a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Filmezte, ahogy nő a fű

Egy európai művészfilmes és mozis karrier nyomában

hollering_leadMai könyvajánlóm témájául egy olyan kötetet választottam, amely nemcsak megtalálható a filmarchívum könyvtárában, de részben ott is íródott. Hőse egy osztrák filmes, aki a harmincas években, miközben magyar pályatársai délibábos népszínműveken munkálkodtak, a puszta valódi életét próbálta filmen visszaadni. Nem volt egy diadalmenet.

Georg Höllering – ahogy a kötet Móriczot idézve címében nevezi – magánkalóz volt a filmdzsungelben: ismeretlen vizeken, egyedül hajózott. Bár mind a filmkészítésben, mind a cenzúrával való hadakozásban, mind a filmterjesztésben voltak tapasztalatai (pályájának kezdetén Bécsben üzemeltetett egy mozit, aztán Berlinben a későbbi német filmklasszikus, a Kuhle Wampe forgatásán volt Bertolt Brecht alkotótársa), Magyarországon nem várt kihívásokkal kellett szembenéznie, amikor elhatározta, hogy egy igazán magyar dologról, a pusztáról készít filmet. De nem romantikus-délibábosat, hanem valódit, igazi pusztai emberekkel. Az ősi pásztor életforma már a film készültének idején is eltűnőben volt, a film éppen a régi és az új egymásnak feszüléséről szól.

hortobagy5.jpg
A fiatal generáció az ostor helyett a biciklikulcsot választja

Höllering baloldali kapcsolatai és zsidó származású felesége miatt, a nácik hatalomra jutása után jött Berlinből – bécsi kitérő után – Budapestre. A Hortobágyot, mint témát feltehetően későbbi, magyar operatőre, Schäffer László ajánlotta neki, mint a természetközeli életforma megmaradt szigetét. A témaválasztással kapcsolatos forrásokat és feltevéseket a könyv részletesen körüljárja. A rendező 1934 tavaszán leutazott a pusztára, kis stábbal, a saját pénzéből. Megküzdött a hatóságok értetlenségével és közönyével, de a helyiek, az általa felkutatott szereplők részéről segítőkészséget is tapasztalt. Nem zavarta mások véleménye (a pesti filmesek gúnyosan csak úgy emlegették: „az osztrák, aki azt filmezi, hogy nő a fű”), eltökélten próbálta megvalósítani az elképzeléseit. Eközben saját tévedéseit is korrigálni kellett. Eredetileg dokumentumfilmet akart készíteni, de a már majdnem kész filmmel elégedetlen volt: hiányzott belőle a történet, amire a képeket felfűzheti. Újrakezdte az egészet: az új, játékfilmes forgatókönyv megírására Móricz Zsigmondot kérte fel, ő maga pedig egy második nyárra is visszautazott a pusztára a hiányzó, játékfilmes jeleneteket leforgatni. Tulajdonképpen megteremtette a magyar dokumentum-játékfilm műfaját.

magankaloz_szekfu

Monográfusa, Szekfü András filmtörténész ugyanolyan makacs elszántsággal ered hőse nyomába, mint ahogyan az legfontosabb filmjét készítette. Nagy gonddal kutat fel minden eddig ismeretlen, kiadatlan dokumentumot. A könyv előszavában elmondja, hogy eredetileg csak a Hortobágy-filmről akart írni, aztán, ahogy elmélyült a kutatásban, rájött, hogy e nem hétköznapi filmes pályafutást teljes folyamatában érdemes felrajzolni. Így a könyvből megismerhetjük a négy országot átfogó (Ausztria, Németország, Magyarország, Anglia) életutat. A kötetet gazdag illusztrációs anyag kíséri – számomra mindig érdekes, atmoszférateremtő hatású látni az eredeti dokumentumot, kézzel írott jegyzetet, naptárbejegyzést. A szerző a forrásokat nem csak tartalmilag, de lélektanilag is elemzi, a szereplők lelkébe és fejébe helyezkedik. A feltárt tényeket filmtörténeti kontextusba állítja, ahol szükséges, műfajelméleti kitérőt tart. Ahol nem talál dokumentumot, ott az előzményekből és a következményekből próbálja kikövetkeztetni a hiányzó pontokat. Kikérdezi a még élő szemtanúkat, bejár minden kézirattárat és könyvtárat.

parruth_hollering_mezeierno
Passuth, Höllering, Mezei Ernő

E nyomozásban kapóra jöhetett, hogy a film körül több magyar író is bábáskodott. Passuth László – akkor még bankhivatalnokként – kezelte a stáb bankszámláját, majd viszonya a rendezővel életre szóló barátsággá alakult. Írásaiban három helyen is megemlékezik a forgatásról, Hölleringről. Az elkészült filmről pedig Márai Sándor és a szociográfus Szabó Zoltán ír kritikát. Végül bőséges információforrás maga Móricz Zsigmond, aki naplóiban mindent lejegyzett, a hétköznapi megélhetés kérdéseivel is előszeretettel foglalkozott. A film jelentette népszerűség mellett a honorárium is szerepet játszott abban, hogy úgy döntött: „Ez egy olyan téma, ami méltó hozzám”. Menet közben szívügye lett a film, az együttműködés azonban veszélybe kerül, amikor Höllering rájön, hogy novella filmre viteléhez színészek kellenének, ő pedig – anyagi és koncepcionális okokból – civilekkel akar forgatni. A csalódott író nem akarja a nevét adni a filmhez, kis híján kenyértörésre kerül sor. Végül kompromisszum születik: a három szálra épülő móriczi koncepció megmarad, de leegyszerűsítve, kevesebb szöveggel. Ezután Móricz a forgatáson személyesen is részt vett.

hortobagy
Van benne gémeskút is, cigány is, csárdás is – csak másképp

Höllering magyar kulturális életben való biztos tájékozódásra és minőségérzékre vall, hogy zeneszerzőnek Bartók Bélát kéri fel. Az már a film korabeli presztízséről árulkodik, hogy Bartók maga helyett Lajtha Lászlót ajánlja, és ő sem rajong az ötletért, a leforgatott képek azonban meggyőzik. A szereplők Lajtha által gyűjtött népdalokat énekelnek, a nagyszabású jelenetekhez pedig szimfonikus művet komponál – a filmben mindvégig fontos dramaturgiai szerepet játszik a zene.

hortobagy.jpg
A sok ménes, csorda, gulya mozgatása bonyolult logisztikát igényelhetett

Egy szokatlan, nagy erejű képekből (az operatőr egy Berlinben szerzett barát, egy profi: Schäffer László), mozgásból és zenéből komponált, kevés szóval dolgozó alkotás jön létre. Szervezése is embert próbáló feladat lehetett, finanszírozása pedig egy mai független filmhez hasonlítható. A legtöbb fantáziát épp a film költségvetésének rekonstruálása követelte a szerzőtől, hiszen erre vonatkozóan egyáltalán nem maradtak fenn iratok. Ami tudható, azt a szerző apró mozaikdarabokból, félbetépett cetlik alapján következteti ki. Az engedélyeztetésről viszont már vannak források: a cenzúrabizottság a film tizedét kivágatja, az állatok párzása, a kiscsikó születése nem maradhat a filmben. Ami így viszont túl rövid lett, így az 1937 márciusában tartott bemutatón egy hozzá nem illő bohózatot társítottak hozzá. Még szerencse, hogy Márai még a teljes változatot látta, és lelkes írásban méltatta, miképpen Szabó Zoltán, majd később Szőts István is.

hortobagy6.jpg
A csikó születése sok volt a prűd cenzúrának, itthon is, Angliában is

A cenzúra miatt csalódott Höllering 1936-ban Londonba emigrál és élete végéig itt él. Kezdetben háborús rövidfilmeket készít, majd új életet kezd: megalapítja a 36 évig, 1986-ig működő londoni művészmozit, az Academy Cinemat, amelynek üzemeltetője, majd második házassága révén tulajdonosa is lesz. A hatvanas években ő a magyar filmek legelhivatottabb forgalmazója és propagandistája. Működőképes stratégiát alakít ki a művészfilmek forgalmazására, arra, hogy hogyan lehet becsábítani a nézőket ismeretlen kelet-európai filmekre. Tulajdonképpen mozisként is azt teszi, amit korábban alkotóként: próbálja bekapcsolni a magyar filmet Európa vérkeringésébe. Neki is köszönhető, hogy a szerzői film nagy korszakának alkotásait, mindenekelőtt Jancsó műveit megismerte a világ. Filmet már csak egyet forgat, Gyilkosság a székesegyházban címmel, T.S. Eliot művéből, különösebb visszhang nélkül.


A Hortobágy DVD-bemutatójának felvétele

Vajon megkeseredett-e hosszú és változatos pályafutása alatt? A könyvet olvasva úgy tűnik, nem szegték kedvét a kudarcok, csak előre nézett. A szerző a könyv elején elárulja, hogy hősével, bár évtizedekkel ezelőtt lett volna lehetősége rá, kelet-európai gátlásai miatt nem találkozott, Höllering pedig 1980-ban meghalt. Filmjének egy teljes és csonkítatlan kópiáját a hatvanas években a magyar filmarchívumnak ajándékozta. A DVD-kiadáshoz, amely a könyvben mellékletként megtalálható, ezt a kópiát újították fel. (A DVD extráin egyébként Szekfü András, és a rendező fia, Andrew Hoellering is megszólal.)

„Életem nagyon válságos és küzdelmes szakaszában, az 1930-as évek elején Magyarországra, a Hortobágy magányába menekültem. Ott megnyugvást és a puszták embereiben igazi barátokat leltem. Ez a csodálatos, különleges világ ihletett meg a Hortobágy film elkészítésére. Miután tudom, hogy filmemet a Horthy-időszakban megmásították, ill. megvágták, ezért engedjék meg, hogy filmem egy eredeti negatívról készült pozitív kópiáját a Magyar Filmtudományi intézetnek ajándékozzam. Teszem ezt annál is inkább, mert tudom, hogy Önök a magyar filmtörténetben filmemnek és nevemnek nagyon előkelő helyet biztosítottak.” – A rendező levele 1968 februárjában; megtalálható a filmarchívum könyvtárának kézirattárában, megjelent: Filmkultúra, 1986/10

A könyvet forgatva azon gondolkodtam el, hogy vajon hány hasonló kalandos, küzdelmes, tanulságos életpálya rejtőzhet még a filmarchívum könyvtárának 14 000 alkotói dossziéjában? Lesz-e szakember, aki hasonló megszállottsággal és precizitással nyomába akad egy-egy alkotónak, felfedezi és megörökíti azt? Szekfü András remélhetőleg maga is folytatja a nyomozást, de mint tanár, talán tanítványai figyelmébe is ajánl egy-egy ismeretlen magánkalózt.

Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben” – Georg Höllering, a Hortobágy film rendezője
Gondolat Kiadó, 2015

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2016.02.10. 12:59 • Címke: könyvtár, könyvajánló