a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Nobel-díjasok szerény asszisztense
Amikor Banga Ilona 1952-ben megkapta a táviratot, amiben az állt, hogy Kossuth-díjat kap, egyből
visszautasította a kitüntetést, mivel a férjét nem jelölték.Bár ez a kellemetlen incidens a jelölőbizottság részéről valószínűleg csak adminisztratív hiba miatt következett be, a döntnökök nem akarták elismerni a hibát. Végül 1955-ben Banga Ilona és férje, Baló József együtt kaphatta meg a Kossuth-díjat. Baló József a róla elnevezett Baló-féle betegség (az agy- és gerincvelő fehérállományának megbetegedése) felfedezője volt, a bakteriológia, immunológia és parazitológia területén végzett kutatásokat.
Banga Ilona (forrás: Liebmann Béla SZTE Egyetemi Gyűjtemény tulajdona - Szegedi egyetemi almanach : 1921-1996. II. köt. Szeged, 1997. Banga Ilona fényképe 40. p./Wikimedia Commons)
Felesége, Banga Ilona Hódmezővásárhelyen született 1906. február 6-án. Orvosi tanulmányokat szeretett volna folytatni, de édesanyja úgy vélte, hogy ez nem illik egy nőhöz, inkább menjen kémia szakra. Tanulmányait Szegeden kezdte, majd a Bécsi Egyetemen folytatta és Debrecenben fejezte be. Szent-Györgyi Albert asszisztenseként dolgozott a szegedi Orvosi-Kémiai Intézetben. Szent-Györgyi első és legsikeresebb asszisztense volt, több mint 15 éven keresztül első számú munkatársa. 25 közös publikációt közöltek, többet közülük nemzetközi szaklapokban. Aktívan közreműködött Szent-Györgyi kutatásában, amely Nobel-díjat hozott számára 1937-ben: Bangával közösen meg a C-vitamin előállításáról szóló tanulmányát. A közös kutatásnak köszönhetően Banga is sok külföldi meghívást kapott, így jutott el Belgiumba és Oxfordba. Itt egy másik későbbi Nobel-díjassal, Severo Ochoa biokémikussal dolgozott a B1-vitamin kutatása során.
Szent-Györgyi Albert és Banga Ilona a laboratóriumban az 1930-as években (forrás: SZTE Egyetemi gyűjtemény tulajdona)
Később Banga Szent-Györgyi izomkutatásaiban is részt vett. A szegedi kutatólaboratóriumban, mostoha körülmények között, főképp ő végezte azokat a kutatásokat, amelyeket nyúlizmokon végeztek, és amelyek egy ismeretlen fehérje-összetevő, az aktin felfedezéséhez vezettek. Kísérleteik folytatását azonban Szent-Györgyi később a becsvágyó Straub F. Brunóra (az MTA későbbi elnöke, a népköztársaság utolsó elnöke) bízta. Ekkor a második világháború már javában folyt. Amikor a háború végén Szent-Györgyi a Gestapo elől menekülni kényszerült, Banga a laboratóriumi felszerelést úgy mentette meg, hogy az ajtóra németül, oroszul és magyarul is kiírta, hogy „vigyázat, mérgező anyagok”.
Az első sorban a kilencedik Szent-Györgyi Albert, tőle jobbra a második valószínűleg Banga Ilona (forrás: Fortepan)
Banga Ilona 1945-ben ment hozzá Baló Józsefhez. Amikor Szent-Györgyi Szegedről Budapestre ment, Banga követte őt, és a Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott, egészen 1970-beli nyugdíjaztatásáig. Miután 1947-ben Szent-Györgyi Amerikába emigrált, munkatársainak is segített külföldön munkát találni, de Banga nem tartott vele. Férjével az érelmeszesedés területén végzett kutatásokat, eközben felfedezték az elasztáz nevű enzimet, de akkoriban még nem ismerték el sokan kutatásaik eredményét. Végül hosszas kísérletek után sikerült kristályosítaniuk az elasztázt – ekkor már mindenki elismerte kísérletük eredményességét. Ez volt a harmadik jelentős felfedezés, amelyben Banga Ilonának fontos szerepe volt.
Baló Józsefné Banga Ilona az orvostudományok kandidátusa, aki a Kossuth-díj kitüntetést vette át a nemzeti ünnepünkön rendezett ünnepségen, az Országház kupolacsarnokában 1955-ben (Magyar Fotó: Bartal Ferenc)
Banga Ilona 1998. március 11-én hunyt el. Kollégái szerint sokkal több elismerést érdemelt volna élete folyamán. 1940-ben ő volt első női egyetemi magántanár a Szegedi Tudományegyetemen, de soha nem tudott eljutni a professzori címig. 1985-ban elsőként kapta meg a Szent-Györgyi érmet.
Bakk Ágnes