadás érte az intézményt, különösen a konkurencia, a város hoppon maradt vendéglátósainak részéről. Mégis 1907-ig volt élet a folyamatosan amortizálódó Pappundeklipoliszban, ahogyan a Borsszem Jankóban emlegették a helyet. 
Telefonhírmondó és cukrászat (forrás: MaNDA adatbázis/MVKM)
Végül 1910-ben tűzveszélyességére hivatkozva lebontották az egészet, Friedman Adolf pedig már korábban a Stefánia út mellett létrehozta az új vurstliját, mert ő csak tudta, hogy a szórakoztatásban mindig van üzlet.
Pálffy Lajos