Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A véres, fordulatos, igazi Árpád-házi történet ott kezdődik, hogy Kálmán herceg nem fogadta el a neki szánt egyházi szerepet és a kijelölt utóddal, Álmossal szemben megszerezte a magyar trónt. Álmos pedig az őt ért igazságtalanságba élete végéig nem tudott belenyugodni, és számtalanszor próbálta megpuccsolni egyáltalán nem púpos és csúf, viszont annál műveltebb bátyját. Aki végül 1115-ben megelégelte a harcot és az ármányt, így hát megvakíttatta, uralkodásra képtelenné tette Álmost, és egyúttal fiát, Bélát is. Sőt, ahogy Thuróczy krónikája megírja, Bélát még kasztráltatta is volna Kálmán, de a parancs végrehajtói megszánták a 7-8 éves fiúcskát, és egy kutya heréit vitték el az amúgy egyáltalán nem véres kezű uralkodónak. A sors iróniája, hogy ezen a cselen múlt az Árpád-ház fennmaradása, mert Kálmán II. István néven uralkodó fia beteges volt, nem hagyott fiú utódot maga után.
Vak Béla ábrázolása a Képes krónikában (forrás: Wikipedia)
Felkarolta viszont unokaöccsét, aki apjának Bizáncba szökése után a pécsváradi apátságban húzta meg magát. 1128-körül feleséget is szerez neki, I. Uros szerb nagyzsupán (1118-1140) lányát, Ilonát veheti el, aki a későbbiekben nagy segítségére lesz mindenben, a hétköznapokban és az uralkodásban is. A király Tolnán telepíti le a fiatal házasokat, fedezi udvartartásuk költségeit is, de mégsem Béla a kijelölt utód, hanem lánytestvérének, Zsófiának a fia, Saul. Hogy aztán mi történt a II. István halált követő két hónapban, azt csak sejteni lehet, de az biztos, hogy 1131. április 28-án, Székesfehérváron Bélát koronázza királlyá Felícián esztergomi érsek. Béla pedig azonnal országgyűlést hív össze Aradra, ahol 68 olyan főnemest hányat kardélre, akinek köze lehetett megvakíttatásához. E véres bosszú mögött lévő politikán, a Kálmán-párt letörésén túl ott van az is, hogy nem tudott beletörődni vakságába. Talán ezért is keresett már kezdetektől fogva vigasztalást a jó magyar borban, ahogyan azt a Képes Krónikában is olvashatjuk.
Álmos herceg és fia, Béla megvakítása a Képes krónikában (forrás: Wikipedia)
Uralkodása ennek ellenére sikeres volt, a főurak megtörése után leállította Kálmán törvénytelen fiának, Borisznak a támadásait is. Támaszkodni tudott ebben két sógorára, az osztrák és a cseh hercegekre, és a szövetséges német-római császárra, III. Lothárra is. A III. Boleszláv lengyel király csapataival érkező Boriszt tönkre veri a Sajó melletti csatában (1132. július 22.), aki a császár fellépése után el is veszti a lengyel király támogatását. Bélának van ereje arra is, hogy visszaszerezze a koronának Közép-Dalmáciát, és 1137-ben pedig meghódítsa Rámát és Boszniát is, melynek hercegévé fiát, Lászlót teszi meg. Az ő nevéhez fűződik a királyi kancellária, a központi oklevélkiadás előzményeinek megszervezése is. Hat gyermeke születik szinte társuralkodói rangra emelt feleségétől, Ilonától, és források utalnak arra, hogy mennyire szereti a családját. Meg hát sajnos a bort is, talán ezért is kell meghalnia 33 évesen, nem egészen 10 év uralkodás után.
Az 1131-es véres aradi országgyűlés – a Képes krónika miniatúrája (forrás: Wikipedia)
Pálffy Lajos